Vagyonkezelésbe vett önkormányzati tárgyi eszközök visszaadása

Kérdés: A zrt. vagyonkezelésbe vett több önkormányzat megbízásából a gesztorönkormányzattól tárgyi eszközöket, amelyet a zrt. könyveiben szerepeltet, és évenként a számviteli törvénynek megfelelően amortizációt számol el a költségek terhére (az összeg jelentősen eltér a Tao-tv. szerinti amortizáció összegétől, jelentősen nagyobb használatiidő-megállapítás történt]. Az amortizáció összegének megfelelő összegű pótlási alapot képez, amelyet elkülönített bankszámlán kezel, és végzi a szükséges felújításokat, pótlásokat az eszközökön. Jelenleg is van képzett, de fel nem használt összeg. A működéssel kapcsolatosan jelentős vevői kintlévőség szerepel a könyvekben. Az eszközök forrását képezi az átadáskori bruttó értéknek megfelelő összegű hosszú lejáratú kötelezettség. Döntés-előkészítés van folyamatban az eszközök visszaadása tárgyában a tulajdonos önkormányzatok számára. Az átadáshoz kapcsolódóan vagyonértékelés van folyamatban a tulajdonos önkormányzat részéről. Könyvelendő, hogy az egyes vagyonelemek visszaadása hogyan vezethető ki a könyvekből? Az Szt. és a Tao-tv. szerinti nettó érték különbözete társaságiadó-alapot módosító tétel? A vevőállomány kivezetése szintén adóalapot növelő tétel? Hogyan szüntethető meg a hosszú lejáratú kötelezettség összege? Amennyiben egyéb bevétel, a társaságiadó-alapot befolyásolja? Az eszközök és kötelezettségek megszüntetése után egyenleg nem maradhat a tranzakciók során?
Részlet a válaszából: […] ...nem maradhat. Van azonban néhány olyan előírás, amelyre a kérdésben nincs utalás, vagy nem megfelelő annak a figyelembevétele.Olyan eszközértéket kell az önkormányzatnak visszaadni, mint amennyi eszközértéket vagyonkezelésbe átvettek. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 9.

Katás bt. cégértéke

Kérdés: Egy betéti társaság 2018 végén alakult, megalakulásától 2019. 02. 28-ig a számviteli törvény hatálya alá tartozott, kettős könyvvitelt vezetett, egyszerűsített éves beszámolót készített. Saját tőke: 31 E Ft. A betéti társaság a megalakulás évében nem rendelkezett tárgyi eszközzel, azt követően sem. 2019. március 1-jétől a bt. a kisadózó vállalkozások tételes adója (továbbiakban: kata) adózási formát választotta. Az áttérés során a saját tőke 70 E Ft volt. A társaság 2022. 09. 01-jén végelszámolás alá került, a törlésére 2023. 02. 13-án került sor. Hogyan állapítható meg 2021 októberére az úgynevezett katás bt. cégértéke, hiszen az ún. kataadózás miatt az adó megfizetését követően a bevétel teljes egésze jövedelem, másrészt a magánszemély aktivitásától függ, hogy lesz-e bevétele? Az adókat havonta fizetni kell mindenképpen. A költségszámlák nem állnak rendelkezésre, valamint üzleti terv sem készült egyik évben sem. Véleményem szerint csak az aktuális eszközérték az, ami hiteles dokumentumok alapján megállapítható lenne.
Részlet a válaszából: […] ...esetén a szakma olyan általánosan használt, iparágankénti szorzókat használ, amellyel az EBITDA, a könyv szerinti érték, az árbevétel vagy az adózott eredmény kerül multiplikálásra;– a gazdasági hozzáadottérték-alapú elemzés, amely kimutatja, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 14.

Számviteli feladatok a végelszámolás befejezésekor

Kérdés: A társaság végelszámolása lassan befejeződik. A hitelezői igények kielégítésre kerülnek, de az eszközök egy részét a végelszámoló nem tudja értékesíteni. Azokkal mi legyen? A szabályszerűség érdekében kérem, hogy ismertessék a végelszámolást lezáró számviteli beszámoló sajátosságait, legfontosabb feladatait.
Részlet a válaszából: […] ...üzleti évéről, a végelszámolás időszakát lezáró számviteli beszámolót köteles készíteni a Korm. rendeletben foglaltak figyelembevételével, kötelező könyvvizsgálat esetén azt a könyvvizsgálóval ellenőriztetni, majd a jóváhagyásra jogosult legfőbb szerv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 12.

Követelés átalakuláskor a vagyonmérlegben

Kérdés: A kft. zrt.-vé alakul át. A kft. záró vagyonmérlegében szereplő vevőkkel szembeni követelések egy részére értékvesztés került elszámolásra még az átalakulás előtti hónapokban. A zrt. nyitó analitikájában ezen követeléseket milyen értéken kell nyilvántartásba venni: az értékvesztéssel csökkentett értéken (vagyis ez lesz az új bekerülési érték), vagy továbbra is az eredeti bekerülési értéken (külön nyilvántartva az értékvesztést is)? Előbbi esetén, amennyiben a vevő végül mégis fizet, az értékvesztés összegét egyéb bevételként kell elszámolni, és a társaságiadó-alap számításánál csökkentő tételként figyelembe lehet venni? Ha nem fizet, és így a követelés behajthatatlanná válik, az értékvesztés összege figyelembe vehető társaságiadóalap-csökkentő tételként?
Részlet a válaszából: […] ...lehetséges. Amennyiben a vevő többet fizet, mint a követelés nyilvántartott összege, akkor a többlet­összeget – ahogyan írja – egyéb bevételként kell elszámolni, de az így elszámolt egyéb bevétellel nem lehet csökkenteni az adózás előtti eredményt!Ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 10.

Egyéni cég beolvadása

Kérdés: Egyéni cég úgy döntött, hogy beolvadna egy kft.-be. Ezt az ügyletet egy lépésben végre lehet hajtani? Vagy szükséges, hogy az egyéni cég először bt.-vé vagy kft.-vé alakuljon át, és csak az után olvadjon be a kft.-be? Az átalakulás költségei jelentősek, fontos tudni, hogy van-e lehetőség egy lépésben a beolvadásra.
Részlet a válaszából: […] ...alapján vállalkozásból kivont jövedelemnek minősül. Az Szja-tv. 77/A. §-a (2) bekezdésének c) pontja alapján azonban nem minősül bevételnek a magánszemély által értékpapír (kft.-üzletrész) formájában megszerzett vagyoni érték, ha a magánszemély az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Könyvelés a lengyel telephelyen

Kérdés: Egyik projektünk kapcsán telephelyet kellett alapítanunk Lengyelországban. A lengyel telephely fogja számlázni a teljesítést áfásan. A szerződés egy ipari berendezés tervezését, gyártását és beüzemelését foglalja magában. A munkálatok egy részét lengyel alvállalkozók végzik, lengyel áfával számlázzák telephelyünk nevére, címére és adószámára. A lengyel telephelyen bejelentett munkavállalónk nincs, csak az alvállalkozók számláit fogadja, és számlázza a projekt teljes árbevételét. A közvetlen költségek másik részét a magyar vállalkozásban felmerült bér, anyag, igénybe vett szolgáltatás adják. A magyar cégnél történik a tervezés egy része és a berendezések gyártása is. A magyar cég mindkét hely felmerült költségeit könyveli, és a telephely költségeit és bevételeit elkülönítetten gyűjti. Milyen módon biztosítható, hogy a lengyel telephely adózásához a projekthez kapcsolódó közvetlen és közvetett költségek bekerüljenek a lengyel könyvelésbe? Elegendő egy belső számlázás, vagy a kapcsolódó összes magyar számlát is könyvelni kell? A bérek és a közvetett költségek hogyan fognak megjelenni? Milyen értéken kell a lengyel telephelynél a projekttel kapcsolatos költségeket érvényesíteni? Különös tekintettel a magyar-lengyel egyezmény szerinti telephely nyereségére. A lengyel telephely csak közvetíti a tevékenységünket, amelynek a nyereségtartalma eltér a jelen projekt tényleges nyereségétől. Milyen költséget kell alkalmazni a lengyel és a magyar társaságiadó-bevallás vonatkozásában? Hogyan kell könyvelni azt, ha a magyar vállalat átvezet egy bizonyos összeget a lengyel telephely bankszámlájára a szállítói tartozások kifizetésére? Milyen feltételei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...számviteli előírások szerint kell a telephely esetében is értékelni.A vállalkozás eszközei és azok forrásai, kötelezettségei, illetve bevételei és költségei (ráfordításai) a könyvviteli nyilvántartásokban a felmerülés helye szerint (magyar központ, lengyel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.

Felszámolási eljárás befejezése a társaság megszűnése nélkül

Kérdés: A társaság a felszámolási eljárás alatt is folytatja tevékenységét, amit a jövőben is folytatni szeretne. A hitelezőkkel egyezséget kívánnak kötni, és ennek eredményeként a felszámolási eljárás a társaság megszűnése nélkül fog befejeződni. A felszámolási zárómérlegben milyen tételekből áll össze az eszközök könyv szerinti értéke, az adózás előtti eredményt csökkentő tételként az értékcsökkenési leírást hogyan kell megállapítani, mikor kell elszámolni, milyen módon érvényesíthető az az adózás előtti eredményt korrigáló tételként?
Részlet a válaszából: […] ...(XII. 19.) Korm. rendelet rendelkezik azzal, hogy az Szt. el ő írásait a hatályos cs ő dtörvényben és a Korm. rendeletben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni. Ez utóbbiból az következik, hogy az immateriális javak, a tárgyi eszközök terv szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 17.

Külföldi telephely számvitele, adózása

Kérdés: Kérem, ismertessék a külföldön létesített fióktelepek számvitelével, adózásával kapcsolatos legfontosabb előírásokat!
Részlet a válaszából: […] ...módon – kezelni kell, ki kell szűrni.Tekintettel arra, hogy a külföldi fióktelep a magyarországi cég része, a külföldi fióktelep bevételeit, költségeit, ráfordításait (ideértve a külföldön megfizetett adókat is) a magyar cég magyarországi könyveiben is egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 27.

Szobor készítése, nyilvántartása, értéke

Kérdés: A gazdasági társaság megbíz egy művészt, hogy készítsen az irodaházba egy szobrot. A cég adja az anyagot, és fizet a művésznek tiszteletdíjat, ami összesen legyen 5 millió forint. A szobor a cég tulajdonába került, a művészeti lektorátus szakmai véleménye szerint 50 millió forintot ér. Ezt a vagyonnövekményt kell-e és ha igen, hogyan kell könyvelni? Át kell-e értékelni? Ha eladja a cég a szobrot pl. 30 millió forintért, azt hogyan kell könyvelni? Milyen adót kell fizetni és mikor? Van-e áfa az eladás után?
Részlet a válaszából: […] ...a cég a szobrot 30 M Ft-ért értékesíti, akkor az eladási árat az áfa felszámításával számlázni kell, az eladási árat egyéb bevételként, a könyv szerinti értéket egyéb ráfordításként kell elszámolni, a különbözet után, ami az adózás előtti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 10.

Üzletág vételének elszámolása

Kérdés: "A" társaság eladta egy üzletágát "B" társaságnak. Az üzletág "A" társaság árbevételében 10 százalékos részarányt képviselt. A szerződés magában foglalta az üzletág tárgyi eszközeinek, készleteinek, követeléseinek és kötelezettségeinek az átadás-átvételét, valamint az üzletág dolgozóinak az áthelyezését. A megvásárolt üzletágért fizetett ellenérték (500) lényegesen magasabb volt, mint a nyilvántartásba vett eszközök és kötelezettségek különbözetének értéke (20). "B" társaság könyveiben a fizetett ellenérték és az átvett eszközök és kötelezettségek különbözetének értéke lehet-e az Szt. 3. §-a (5) bekezdésének 1. pontja szerinti üzleti vagy cégérték? Ha nem, akkor minek minősül? A társasági adóban hogyan kell kezelni ezt a különbözetet? A COMPLEX jogtárban megtalálható 29/2006. számú kérdésre adott válasz szerint igen, akkor viszont a Számviteli Levelek 3526. számú kérdésére adott válasz helytelen!
Részlet a válaszából: […] ...a 3526. kérdésre adott válasz a továbbiakban is helytálló, az időközben bekövetkezett jogszabályielőírás-változások figyelembevételével.Jelen válasznál az Szt. előírásain túlmenően hivatkozni kell az Áfa-tv. 2013. január 1-jétől hatályos 17. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 9.
1
2