Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés: A kérdés a 2021. 09. 09-i 8638., illetve 8640. számú kérdéshez kapcsolódik. Társaságunk kft., 3 millió Ft törzstőkével. Az egyik tulajdonostól a társaság 2020-ban megvásárolta a tőketartalék terhére a 40%-os üzletrészét 12 millió Ft-ért, majd 2021-ben a bent maradt két tulajdonos részére a megvásárolt üzletrész, tulajdoni arányuk alapján, térítés nélkül átadásra került. A társaság kisvállalatiadó-alany. Kell-e 2021-ben a kisvállalati adó alapját növelni a saját tőke csökkenése miatt? [Katv. 20. § (4) bek. a) pont.]
Részlet a válaszából: […] ...alapján kellett a feltételek teljesülését ellenőrizni.)Ha feltételezhetjük, hogy az üzletrész visszavásárlása­kor a fentiek figyelembevételével jártak el (és nem a tőketartalék terhére történt a visszavásárlás), és teljesült az Szt. szerinti követelmény (röviden...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.

Öröklés a gazdasági társaságban

Kérdés: 2016-ban örököltem üzletrészt a kft.-ben. A jövőben nem kívánok a kft. tevékenységében részt venni. Szeretném, ha a kft. kifizetné részemre az örökséget. Hogyan kell helyesen meghatározni az örökség összegét? Az örökséget (az üzletrészt) hogyan lehet hasznosítani? Milyen adó- és illetékfizetési kötelezettség kapcsolódik ehhez? Az örökséggel kapcsolatosan a társaságnak milyen feladatai vannak?
Részlet a válaszából: […] ...örökös üzletrészét bevonják.Közvetlen értékesítés esetén – a Ptk. üzletrész átruházására vonatkozó előírásainak figyelembevételével – a volt örökös adásvételi szerződéssel eladja a vevőnek. Az eladási ár és az üzletrész szerzési értéke (növelve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 3.

Egyszemélyessé alakuló kft.

Kérdés: A kft. egyik tagja magánszemély, a másik tagja kft. A kft. törzstőkéjéből a magánszemélyre jutó rész 1960 E Ft, a kft.-re jutó rész 2040 E Ft, a kft. saját tőkéje 14 400 E Ft. A kft. egyszemélyessé válik, tagja a magánszemély marad, aki 300 E Ft-ért megveszi a kilépő tag részesedését, egyúttal a kft. törzstőkéjét 500 E Ft-ra kívánják leszállítani. A kilépő tag nem tart igényt az eredménytartalék rá eső részére sem. (Erről feltétlenül nyilatkoznia kell?) Hogyan kell mindezeket könyvelni? Az egyszemélyes kft.-nek keletkezik-e bármilyen adófizetési kötelezettsége, illetve a kft.-ben maradó magánszemélyt milyen adó- és járulékkötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] ...könyveiben – feltételezésünk szerint – 2040 E Ft-ban nyilvántartott üzletrészét értékesítette 300 E Ft-ért. Ez utóbbit rendkívüli bevételként, a 2040 E Ft-ot rendkívüli ráfordításként kell elszámolnia, ami 1740 E Ft veszteséget jelent. Erről a veszteségről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 18.

Visszavásárolt üzletrész bevonása

Kérdés: Társaságunk a tulajdonosoktól 90 százalékban megvásárolt üzletrészét a tőkeleszállítás szabályai szerint bevonta, így a jegyzett tőke ennek megfelelően lecsökkent. Saját üzletrész bevonása esetén szükséges-e a törzstőkén felüli vagyon (eredménytartalék, tőketartalék) leszállítása is? Ha igen, akkor ez a tagoknak milyen adófizetési kötelezettséggel jár?
Részlet a válaszából: […] ...bejegyzése napjával– a bevont üzletrész névértékének megfelelő összeggelcsökken a jegyzett tőke összege, amelyet rendkívüli bevételként kell kimutatni,és ezzel egyidejűleg– a bevont üzletrész visszavásárlási értékét (a kérdésalapján a névérték 90%-át)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 24.

Tőkekivonás személyi jövedelemadója

Kérdés: A 100 százalékban külföldi tulajdonos 1993-ban megemelte a törzstőkét az eredménytartalékból 20 millió forintról 80 millió forintra, akkor nem kellett adóznia. Ez kizárólag a cégbírósági adatokból következtethető. 2007-ben két magánszemély megvette a céget, majd a társasági szerződés módosításával leszállítja a törzstőkét 60 millió Ft-tal 20 millió Ft-ra. A cég rendelkezik ezzel a pénzösszeggel. Kell-e a tőkekivonáskor a 60 millió Ft után adót fizetni, kinek és milyen adót?
Részlet a válaszából: […] ...történő leszállítása következtében a magánszemély tag által ejogviszonyára tekintettel a társaság vagyonából megszerzett bevételből [a 60millió forintból és a rá jutó jegyzett tőkén felüli tőkéből (lásd előzőbekezdés)] az a rész, amely meghaladja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 8.

Szövetkezeti üzletrészek bevonása

Kérdés: Mezőgazdasági szövetkezet vagyunk. Az 1992. évi II. törvény értelmében tagjaink, illetve a külső üzletrész-tulajdonosok szövetkezeti üzletrészhez jutottak. A jegyzett tőke szövetkezeti üzletrészből és részjegyből tevődik össze. A szövetkezet megkezdte az üzletrészek visszavásárlását a névérték alatt. Hogyan kell ezt könyvelni? A 2006. évi X. törvény értelmében az állam által korábban felvásárolt üzletrészeket ingyenesen visszakaptuk. Ezt hogyan kell könyvelni? A szövetkezeti üzletrészeket 2007. június 30-áig meg kell szüntetni. Az előbbiek szerint visszavásárolt, illetve ingyenesen visszakapott üzletrészek mikor módosítják az eredményt? Az üzletrészek bevonásának tervezett időpontja 2007. június 30.
Részlet a válaszából: […] ...– K 9891. Amennyiben az átvett, visszavásároltüzletrészek bevonása 2006-ban nem történik meg, az előbbiek szerint kimutatottrendkívüli bevételt időbelileg el kell határolni: T 9891 – K 4833. Az ígyelhatárolt bevételt az üzletrészek bevonásakor kell majd – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 26.

Visszavásárolt üzletrész térítésmentes átadása

Kérdés: A kft. két tagjától az 500-500 ezer forint névértékű üzletrészt visszavásárolta 500, illetve 800 ezer forint ellenében, a törzstőkén felüli vagyonából. A visszavásárolt üzletrészek nem kerülhetnek bevonásra, mivel a kft. törzstőkéje nem csökkenhet a 3 millió forint érték alá. Két hónap után úgy döntenek, hogy a visszavásárolt 2 üzletrészt a tagok között egyenlő arányban megosztják, és a tagok részére térítésmentesen átadják. Hogyan kell ezeket a gazdasági eseményeket könyvelni? Kell-e adózni?
Részlet a válaszából: […] ...is. Árfolyamnyereségből származó jövedelem az értékpapír átruházására (az adott esetben a visszavásárlásra) tekintettel megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja az értékpapír (az üzletrész) megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.

Lekötött tartalék sajátosságai a szövetkezeteknél

Kérdés: A 2001-től hatályos Szt. 36. és 38. §-a, különös tekintettel a szövetkezeti üzletrészekre, csak 2001-től alkalmazandó, vagy érintheti a 2001 előtti időszakot is? Ha igen, mennyiben, mivel az átmeneti rendelkezések csak a fel nem osztható szövetkezeti vagyonról rendelkeznek.
Részlet a válaszából: […] ...Szöv-tv. is szabályozta, hogy a szövetkezeteknek mikor kellett, illetve kell fel nem osztható vagyont létesíteniük. Állami támogatás igénybevételének feltételeként jogszabály előírhatja, hogy a támogatással létrehozott értéket a fel nem osztható vagyon részeként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 9.

Át nem vett üzletrészek megszüntetése

Kérdés: Az ÁFÉSZ a Szöv-tv. alapján a tagság részére 218 millió Ft értékben szövetkezeti üzletrészt adott ellenérték megfizetése nélkül. Ennek 20 százalékát a tagság – többszöri értesítés ellenére – a mai napig nem vette át. Bevonhatja-e az ÁFÉSZ az így át nem vett üzletrészeket? Milyen teendők vannak annak érdekében, hogy az elszámolás megvalósítható legyen?
Részlet a válaszából: […] ...biztosított, de a tagok által át nem vett szövetkezeti üzletrészek bevonásakor a jegyzett tőke leszállítását nem szabad a rendkívüli bevételekkel szemben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 9.