Más cégnél lévő ingatlan apportálása

Kérdés: Új kft.-t szeretnénk létrehozni, abba apportként egy ingatlant bevinni, ami jelenleg egy másik kft. befektetett eszközei között szerepel, a bruttó és nettó értéke is jóval alacsonyabb piaci értékénél. A régi cégben át kell-e értékelni az ingatlant a piaci értékére? Hogyan történik a számviteli elszámolása, milyen adóvonzata van? Az apportot befogadó cégben milyen adó- és illetékfizetési kötelezettség keletkezik?
Részlet a válaszából: […] ...(jellemzően áfával növelten) atulajdonossal szembeni követelésként kell kimutatni (az adott esetben az áfanélküli ellenérték egyéb bevétel). A tőkeleszállítás miatti tulajdonossalszembeni kötelezettség teljesítésébe – a Ptk. előírásai szerint –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 3.

Korábban jóváhagyott osztalék elengedése

Kérdés: A betéti társaság 2004. évben osztalékfizetést hagyott jóvá. Gazdálkodása úgy alakult, hogy az osztalékot jelenleg sem tudja kifizetni. Van-e a ki nem fizetett osztaléknak elévülése? 2011. évben az elengedett osztalék után milyen adó-, illeték- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a társaságnak? Amennyiben a tagok elengedik az osztalékot, az visszakerül a saját tőkébe, amit végelszámolás esetén csak osztalékként lehetne kifizetni. Megszűnés esetén nem tudnák az osztalékot, illetve a vállalkozásból kivont jövedelmet kifizetni, mert nem tudják a jövedelem utáni adókat, járulékokat megfizetni. Van-e más megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...tagok 2011. évbenelengedik a 2004. évben jóváhagyott osztalékfizetés miatti követelésüket, akkorazt a bt.-nél a rendkívüli bevételek között elengedett kötelezettségként kellelszámolni (T 4792 – K 9893).Az elengedett kötelezettség miatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 3.

Bérelt ingatlanon végzett beruházás

Kérdés: Bérelünk egy telephelyet, és azon beruházást hajtunk végre. Bővítjük az ott létesített műhelyépületet. Ezt beruházásként könyveljük. Ha a tulajdonos felmondja a bérletet, az ingatlant nem tudjuk elvinni. Leírhatjuk-e egy összegben az értékcsökkenést? Ingyenes eszközátadásnak minősül-e, ha a tulajdonos nem hajlandó fizetni a bővítésért?
Részlet a válaszából: […] ...személyijövedelemadó-fizetési kötelezettsége is keletkezik. [AzSzja-tv. 4. §-ának (2) bekezdése alapján ugyanis bevételnek minősül amagánszemély által bármilyen jogcímen és bármilyen formában mástól megszerzettvagyoni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 14.

Betéti társaság megszűnésekor ingatlan kivitele

Kérdés: Egyik ügyfelünk, egy betéti társaság (családi vállalkozás: szülő és gyerekek), mivel tevékenységet évek óta nem folytat, szeretné a társaságot jogutód nélküli végelszámolással megszüntetni. A bt.-nek 2 beltagja és 1 kültagja van. A bt.-nek tartozása nincs, egyetlen vagyontárgya egy ingatlan (lakás). A törzsbetétek arányában felosztott vagyon (lakás) utáni 25% szja-n kívül van-e egyéb adófizetési kötelezettsége a tagoknak – különös tekintettel az áfára? Amennyiben az ingatlanrészről a tulajdonosok az egyik tulajdonos tag javára lemondanak, milyen adófizetési kötelezettség terheli a lemondó tagokat, és milyen adókat kell fizetni annak a tulajdonosnak, aki a kedvezményezett?
Részlet a válaszából: […] ...illeték alá esik. Az ingatlan közös tulajdonának megszüntetéseesetén a vagyonszerzési illetéket az Itv. 25. §-ában foglaltakfigyelembevételével kell fizetni. A leírtak alapján a tulajdonosokat az ingatlannak atársaságból történő kivitelekor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 9.

Természetbeni juttatás és reprezentáció

Kérdés: Mi a különbség a reprezentáció és a természetbeni juttatás között? Mikor esik egy esemény a több adót, járulékot fizetendő kategóriába? Mi egy kis cég vagyunk, nálunk kávé-, cukor-, innivalóvásárlás történik alkalmanként, melyet 44+11 százalékkal növelten számoltunk el személyi jellegű költségként. A törvény módosulása után az árbevétel fél százalékát el nem érő mértékben nem számoltunk a 44+11 százalékkal.
Részlet a válaszából: […] ...ajándékozásra külön van adó alól mentesített rész. Nem kell adót fizetni: a reprezentáció után a gazdálkodó szervezet éves összes bevételének 0,5 százalékáig, de legfeljebb két és fél millió forintig [Szja-tv. 69. §-a (7) bekezdésének aa) pontja], a 10...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.