Elektronikus adatszolgáltatás a számlákról

Kérdés: A NAV online-riporttal kapcsolatosan kérdezem, hogy a cégen belüli ún. belső számlákat is kell-e jelenteni, illetve probléma-e, ha nem tudjuk kihagyni a jelentésből, csak sorszámtartományban különítjük el azokat a többitől. Programtechnikai okok miatt a tárgyieszköz-modulból nem tudunk a vevőnek közvetlenül kiállítani számlát, amely megfelel minden tartalmi és formai követelménynek; ellenben csak számlázás során vezethető ki a modulból a tárgyieszköz-értékesítés okán. Ezért két lépésben oldjuk meg a problémát: kiállítunk önmagunknak egy belső számlát: vevő és szállító is a cég. A könyvelése során ugyanoda könyveljük a bevételt és a ráfordítást is, tehát gyakorlatilag nincs eredményhatás. A számlázómodulból kiállítjuk a tényleges vevőnek a tárgyi eszköz értékesítéséről a számlát, és a normál módon könyveljük. A probléma most is fennáll, de akkor lesz igazán égető, ha össze lesz kötve a számlázás a NAV rendszerével, és azonnal megjelennek a belső számlák adatai is.
Részlet a válaszából: […] Az Art. jelen állapot szerint 2017. július 1-t ő l hatályba lép ő 31/B. § (2a) bekezdése szerint az általános forgalmi adó alanya külön jogszabályban meghatározott elektronikus módon adatszolgáltatást teljesít az állami adó- és vámhatóság részére azon számlázási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 3.

Zárt végű pénzügyi lízing könyvelése

Kérdés: Zárt végű pénzügyi lízing könyvelése a lízingbe vevőnél és a lízinghez kapcsolódó könyvelési tételek!
Részlet a válaszából: […] ...eszköz piaci értékét a lízingbe vevő felé.Könyvelés a lízingbe adó számlája alapján piaci értéken– a lízingbe adónál árbevételkénti elszámolással: T 198 – K 91-92, külön tételben a fizetendő áfa: T 311 – K 467;– a lízingbe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 30.

Lekötött euróbetét árfolyama

Kérdés: Társaságunk lekötött euróbetéttel rendelkezik, forintban vezetjük a könyveinket, MNB-középárfolyamot használunk. A 2011. év folyamán euró ellenében értékesített tárgyi eszközt a partner 2011 júliusában kiegyenlítette, az aktuális MNB-árfolyamon vette nyilvántartásba, majd annak egy részét egy hét múlva euróban lekötötte, a lekötés napján szereplő MNB-középárfolyamon könyvelte, így nem realizált árfolyam-különbözet keletkezett. 2011. és 2012. év folyamán többször feloldott és lekötött. Év végén átértékelték. Helyesen jártak el? Az év közben nem realizált árfolyamnyereség beállítható társaságiadó-alapot csökkentő tételként?
Részlet a válaszából: […] ...árfolyam-különbözet összegét(akár realizált, akár nem realizált árfolyam-különbözetről van szó) a pénzügyiműveletek egyéb bevételei között (árfolyamnyereség esetén), illetve a pénzügyiműveletek egyéb ráfordításai között (árfolyamveszteség)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 6.

Cégautó átminősítése készletté

Kérdés: Van-e arra lehetőség, hogy az egyik cégautónkat (amire eddig értékcsökkenést számoltunk el, a cég nevén lett forgalomba helyezve) átminősítsük a készletek közé? Korábban új gépkocsiként vettük meg, az áfáját nem helyeztük levonásba. Ha visszaminősítenénk készletté, és mint használt gépkocsit értékesítenénk – mint gépjármű-kereskedő cég –, akkor az értékesítéskor a különbözet szerint adóznánk. A készleten lévő gépkocsi után kell-e cégautóadót fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...értékcsökkenésként kell elszámolni.Természetesen, ha a készleten lévő személygépkocsitértékesítik, a számlázott eladási árat árbevételként, a készletre vételiértéket pedig az eladott áruk bekerülési értékeként kell elszámolni. Arra, hogykell-e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 1.