14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések
Kérdés: Az eredeti kérdést a Számviteli Levelek 409. számában a 7987. kérdés tartalmazza, emiatt itt azt nem ismételjük meg. Az eredeti kérdésre itt csak a jóléti és kulturális költségekre, az egyéb személyi jellegű kifizetésekre vonatkozik a válasz.
2. cikk / 14 Személyi jellegű egyéb kifizetések
Kérdés: A személyi jellegű egyéb kifizetéseket az Szt. 3. §-a (7) bekezdésének 3. pontja tartalmazza. Az Szja-tv. 1. számú melléklete hosszan részletezi a személyijövedelemadó-mentes bevételeket (amelyek jellemzően magánszemélyek bevételei, azaz személyi jellegű egyéb kifizetésnek minősülnek, de nem így nevesítettek), az Szja-tv. 70. §-a egyes meghatározott juttatásokról, a 71. §-a a béren kívüli juttatásokról, mint adóköteles jövedelmekről rendelkezik. A KSH munkaügyi statisztikája, ami a kereseten kívüli jövedelem egyes elemeit egyéb munkajövedelemként, szociális költségként, egyéb munkaerőköltségként határozza meg. A probléma az, hogy a három helyen történő szabályozás csak részben fedi le egymást, nehezen (vagy egyáltalán nem) feleltethetők meg egymásnak, esetenként nem is azonosíthatók. A kérdés az, hogy a többirányú követelményeknek a számvitel hogyan tud megfelelni?
3. cikk / 14 Munkavállalói csoportok béren kívüli juttatása
Kérdés: Társaságunk 2006 óta szabályzatban határozta meg a munkavállalói béren kívüli juttatási rendszerét és az elszámolás módját. A szabályzatot a szakszervezet is jóváhagyta. A munkavállalói csoportok egységes havi keretösszeggel rendelkeznek. 2019. évre kialakított szabályzatunk jövedelemként adózó választható elemként tartalmazná a készpénz juttatását is, maximálva a havi keretösszeg bizonyos százalékában. Az így meghatározott készpénzjuttatási keretből a munkáltató a munkavállalókat terhelő adót és járulékot levonja, a bruttó készpénzköltségkeret összege után a szociális hozzájárulási adót megfizeti. A juttatást a munkavállaló munkabérutalásra szolgáló bankszámlájára, havonta a munkabérfizetéssel egy időben utaljuk át. Az így adott készpénzjuttatás számvitelileg elszámolható-e – hasonlóan az önkéntes pénztári hozzájáruláshoz – személyi jellegű egyéb kifizetésként, vagy a bérköltségbe tartozik?
4. cikk / 14 Külföldi napidíj könyvelése
Kérdés: Külföldi napidíj könyvelése a valutapénztárban, és feladása a munkabér számfejtése után.
5. cikk / 14 Változások a juttatások adóztatásában
Kérdés: A 2018. évi XLI. törvény 2019. január 1-jétől jelentősen korlátozza a béren kívüli juttatásokat is, az egyes meghatározott juttatásokat is. A jogszabály előkészítői részéről a sajtóban elhangzottak szerint a megszűnt juttatásokat bér formájában indokolt a munkavállalók részére biztosítani. Az Önök véleménye szerint hogyan történhet ez? Cégünk 2018-ban a munkavállalóinak béren kívüli juttatásként havi 8 ezer forint pénzösszeget juttatott a napközbeni étkezés támogatására. Ezenkívül fizette a munkavállalók helyi utazására szolgáló bérletet, a munkáltató nevére szóló számla alapján, havi 10.000 forint összegben, amelyet egyes meghatározott juttatásként számolt el. 2019-ben ezeket sem béren kívüli juttatásként, sem az egyes meghatározott juttatások között nem lehet elszámolni. Milyen módon számolhatjuk el ezeket a juttatásokat jövőre, ha cégünk munkavállalóink részére 2019-ben is biztosítani kívánja?
6. cikk / 14 Bankkártya elvesztése
Kérdés: Munkavállalónk elveszítette a tárcáját. A tárcában benne volt a munkavállaló által használt céges bankkártya PIN kóddal együtt. A bankkártyaletiltást megelőzően, két egymás követő napon, 50-50 ezer forint készpénzfelvétel történt. A cég nem kívánja a kárt munkavállalójával megfizettetni. Hogyan történik az esemény számviteli elszámolása? Van-e adóvonzata?
7. cikk / 14 Béren kívüli juttatások elszámolása
Kérdés: Mikor kell költségként elszámolni a cafeteria-rendszer keretei között adott béren kívüli juttatásokat? (Egészség- és nyugdíjpénztári átutalások, étkezési utalványok, internetszámlák stb.) A végleges vagyonvesztés a juttatónál a juttatás időpontjában következik be, e juttatásokat azonban a munkavállalók általában utólag kapják meg.
8. cikk / 14 Tévesen átutalt önkéntes nyugdíjpénztári befizetés
Kérdés: Cégünknél a dolgozók munkabérükön felül (nem a cafeteria keretében) a bérük 6,75%-ának megfelelő önkéntes nyugdíjpénztári befizetést is kapnak, amennyiben van nyugdíjpénztári tagságuk. Egyik dolgozónk hónapokkal ezelőtt megszüntette tagságát, de erről cégünket nem értékesítette. Akkor értesültünk erről, amikor a pénz a bankszámlára visszaérkezett. A visszajött pénzt a 4. számlaosztályban könyveltem, és kértem a bérszámfejtő céget, hogy a következő bérfeladásban korrigálja a költséget. Azt a választ kaptam, hogy ők nem tudják korrigálni, a banki tételt költségcsökkentőként kell könyvelni. Helyes-e ez így?
9. cikk / 14 Külföldi cég magyarországi foglalkoztatottja
Kérdés: Egy lengyel cég (telephellyel nem rendelkezik Magyarországon) Magyarországon foglalkoztatna engem, s ahogy eddig érdeklődtem, azt látom, hogy mint magánszemély kell bejelentkeznem, és járulékot fizetnem magam után. De sajnos rengeteg dolgot nem értek. A lengyel cég átutalja a nettó béremet EUR-ban, s nekem azt kell bruttósítani. A kérdés az, hogy milyen árfolyamon kell az EUR-ban megkapott összeget átváltani? Tehát, ha az októberi bérem november 10-én kerül jóváírásra a bankszámlámon, akkor melyik napi árfolyammal kell forintra átváltani?
10. cikk / 14 Magyar munkavállalók külföldön
Kérdés: Belföldi vállalkozás külföldön telephelyet létesít. A magyar munkavállaló megkapja a munkavégzési engedélyt. Külföldön kapja a fizetését, milyen árfolyamon tudom lekönyvelni a bért és a járulékokat? Belföldön hogyan lesz biztosított, ha külföldön fizeti a járulékokat?
