Nyereményjáték, a vevő visszakapja a vételár 50%-át

Kérdés: Gépjármű-kereskedelemmel fő tevékenységként foglalkozó vezérképviselet (importőr) nyereményjátékot hirdet. A nyereményjáték lényege, hogy egy adott időszakban új autóra adásvételi szerződést kötött ügyfelek közül egy szerencsés magánszemély visszakapja a megrendelt autója vételárának 50%-át. Az árkedvezmény a magánszemély részére oly módon kerül átadásra, hogy a vezérképviselet a márkakereskedő részére, a márkakereskedő pedig (egyező összegben) a magánszemély részére adja át az árkedvezményt. Az előbbi konstrukcióval kapcsolatban az alábbi kérdések merültek fel mind a márkakereskedő, mind az importőr szempontjából:
1. Keletkezik-e valamilyen adókötelezettsége a magánszemélynek vagy a kifizetőnek az 50% mértékű árkedvezmény után?
2. Alkalmazható-e a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú mellékletének 8.14. pontjában foglalt adómentességi jogcím?
3. A visszatérítést egyéb ráfordításként vagy árbevétel-csökkentő tételként kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak szerint a nyereményjátékot a gépjármű-kereskedelemmel fő tevékenységként foglalkozó vezérképviselet (importőr) szervezi, de a magánszemély az árkedvezményt, a megrendelt autó vételárának 50%-át utólag a márkakereskedőtől kapja vissza. Mivel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 9.

Szakértői tevékenység adózása

Kérdés: 7-es adószámmal rendelkezem, EU-szakértői díjamat milyen adók terhelik?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységnek minősül, tehát a megszerzett megbízási díj az összevont adóalapba tartozik. Önálló tevékenységből származó bevétel a megbízási jogviszonyra tekintettel kapott díjazás, honorárium, de ilyenként kell figyelembe venni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 20.

Különbözet szerinti adózás hangszereknél

Kérdés: Hangszerüzlet továbbértékesítés céljából használt és új hangszereket és tartozékokat vásárol. A használt árura vonatkozóan a különbözeti adózást választotta. Egyes hangszereken értékesítés előtt kisebb-nagyobb javításokat, esetenként felújításokat szükséges elvégezni. Ez hogyan befolyásolja a különbözet szerinti adózást? Hogyan kell minősíteni a javításokat a számviteli elszámolásokban és az áfa szempontjából? A pénztárgépben hogyan kell a különbözeti áfás értékesítéseket szerepeltetni? A hangszereket egyedileg nyilvántartja, de a húrokat és a tartozékokat a beszerzéskor eladott áruk beszerzési értékeként számolja el, s év végén a leltár alapján a tényleges készletértéket veszi készletre. Helyes ez?
Részlet a válaszából: […] ...értékesítése értendő, melynek eredményeként a termékhasználati értéke legfeljebb a kereskedelemben szokásos értékváltozásfigyelembevételével térhet el a beszerzéskori állapottól. Tehát csak azontermékekre alkalmazható a különbözet szerinti adózás, amelyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 8.

Üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés: Egy kft. megvásárolta az egyik tulajdonos üzletrészét. A Gt. szerint a megvásárolt üzletrészt a vásárlástól számított egy éven belül el kell idegeníteni, vagy azt a tagoknak – törzsbetéteik arányában – térítés nélkül át kell adni, illetve a határidő eltelte után a törzstőke-leszállítás szabályainak alkalmazásával bevonni. A társaság döntése alapján a társaság tulajdonában lévő üzletrészt térítés nélkül a tulajdonosok között felosztják. Hogyan kell ezt könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...is.Az Szja-tv. 77/A §-ának (1) bekezdése alapján a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték esetében a bevétel az értékpapírnak a jövedelemszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből az a rész, amely meghaladja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 10.

Visszavásárolt üzletrész térítésmentes átadása

Kérdés: A kft. két tagjától az 500-500 ezer forint névértékű üzletrészt visszavásárolta 500, illetve 800 ezer forint ellenében, a törzstőkén felüli vagyonából. A visszavásárolt üzletrészek nem kerülhetnek bevonásra, mivel a kft. törzstőkéje nem csökkenhet a 3 millió forint érték alá. Két hónap után úgy döntenek, hogy a visszavásárolt 2 üzletrészt a tagok között egyenlő arányban megosztják, és a tagok részére térítésmentesen átadják. Hogyan kell ezeket a gazdasági eseményeket könyvelni? Kell-e adózni?
Részlet a válaszából: […] ...is. Árfolyamnyereségből származó jövedelem az értékpapír átruházására (az adott esetben a visszavásárlásra) tekintettel megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja az értékpapír (az üzletrész) megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.

Egyéni cég átalakulása kft.-vé

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalóan tájékoztatást adni az egyéni cég egyszemélyes kft.-vé történő átalakulása során elvégzendő számviteli feladatokról, adózási kérdésekről, bevallási határidőkről és nyomtatványokról.
Részlet a válaszából: […] ...tartalék lehet.Az átalakulással létrejövő (jogutód) egyszemélyes kft.-nek a vagyonmérleg-tervezetét – az Szt. 139-140. §-ai figyelembevételével – célszerű négyoszlopos formában elkészíteni. Az első oszlop az egyéni cég vagyonmérleg-tervezetének utolsó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.

Természetbeni juttatás és reprezentáció

Kérdés: Mi a különbség a reprezentáció és a természetbeni juttatás között? Mikor esik egy esemény a több adót, járulékot fizetendő kategóriába? Mi egy kis cég vagyunk, nálunk kávé-, cukor-, innivalóvásárlás történik alkalmanként, melyet 44+11 százalékkal növelten számoltunk el személyi jellegű költségként. A törvény módosulása után az árbevétel fél százalékát el nem érő mértékben nem számoltunk a 44+11 százalékkal.
Részlet a válaszából: […] ...ajándékozásra külön van adó alól mentesített rész. Nem kell adót fizetni: a reprezentáció után a gazdálkodó szervezet éves összes bevételének 0,5 százalékáig, de legfeljebb két és fél millió forintig [Szja-tv. 69. §-a (7) bekezdésének aa) pontja], a 10...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Étkezés konferencián

Kérdés: Tekinthető-e összetett szolgáltatásnak, ha a konferenciák díja magában foglalja az étkezés díját is, és ezáltal kikerül-e a természetbeni juttatás utáni adó- és járulékfizetési kötelezettség alól?
Részlet a válaszából: […] ...kivéve a társadalmi szervezetet, köztestületet, egyházi jogi személyt, alapítványt, közalapítványt – adóévre elszámolt éves összes bevétele 0,5 százaléka, de legfeljebb kétmillió-ötszázezer forint. Üzleti ajándék esetében az adó alól mentesített összeg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 28.