4 talált cikk az értékcsökkenési leírás , tulajdonos , számvitel , könyvelés , terv szerinti , számla , kivezetés , bevétel kifejezésre

Kérdés: Adott egy idén (2022-ben) alakult kft., mely nyaralót akar építtetni, elsősorban bérbeadás céljával. A cég 3 millió Ft-os tőkével alakult (1fő magánszemély tag és ügyvezető). Az építésnek helyet adó telek úgy fog bekerülni (ügyfél így szeretné) a nyilvántartásba, hogy a kft. tulajdonosa az édesapjától egy ajándékozási szerződéssel megkapja a telket mint magánszemély (ez elvben illetékmentes), majd a tulajdonos beapportálja a cégbe, terv szerint 22 millió Ft-os értéken. Ehhez majd lesz értékbecslés is, aminek még nem tudjuk az összegét, de ha nem lenne 22 millió, akkor sem lesz sokkal kevesebb. A kérdésem csak annyi, hogy az apportnak ugye nincs semmi extra költsége, bármilyen egyéb vonzata? Hogyan könyveljük? Szükséges bármi számla, áfa, bejelentés?

Kérdés: "A" társaság értékesíti a befejezetlen saját rezsis beruházásként 105 millió Ft értékben nyilvántartott (építési engedéllyel rendelkező) termelő célú ingatlanát egy másik, az értékesítő "A" társasággal kapcsolt vállalkozásban álló "B" társaság részére, az értékesítő "A" társaság haszonélvezeti jogával terhelten. Az adásvételi szerződésben rögzítik, hogy az ingatlan forgalmi értéke 100 millió forint. A szerződő felek az ingatlan bruttó vételárát az eladó "A" társaság haszonélvezeti jogával terhelten 26 millió forintban határozták meg. Az értékesítés a hatályos jogszabályok szerint fordított adózás szerint történik, az adót a vevő közvetlenül az adóhatóságnak fizeti meg (adólevonási jog gyakorlásával). Az eladó "A" társaság 15 évig tartó haszonélvezeti joga az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kerül. Az adásvételi szerződés szerint haszonélvezeti jogot nem alapítottak, hanem azt fenntartotta az eladó kft., ezért azt nem is kell számlázni, nem terheli áfa. Hogyan kell könyvelni a fenti gazdasági eseményt az eladó, illetve a vevő társaságnál? Hogyan jelenik meg az eladó könyveiben a haszonélvezeti jog, és mi lesz az értéke?

Kérdés: Társaságunk 2003. 02. 10-én nyílt végű pénzügyi lízingszerződést kötött "A" lízingcéggel faipari gépekre. A futamidő (60 hónap) végén társaságunkat elővásárlási jog illeti meg. A lízingelt gépeket társaságunk aktiválta, a szerződésnek megfelelő összeget kötelezettségként előírta. A havonta érkező lízingdíjas számlák összegével a kötelezettséget csökkentettük, az áfát visszaigényeltük. 2005. 02. 11-én a "B" lízingcég értesítette társaságunkat, hogy a lízingelt faipari gépek az ő tulajdonát képezik, a gépek jogosulatlan használatát szüntessük meg. Ennek hatására 2005. 03. 18-án az "A" céggel kötött lízingszerződést felmondtuk. A rendőrség a gépeket 2005. 08. 29-én lefoglalta. "A" lízingcég szerint ő a tulajdonos, és az esedékes lízingdíjat rendszeresen inkasszózza. Mi a számláit visszaküldjük, az áfát nem igényeltük vissza, ezzel is jelezve, hogy a teljesítést nem ismerjük el. Az inkasszálási lehetőséget a lízingszerződés értelmében nem tudjuk megakadályozni. Jelenleg peres eljárás folyik az "A" és a "B" lízingcég között a tulajdonjog, társaságunk és az "A" lízingcég között a lízingszerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. A lízingelt gépek a tulajdonjog tisztázatlansága és a használat megakadályozása miatt a könyvekben tárgyi eszközként nem maradhatnak. A kötelezettségek között szereplő lízingdíjtartozásunkat a visszaküldött, el nem ismert számlák összegével csökkentettük, az inkasszózott lízingdíjakat követelésként mutatjuk ki. Miként szerepeltessük könyveinkben a lízingelt eszközöket, az "A" lízingcég felé fennálló lízingtartozást, illetve az általunk el nem ismert, de kifizetett lízingdíjakat?

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?