Jegyzett tőke leszállítása tőkekivonással

Kérdés: A Cégtörvény legutóbbi módosítása hogyan befolyásolja a jegyzett tőke leszállítását, ha azt tőkekivonás útján kívánjuk megvalósítani? A mérleg szerinti adózott eredményt is ki kell fizetni osztalékként? A társaság tagjai jogi személyek. Van-e lehetőség arra, hogy még ebben az évben osztalékelőleg-fizetésről döntsön a taggyűlés? (A jegyzett tőke 80 millió forint, az eredménytartalék 50 millió forint, más tőkeelem nincs, a jegyzett tőkét a felére szállítanánk le.)
Részlet a válaszából: […] ...– közbenső mérleg alapján – meghatározott összegének a fenti könyvelés utáni része az, amelyet a Ptk. és az Szt. szabályai figyelembevétele mellett kifizethető osztalékelőlegként a tőkeleszállítás cégbírósági bejegyzése után.A kérdés szerint a tulajdonosok,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 7.

Törzstőke leszállítása

Kérdés: A törzstőke leszállításával a Számviteli Levelekben többször foglalkoztak. A különböző jogcímeken történő törzstőke-leszállítást azonban egymás mellett, azok előnyeivel-hátrányaival, a saját tőkét érintő hatásával, a tulajdonosokat megillető összegek meghatározásával, azoknak a magánszemélyeket terhelő adójával stb. még nem mutatták be. Érdekelnének a Ptk., az Szt., az Szja-tv. kapcsolódó előírásai is.
Részlet a válaszából: […] ...K 413);– történhet a veszteség rendezése a korábban képzett lekötött tartalék terhére is: T 414 – K 413, a Ptk.-ban előírtak figyelembevétele mellett.A tőkeleszállítással történő veszteségrendezés esetén is, és a saját tőke más elemeinek növelése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Üzletrész értékesítése német tulajdonosoknak

Kérdés: Magyar székhelyű társaságnak kizárólag német tulajdonosai vannak, méghozzá egy család. A szülők szeretnék átadni egyik gyermeküknek a társaságot, és kivonni belőle a befektetett pénzüket, a jegyzett tőkét és az adózott pénzükből folyósított tagi hitelt. A társaság évek óta veszteséges volt, vagy minimális nyereséget produkált (saját tőke kb. a jegyzett tőkével azonos nagyságrendű), de a társaságban a felépített ingatlan már jóval többet ér, mint a felépítéskor. A tulajdonosok úgy gondolják, hogy a tevékenység módosításával a jövőben esetleg több eredményt tudnának elérni. A szülők üzletrészüket gyermeküknek szeretnék eladni. Az üzletrész értékét befolyásolja-e az ingatlan értéke, vagy elég, ha a saját tőke, jegyzett tőke arányának megfelelően a névértéken értékesíti az üzletrészét? Szóba jöhet még az ajándékozás és a tulajdonosi hitel átvállalása. Milyen adózási, illetve illetékfizetési vonzata van egyik, illetve a másik konstrukciónak? Az APEH az egyezség szerinti árat korrigálhatja-e később, lévén, hogy nem egymástól független felekről van szó?
Részlet a válaszából: […] ...minősül. Értékpapír értékesítése esetén ún. árfolyamnyereségbőlszármazó jövedelemről beszélünk. Ilyen jövedelemnek minősül a bevételnek az arésze, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított összeget. Ezebben az esetben vélhetően nem keletkezne...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 7.

Üzletrész eladási ára

Kérdés: Három magánszemély 2001-ben 3,1 millió Ft törzstőkével kft.-t alapított. 14 millió Ft hitel igénybevételével 21 millió Ft-ért üzlethelyiséget vásároltak. 2003-ban az egyik tulajdonos eladja a részét 3,5 millió Ft-ért egy másik tulajdonosnak. Az eladási ár reális-e, ha: 2001-ben 002-ben befektetett eszközök 22 800 E Ft 24 100 E Ft forgó- eszközök 5900 E Ft 7300 E Ft aktív időbeli elhatárolás - 100 E Ft saját tőke 1500 E Ft -600 E Ft kötelezett- ségek 27 200 E Ft 32 100 E Ft (A veszteség a hitel kamataiból adódott.)
Részlet a válaszából: […] Az üzletrész értékesítése esetén az eladási ár meghatározása az eladó és a vevő megállapodásától függ. Így a törzstőke egyharmadát kitevő üzletrész háromszoros áron történő értékesítése akár reális is lehet.A kérdésben közölt adatok alapján az eladási ár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 28.