Tagi kölcsön kamata külföldi magánszemélynek

Kérdés: Egy montenegrói adóügyi illetőségű holland állampolgár (a továbbiakban: Magánszemély), aki Magyarországon nem rendelkezik lakcímmel, tagi kölcsönt nyújt egy Magyarországon bejegyzett korlátolt felelősségű társaságnak (a továbbiakban: Társaság). A Magánszemély a Társaság egyedüli tulajdonosa és ügyvezetője is. A Társaság a tagi kölcsön után a Magánszemélynek kamatot fizet. A Magánszemélynek biztosítási jogviszonya sem Montenegróban, sem Hollandiában nincsen. Társas vállalkozói jövedelme után a 15%-os szja-t és a járulékokat megfizeti. A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény rendelkezéseit figyelembe véve milyen adókötelezettség keletkezik a Társaság által a Magánszemély részére kifizetett kamat után? Szja, szocho, egyéb járulékfizetési kötelezettség felmerül-e, mivel nem minősül belföldinek? A kamat nem a cégben végzett tevékenységének ellenértékét takarja. Ez a kettős adóztatásról szóló törvény szerint kamatjövedelemnek, az Szja-tv. szerint pedig egyéb jövedelemnek minősül? A kamatot kifizető magyar Társaságot milyen kifizetői feladatok terhelik? A kamatkifizetést a Társaság pénzügyileg rendezheti-e úgy, hogy ha a Társaságnak szüksége van újabb tagi kölcsönre, hogy átutalás nem történik, hanem kompenzációs megállapodást kötnek arra vonatkozólag, hogy a Társaságnak kamatot kellene kifizetni, a Magánszemély újabb tagi kölcsönt nyújtana, így pénzmozgás nem történik? Vagy a kamatkifizetésnek mindenképpen pénzmozgással kell járnia, tehát kifizeti a kamatot banki átutalással, utána tagi kölcsönt nyújt a Magánszemély szintén banki átutalással?
Részlet a válaszából: […] ...ugyanis a többletösszeg mindkét Szerződő Állam jogszabályai szerint adóztatható marad, az Egyezmény egyéb rendelkezéseinek figyelembevételével. Az Szja-tv. 2. § (6) bekezdése szerint a többletösszeg adókötelezettségének jogcímét az Szja-tv. szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 15.

Őstermelő vagy családi gazdálkodó

Kérdés: Ha egy őstermelő – aki egy kft. 100%-os tulajdonosa és egyben ügyvezetőjeként a kft.-ben biztosított, havi rendszeres jövedelmet kap a személyes közreműködéséért, és egyben egy másik kft. 30%-os tulajdonosa, ahonnan nem kap rendszeres havi jövedelmet – bejelentkezne családi gazdálkodónak az őstermelés helyett, akkor ő lehet-e ebben az esetben a családi gazdaság teljes foglalkoztatású tagja?
Részlet a válaszából: […] ...minősülő olyan mezőgazdasági őstermelő, akinek a tárgyévet megelőző évben a mezőgazdasági őstermelői tevékenységéből származó bevétele meghaladta a személyijövedelemadó-törvény szerinti mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 15.

Szellemi termék hasznosítása

Kérdés: A kft. 50%-ban tulajdonos tagja és egyben ügyvezetője az általa (mint magánszemély által) megalkotott technológiát a kft.-n keresztül kívánja értékesíteni know-how-ként. Hogyan kerülhet be a know-how a kft. könyveibe? Hogyan és milyen dokumentumok alapján lehet a bekerülési értéket korrekt módon megállapítani? A magánszemélyt terheli-e valamilyen adófizetési kötelezettség? Mi a helyzet akkor, ha a kft. nem értékesíti, csak a know-how felhasználási jogát adja el? Ha értékesítésre kerül be a kft.-hez, akkor is a szellemi termékek közé kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...rögzíteni. A vételár természetesen áfát nem tartalmazhat. Így a vételárat – mint a magánszemély önálló tevékenységből származó bevételét – teljes összegében az Szja-tv. 4. §-ának (1) bekezdése alapján a magánszemély adóköteles bevételének kell tekinteni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 20.

Tagi kölcsön, tagi hitel kompenzálása

Kérdés: Több társaság ugyanazon magánszemélyek tulajdonában van. Sokszor előfordul, hogy a tulajdonos tartozik a cégnek és fordítva, a társaság tartozik az ügyvezetőnek. A tulajdonos szeretné összevezetni "A" társaság követelését "B" társaság kötelezettségével. Kérem, ha tudnak erre lehetőséget, módszert, akkor írják meg! Milyen szerződés, megállapodás kell ehhez?
Részlet a válaszából: […] ...elengedi például az "A" társasággal szembeni követelését (ez a társaságnál elengedett kötelezettséget jelent, amelyet rendkívüli bevételként kell elszámolni, ezáltal társaságiadó-alapot jelent, és az elengedett követelés után a társaságnak még 18...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 21.