4 talált cikk az áru , számla , eho , ellenérték , iparűzési adó alapja , bevétel kifejezésre

Kérdés: Adott egy vállalkozás (az adózó), aki vezetékes műsorjelelosztás (kábeltévé, rádió) szolgáltatást nyújt egy településen. Ehhez szerződik különböző médiaszolgáltatókkal televíziós csatornák továbbértékesítésére, műsorterjesztésre (bejövő számlák: részletezik az egyes beszerzett csatornákat, 815. főkönyvi számlán elszámolva). Az adózó ezekből a beszerzett csatornákból kialakít kétféle programcsomagot, egy alap- és egy közszolgálati csomagot. Az előfizetők részére kiállított számlán csak a választott csomag megnevezése szerepel (pl. kábeltévé-alapcsomag) és az ennek megfelelő havi díj, továbbá hogy közvetített szolgáltatást tartalmaz. Kérdésem arra irányul, hogy az iparűzési adó alapja csökkenthető-e a közvetített szolgáltatások értékével a fentiekben leírtak szerinti esetben?

Kérdés: A szoftverfejlesztéssel foglalkozó társaság 2013-ban létrehozott egy szoftvert, amelyet a filmgyártásnál lehet használni. A szoftver használatát díjfizetés ellenében megosztotta a szoftvert használni szándékozókkal. A megosztást egyfajta bérletként értelmezhetjük, a bérbevevő a használat jogán túlmenően más jogot nem kap. A szoftver nem hozta azt az árbevételt, amelyet elvártak tőle. 2016-ban elkezdtek vevőt keresni. A vevőjelölt a vételi szándékát erős szoftverfejlesztési feltételekhez kötötte. A szoftverfejlesztés valamennyi felmerült költségét a vevőjelölt óradíjalapon megtérítette. A társaság a szoftverfejlesztés ideje alatt is bérbe adta a szoftvert. A társaság a szoftverfejlesztés során olyan módosításokat, kiegészítő fejlesztéseket végzett, amelynek elsődleges célja a vevő igényeihez történő alakítása volt. A szoftvert 2017-ben a vevőjelölt felé értékesítik. A szoftver eszközének értékesítését a befektetett eszköz értékesítéseként, vagy mint készletként történő értékesítést kell elszámolni? Hogyan kell a társaság befektetett eszközeként nyilvántartásba vett szoftverén a vevő igényeinek megfelelő fejlesztést számvitelileg kezelni? Milyen tényezőket, ismérveket kell figyelembe venni a társaság eszközének értékesítése és annak befektetett eszköz és forgóeszköz közötti átsorolása meghatározásával kapcsolatban? (Az Szt.-ben nincs részletes felsorolás.) A tárgyieszköz-értékesítés nem jelent automatikus átsorolást? Milyen ismérvekkel lehet a társaság esetében eldönteni az Szt. 23. §-a (4)–(5) bekezdésében rögzítettek elvégzésének szükségességét vagy szükségtelenségét?

Kérdés: Társaságunk fő tevékenysége máshova nem sorolt egyéb rendeltetésű gépgyártás. A gyakorlatban takarmánykeverő üzemek gépeinek gyártását, összeszerelését végezzük. A megrendelővel kötött szerződésben szerepel, hogy alvállalkozó igénybevétele lehetséges. A végleges átadási határidő ismerete, az akkor folyó munkák és leterheltség dönti el az alvállalkozók igénybevételét. Új takarmánykeverő üzem létrehozása során az építőipari munkákra alvállalkozókat veszünk igénybe. A számlázás tételes, minden eladott gépet, terméket felsorolunk. Ha a szerződésben nem tudjuk nevesíteni az alvállalkozót, de a vele kötött szerződésből kiderül, mit vásároltunk, amit változatlan formában továbbadunk, hova könyveljük? Ha igénybe vett szolgáltatásként, az iparűzési adó alapjából levonható? Az építési naplóból megismerhető az alvállalkozó, miért kell ezt a szerződésben nevesíteni? Ha ezek fennállnak, probléma lehet-e az, ha nem könyvelünk közvetített szolgáltatást?

Kérdés: A gazdasági társaság fő tevékenysége nyomdai szolgáltatás. Elektronikai termékek használati útmutatóit, garanciajegyeit gyártja. A cég évente szállítási keretszerződést kötött a megrendelővel, valamint vállalkozási keretszerződést az alvállalkozójával. A szerződések a megrendelt darabszámról, árról, gyártási határidőről nem rendelkeztek, mert azokat a konkrét munkák esetén rögzítik. A társaság a számlák értékét alvállalkozói díjként állította be az iparűzésiadó-bevallásba a Ptk. alapján. Iparűzésiadó-ellenőrzés során elfogadható ez közvetített szolgáltatásként?