12 cikk rendezése:
1. cikk / 12 Perköltség könyvelése
Kérdés: Ügyfelünk építőipari tevékenységet folytat. Az egyik megrendelő az elkészült épületnél hibákat fedezett fel, ami alapján nem ismerte el a teljesítést, és nem fogadja be a végszámlát. Majd teljesítési szakértő bizottság lett felkérve, amely felmérte a munkát, és egy alacsonyabb összeget határozott meg, ami alapján a végszámla korrigálásra került. Amegrendelő még ezt sem hajlandó befogadni és kifizetni, így ügyvéddel peres eljárást indított ügyfelem. A perrel kapcsolatos ügyvédi és bírósági költségeket hogyan kell könyvelni? Adott évi költség lesz, vagy esetleg követelésként kell szerepeltetni?
2. cikk / 12 Garancia egyösszegű megváltása
Kérdés: Társaságunk építőipari kivitelezéssel foglalkozik. Az átadott munkái után garanciális kötelezettsége áll fenn a megrendelővel szemben. Amennyiben a társaság garanciális kötelezettségeinek nem a javítások tényleges elvégzésével, hanem annak egyösszegű megváltásával kíván megfelelni, mi a helyes eljárás? Garanciális visszatartás nem volt. Az eredeti szerződéses ár számlahelyesbítését kell elvégeznie a társaságnak, vagy a megrendelőnek kell számlát kiállítania a garancia egyösszegű megváltásáról? Ha a megrendelő számláz, akkor milyen áfamegítélés alá esik? Egyenes, mert ez már garanciális időszak, vagy fordított, mint maga az építőipari tevékenység volt?
3. cikk / 12 Konzorcium keretében építőipari beruházás
Kérdés: Társaságunk egy másik vállalkozóval közösen konzorciumi megállapodás keretében egy nem engedélyköteles építőipari beruházás kivitelezését vállalja 50-50%-ban. A tagok a megrendelővel közösen szerződnek, a vállalkozási díjat 50-50%-os megoszlásban számlázzák a megrendelő részére, a konzorciumi megállapodás alapján a költségeket is 50-50%-os arányban vállalják. A kivitelezési munkákhoz a konzorcium alvállalkozókat is igénybe kíván venni. A tagok az alvállalkozókkal a megrendelővel kötött szerződéshez hasonlóan közösen szerződnek, és az alvállalkozók 50-50%-ban állítják ki számláikat a tagok részére. A konzorciumi tagok saját teljesítményükkel is részt vesznek a kivitelezés során. A tagok az általuk végzett saját teljesítményük 50%-át átszámlázzák a másik konzorciumi tag részére, tehát egymás felé is hasonló módon számláznak az Áfa-tv. rendelkezései szerint (27% áfa felszámításával), mint az építkezés többi számlázott alvállalkozói teljesítménye. Álláspontunk szerint a tagok saját teljesítményének egymás felé történő átszámlázása a Tao-tv. szerint a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségnek minősül.
4. cikk / 12 Németországban végzett tevékenység
Kérdés: Magyarországi kft. Németországban építőipari tevékenységet végez. Ott csak áfaregisztrációra jelentkezett be. Ott fizeti az áfát, itthon a nettó árbevételt könyveljük. A kiküldötteknek itthon fizetjük a tb-t, végezzük a bérelszámolást, a munkabért forintban kapják. A kft. a számlát euróban állítja ki, azon a kinti adószámot tünteti fel, a számlát nem átutalással, hanem készpénzzel, euróban rendezik. Eurós pénztárt működtet, a kinti kiadásokra elszámolásra adnak ki eurót. Jó ez így? Hogyan kezeljük a le nem vonható áfát? Van-e különadó-fizetési kötelezettségünk?
5. cikk / 12 Építőipari tevékenység csak alvállalkozókkal
Kérdés: Az építőipari társaság a vállalását úgy teljesíti, hogy minden munkafázisra alvállalkozókat vesz igénybe. A munka elvégzéséhez szükséges anyagokat a társaság szerzi be. Év végén vannak olyan tételek (alvállalkozói díjak, anyagok, egyéb szolgáltatások), amelyeket csak a következő évben tud a megrendelő felé számlázni. A tovább nem hárított költségeket befejezetlen termelésként kell készletre venni? Vagy anyagként, közvetített szolgáltatásként kell azokat kimutatni?
6. cikk / 12 Igazolás nélküli teljesítés készletértéke
Kérdés: Építőipari tevékenységet folytató kft. jelentős kivitelezési munkákban vesz részt, mint alvállalkozó. Az utolsó részteljesítésről a számlát nem tudta kiállítani, mert a megrendelő a teljesítésigazolást nem adta ki. Emiatt a ki nem számlázott teljesítés közvetlen önköltsége a kft. könyveiben a készletek között szerepel, a mérlegfőösszeg 15%-ában. Az elismert teljesítések sem realizálódtak teljes összegükben, amelyre 100%-ban a kft. értékvesztést számolt el. A kft. bírósági eljárást nem kezdeményezett, mivel a megrendelő és a fővállalkozó között ugyanebben a témában peres eljárás van folyamatban. A kft. sem fogadott be alvállalkozói teljesítményeket, így azokat a könyveiben nem mutatja ki. A kft. szerint a teljesítés megfelelő volt! Több év után kimutatható-e készletként az el nem ismert teljesítés közvetlen önköltsége? Elszámolható-e értékvesztés? Leltárként elfogadható-e a három éve számba vett közvetlen költségek értéke?
7. cikk / 12 Cégnyilvántartásból törölt cég számláinak kifizetése
Kérdés: Építőipari tevékenységet folytató ügyfelünk 2008. év elején olyan cégtől fogadott be és könyvelt le számlákat, amely céget a cégbíróság már az év elején törölte a cégnyilvántartásból. Ügyfelünk szerint a már törölt cég a munkát ténylegesen el is végezte, és így a számla kifizetésre került. Az elvégzett munka a fordított adózás alá tartozott, és így is került bevallásra. Az áfa önellenőrzését elvégeztük. A lekönyvelt számlák elszámolhatók-e társaságiadó-alapot csökkentő költségként?
8. cikk / 12 Külföldön végzett tevékenység költségeinek bizonylata
Kérdés: A Magyarországon bejegyzett kft. Svédországban végez építőipari tevékenységet. A Svédországban keletkezett kiadásokról cégnév nélküli számlát kívánnak elszámolni. Ezek a számlák elszámolhatók-e költségként? A kft. rendelkezik svédországi közösségi adószámmal, mivel az áfaelszámolás ott kint történik. Ha az áfát kint számolja el a kft., akkor a számlákat áfa nélkül kell könyvelni?
9. cikk / 12 Készültségi fok alapján történő elszámolás
Kérdés: Építőipari kivitelezéssel foglalkozó vállalkozás az épület előre meghatározott, különböző készültségi fokaiban részszámlákat állít ki, és azok értékét árbevételként számolja el. Helyesen járunk-e el, ha a befejezetlen termelés értékét úgy számítjuk ki, hogy a december 31-i készültségi fok százalékát csökkentjük a már részszámlával kiszámlázott készültségi fok százalékával, és szorozzuk a költségvetés szerint tervezett összköltséggel? Amennyiben a következő évben a tervezettet jelentősen meghaladja a tényleges összköltség, akkor emiatt szükséges-e az előző évi készletértéket módosítani? A készültségi fokot mivel kell dokumentálni? Helyesebb-e az a megoldás, hogy a részszámlák összegét passzív időbeli elhatárolással elhatároljuk, a befejezetlen termelést pedig a december 31-i készültségi fok százaléka és a költségvetés szerinti tervezett összköltség szorzataként állapítjuk meg?
10. cikk / 12 Részszámla, végszámla
Kérdés: Építőipari tevékenység számlázása során részszámlákat bocsátunk ki. Végszámla kiállítása során a szerződött összegből kiindulva le kell-e vonni a részszámlák összegét vagy sem?
