Jogerőre emelkedett peresített követelés könyvelése

Kérdés: A belföldi kft. határozott időre, 1998-2003-ra bérbe adta az üzlethelyiséget. A bérlő a szerződés lejárta előtt elhagyta a bérelt helyiséget, 2002-2003. évekre nem fizetett bérleti díjat. A bérbeadó a bérleti díj követelése miatt bírósághoz fordult. A jogerős bírósági ítélet a bérlőnek kedvezett. Ezzel a bérbeadó nem értett egyet, és a Legfelsőbb Bírósághoz felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet megváltoztatta, a bérbeadónak adott igazat, és kötelezte a bérlőt 6 millió forint bérleti díj, 2 millió forint kamat megfizetésére, valamint 2004. februártól a kifizetésig számított késedelmi kamat megfizetésére. A Legfelsőbb Bíróság ítélete 2007 januárjában érkezett meg. A bérlő azóta sem fizetett, sőt felszámolás alá került. Mikor, melyik évre kell elszámolni a megítélt követelést? Különösen a számszerűsített, illetve az idő függvényében változó kamatot?
Részlet a válaszából: […] ...a Legfelsőbb Bíróság által megítéltköveteléseket 2007. évben kell könyvelni, főszabályként azzal, hogy a megítéltköveteléseket árbevételként, egyéb bevételként 2007. évre kell elszámolni. Amérlegfordulónap és a mérlegkészítés időpontja között a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 14.

Befektetési jegyek nyilvántartása

Kérdés: Társaságunk év közben több alkalommal is vásárolt befektetési jegyet az aktuális árfolyamon. Hogyan kell ezen befektetési jegyeket a mérlegfordulónapon értékelni, ha nem váltjuk be a mérlegkészítés időpontjáig, illetve ha beváltjuk azokat a mérlegkészítés időpontjáig?
Részlet a válaszából: […] ...K 9735, T 8712 – K 17, T 9735 – K 8712 [forgatási célú befektetés esetén ezt a tételt az egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek között kell figyelembe venni].Az Szt. 85. §-a (2) bekezdésének c) pontja szerint a fizetendő kamatok és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.

Kezességvállalás és következményei

Kérdés: Egy társaság készfizető kezességet vállalt egy – vele kapcsolt vállalkozásban lévő – privatizációs lízingközösség tartozásaiért. A lízingközösség tartozását – mivel az nem fizetett – a jogosult a társaságtól még 1996-ben beszedte. A társaság a fizetett összeget követelésként tartja nyilván, de a beszedés érdekében nem tett lépéseket. A lízingközösség azóta megszűnt. Az 1996. évet az adóhatóság a társaságnál már ellenőrizte. Mi a követendő eljárás, és annak milyen adóvonzata van?
Részlet a válaszából: […] ...magánszemélyeknek jövedelmük a követelés elengedése esetén keletkezik. Az Szja-tv. előírása szerint ugyanis a magánszemély bevételének (jövedelmének) minősül – akkor is, ha az korábbi vagy későbbi évekre vonatkozik – a magánszemély által az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.