Tárgyi eszközök értékesítésekor az értékcsökkenés bevallása

Kérdés:

A társaságiadó-bevalláshoz kapcsolódik a kérdésem. A tárgyi eszközök értékesítésének elszámolása 2021-től megváltozott. Eddig az időpontig amennyiben az immateriális jószág vagy tárgyi eszköz bármilyen oknál fogva kikerült a könyvekből, akkor a kikerülés időpontja szerinti könyv szerinti értékét az egyéb ráfordítások között kellett kivezetni, és az így kivezetett könyv szerinti értékkel növelni kellett a társasági adó alapját. 2021-től a tárgyieszköz-értékesítést nettó módon kell elszámolni a korábbi bruttó módon történő elszámolás helyett. Korábban egy értékesítéskor a tárgyi eszköz könyv szerinti értéke egyéb ráfordításra került, a kapott ellenérték pedig egyéb bevételre. 2021-től viszont csak egyéb bevételen vagy csak egyéb ráfordításon kerül kimutatásra az ügyletből származó eredmény. 30 E Ft+áfa értékesítésű tárgyi eszközzel van-e teendőm a 2229-03-01 lap 04. sorában, illetve a 2229-04-01 lap 02. sorában, mivel értékesítéskor a könyv szerinti értéket nem könyveltem ráfordításként? Selejtezés esetén mi a szabály?

Részlet a válaszából: […] ...mert annak összegével az eladási árként elszámolt, számlázott – áfa nélküli – értéket kell csökkenteni, és ezen csökkentett bevételi érték, illetve a csökkentett ráfordítás szerinti érték az, amit az eredménykimutatásban egyéb bevételként, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 15.

Magánszemély által vásárolt műemlék ingatlan felújítása

Kérdés:

Műemlék ingatlan, helyi egyedi védelem alatt álló ingatlan felújításának elszámolása, valamint a kedvezmények igénybevételének lehetősége kapcsán kérdezem: Adott egy társaság, amelynek egyik tagja vásárolt egy védelem alatt álló műemlék ingatlant. Ennek felújításához kér segítséget a társaságtól. Milyen lehetősége van a társaságnak? Elszámolható-e költségként, valamint a társasági adó elszámolásánál csökkentheti-e az adózás előtti eredményt?

Részlet a válaszából: […] ...az Szja-tv. 1. számú mellékletének 7.32. pontja szerint adómentes. [Egyéb indokkal adómentes az a magánszemély által megszerzett bevétel, amelyet a tulajdonában álló műemlék más személy – így különösen az érdekkörébe tartozó társas vállalkozás –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 11.

A lekötési díj része-e a bekerülési értéknek?

Kérdés: Az alább leírt esetben alkalmazható-e az Szt. 47. § (3) bekezdésének e) pontja? Az áramszolgáltató számlájában szereplő lekötési díj, illetve a számlában szereplő egyéb díjak bekerülhetnek-e a tárgyi eszköz bekerülési értékébe? Az egyik eszköz megvalósulásához – elektromosjármű-töltőállomás – szerződést kötöttünk az áramszolgáltatóval kizárólag ezen eszköz ellátására vonatkozóan. Ám a beruházás külső okok miatt nem valósult meg a tervezett időpontban, ezért a lekötött árammennyiség után a szolgáltató lekötési díjat számláz, egészen addig, amíg a fogyasztás meg nem indul a töltőn keresztül.
Részlet a válaszából: […] ...általános megfogalmazásából következik, hogy a beruházás megvalósulásának késedelméből adódóan az elmaradt szolgáltatás-igénybevétel miatt fizetett díjakat nem szabad a bekerülési értékben figyelembe venni, azoknak semmi közük nincs az eszköz megszerzéséhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Hosszú ideje fennálló tételek rendezése

Kérdés: Átvettük egy jelentős értékű ingatlant tulajdonló társaság (A), valamint anyavállalata (B) könyvelését. Az A cég ezt az ingatlant felújítani és hasznosítani kívánja, de a felújítás különböző okokból 8-10 éve áll, illetve jórészt meg sem kezdődött. A B vállalat tevékenysége kimerült abban, hogy kölcsönökkel folyamatosan finanszírozza az A cég működési költségeit. A B cég könyveiben szerepel egy jelentős összegű befejezetlen beruházás (a kapott anyag és listák alapján a 8-10 évvel ezelőtt az A cég érdekében igénybe vett szolgáltatások, tanácsadói és menedzsmentdíjak stb. 2008-2012 között merültek fel). A B cég a fenti költségek összegét 2015-ig a beszámolóiban szellemi termékként mutatta ki, majd 2015-ben átsorolta a befejezetlen beruházások közé, azóta befejezetlen beruházás. Az A cég könyvelésében ezek a költségek egyáltalán nem jelentek meg. A továbbszámlázás vonatkozásában azt a tájékoztatást kaptuk, hogy az A és B cég közötti megállapodás alapján ezeket a tételeket az A cég által tulajdonolt ingatlan felújítását követően, az aktiválás után számolják el a felek egymás között. Kérdések rövidítve:
1. Mi a teendőnk, hogyan tudjuk rendezni a helyzetet? Milyen lépéseket kell megtennünk ahhoz, hogy a beszámoló a számviteli előírásoknak megfelelő legyen?
2. Hogyan, hol kellene/kellett volna kimutatni ezeket a tételeket? Hogyan érinti ez a két cég beszámolóit, társasági adóját, elhatárolt veszteségeit?
3. Ha a felek úgy állapodtak meg, hogy ezekkel a tételekkel majd a jövőben, évek múlva számolnak el egymással, nem kellett volna legalább 12 havonta elszámolni és számlázni?
4. Önök szerint valamilyen módon indokolható az, hogy ezeket a tételeket a B cég előbb szellemi terméknek, majd befejezetlen beruházásnak tekintette?
Részlet a válaszából: […] ...akkor azt véglegesen átadott pénzeszközként kellett elszámolni a B cégnél az egyéb ráfordítások között, az A cégnél pedig egyéb bevételként kimutatni. Ha B cég követelésként mutatja ki, az A cég pedig sehogy, akkor a B cégnek elévült követelésként le kell írnia...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 23.

Ingatlan ingyenes használatba adása

Kérdés: Az "A" és "B" társaság kapcsolt vállalkozások. Az "A" társaság a tulajdonában álló üzemi célú ingatlant műhely és bolt céljára ingyenes használatba adja "B" társaságnak. A használati jog ingyenes átadásához milyen bizonylatot kell kiállítani? Az ingyenes átadás áfaköteles? A térítés nélküli használati jog átengedését hogyan kell elszámolni? A társasági adó alapját kell korrigálni?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározott céljával és tevékenységével összhangban használhatja, és szedheti annak hasznait.A Ptk. kapcsolódó előírásai figyelembevétele mellett az "A" társaságnak – megállapodásuknak megfelelően – meghatározott időtartamra szerződésbe foglaltan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 7.

Promóciós célra felhasznált termék adózása, számvitele

Kérdés: Hogyan kell adózni, illetve elszámolni a promóciós célra beszerzett termékeket?
Részlet a válaszából: […] ...után a kifizetőnek 15 százalék személyi jövedelemadót, 17,5 százalék szociális hozzájárulási adót kell fizetnie.A fentiek figyelembevétele mellett, nem látszik célszerűnek promóciós célra üzleti ajándékot adni a kereskedelmi partnereknek. (De nem kizárt!)Az Szja-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 24.

Tartozik egyenleg a szállítói számlán

Kérdés: A 2018. évi főkönyvi kivonatban a szállítói számlák egyenlege sok esetben tartozik egyenleget mutatott. Később az is kiderült, hogy a 2018. évet megelőző évek főkönyvi számlái is hasonlóan rendre Tartozik egyenleget mutattak. A partnerek egy része már megszűnt jogutód nélkül. Mit lehet tenni? Hogyan lehet ezt 2019-ben rendezni?
Részlet a válaszából: […] ...stb.), másrészt az adott szállítóval való egyeztetés bizonylatait kell felhasználni, majd az ellenőrzés eredményének a figyelembevételével a szállítói számlák Tartozik egyenlegeit rendezni.Amennyiben az utólagos egyeztetés, ellenőrzés nem vezet eredményre, mert...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 20.

Megépített játszótér átadása alapítványnál

Kérdés: Alapítvány pénzbeli támogatást kapott, amelyből játszóteret építtetett külső vállalkozóval. A megépített játszóteret, amelyet bevett egyház belső egyházi jogi személye birtokában lévő területen létesítettek, az alapítvány aktiválás előtt át kívánja adni a terület birtokosának. Az átadás tényét számlával kell dokumentálni? Vagy adományként is átadható a belső egyházi jogi személynek, aki Anya- és Gyermekotthont tart fenn, így a birtokába kerülő játszótéri eszközök üzemeltetése összhangban van alapfeladataival? Kérjük a segítségüket a folyamatok könyvekben történő rögzítésében is.
Részlet a válaszából: […] ...válasznál feltételezzük, hogy az alapítvány kettős könyvvitelt vezet.A kapott pénzbeli támogatást az alapítványnál az egyéb bevételek között kell kimutatni a ténylegesen megkapott összegben (T 384 – K 9645). Ha ezt a pénzbeli támogatást kizárólag a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 30.

Parkolóhely megváltása

Kérdés: A 2011. kérdés parkolóhely megváltásáról szól. A válaszuk 2005. évi. Kérem tájékoztatásukat, hogyan kell eljárni a 2018. évben, kitérve a társasági adó vonzatára is!
Részlet a válaszából: […] ...összeget a társaságnál a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg, az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének m) pontja alapján az egyéb bevételek között kell kimutatni a visszafizetési kötelezettség nélkül, nem fejlesztési célra kapott véglegesen átvett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 13.

El nem ismert teljesítés

Kérdés: A kivitelező társaság a megrendelő részére építőipari szolgáltatást végzett. A részhatáridők csúszása miatt a szerződés számlázási és fizetési feltételei rendkívül kedvezőtlenné váltak. Megegyezés hiányában a kivitelező levonult az építkezésről, az addig elvégzett munkáiról az elszámolást a megrendelőnek átadta, de számlát – a teljesítés igazolásának hiányában – benyújtani nem tud. Ez esetben a kivitelező cég milyen dokumentum alapján állíthatja ki az elvégzett munkáról a számlát? Ha nem lehet számlát kiállítani, akkor mi legyen a már elszámolt alvállalkozói és anyagszámlákkal, a bérköltséggel és annak közterheivel? Jogos volt-e azok elszámolása? És az áfa levonása?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben leírtak nem megfelelő könyvelésének következményei lehetnek, amelyet azonban indokolt elkerülni.Az Szt. 72. §-a alapján árbevételt elszámolni a vevő (az adott esetben a megrendelő) által elismert, elfogadott számlában rögzített vagy készpénzben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 31.
1
2
3
4