Számviteli kormányrendeletek módosítása

Kérdés: A 2016. évi számviteli változások kapcsán kérnénk szakértői választ a mikrogazdálkodói beszámolót választók és a kettős könyvvitelt vezető egyéb szervezetek tekintetében. Úgy látjuk, hogy az érintett rendeleteket nem módosították, pedig – véleményünk szerint – a számviteli változások ezeket a szervezeteket is érintik.
Részlet a válaszából: […] ...a számviteli törvény módosításaihoz kapcsolódnak, elsősorban a rendkívüli tételek megszüntetéséhez (mit kell elszámolni az egyéb bevételek, egyéb ráfordítások, illetve a pénzügyi műveletek bevételei, ráfordításai között), miként változik a mérleg, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 28.

Induló tőke emelése alapítványnál

Kérdés: Az alapítvány alapítója alapításkor, illetve alapítás után is kifejezett alapítói szándékként, az alapítói okiratban is rögzítetten az alapítvány céljaihoz rendelt vagyonként definiáltan rendelkezik vagyonjuttatásról. A bíróság ezt a szándékát tudomásul veszi, végzésével kvázi "bejegyzi a felemelt induló tőkét". A számviteli törvény és a vonatkozó kormányrendelet nem tartalmaz az alapítvány céljaihoz rendelt vagyon jegyzett tőkébe könyvelésére szabályt. Az alapító jogi érvelése szerint a Ptk. 3:382. §-a megengedi az alapítónak, hogy az alapítvány működésének megkezdéséhez szükséges vagyont a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig teljesítse, majd az alapítónak a szándéka szerinti teljes juttatott vagyont legkésőbb az alapítvány nyilvántartásba vételétől számított egy éven belül az alapítványra még átruházzon. A Civil-törvény szerint induló tőke a civil szervezet létrehozásakor az alapítók által a civil szervezet rendelkezésére bocsátott vagyon. Elfogadható-e az alapítvány érvelése, miszerint az alapítói szándékkal összhangban, a Ptk. rendelkezései által megengedően, az alapítói vagyonrendelést, annak növelését a számviteli beszámoló jegyzett tőke során szerepeltessük? Ha a Civil-törvény szabályai miatt nem lehetséges, közvetlenül a tőkeváltozásba könyvelhetjük-e a bírói bejegyzéssel egy időben az alapítói tőkeemelést? A szervezet könyvvizsgálója az Szt. 4. §-ának (4)-(5) bekezdése alapján egyetért akár a jegyzett tőke, akár a tőkeváltozással szembeni könyveléssel. Ha az alapító által az alapítvány rendelkezésére bocsátott vagyon számviteli bevételkénti elszámolása indokolt, akkor ez az elszámolás jelentősen torzítja az alapítvány jövedelmi helyzetének megítélését.
Részlet a válaszából: […] ...az alapítványi cél megvalósítása érdekében teszi, annak összegét a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet szerint az alapítvány az egyéb bevételek, illetve (még 2015-ben) a rendkívüli bevételek között köteles elszámolni. (A költségek fedezetére adott és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 26.

Átvállalt tartozás könyvelése

Kérdés: Az 1065. kérdésre adott válaszban a tartozásátvállalás könyvelését és társasági adózását válaszolták meg a tartozást átvállaló oldaláról. Kérem, ugyanezt tegyék meg a másik fél – akitől átvállalják a tartozást – szemszögéből is!
Részlet a válaszából: […] ...(saját előállítású eszközbe beépítve) értékesítettek, akkor az Szt. 86. §-a (3) bekezdésének h) pontja alapján a rendkívüli bevételek között kell kimutatni "a tartozásátvállalás során harmadik személy által – ellentételezés nélkül –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 24.

Bérbe adott ingatlanon végzett beruházás

Kérdés: Cégünk egyik ingatlanát 5 évre bérbe adta egy alapítványi iskolának. A bérleti díjat az iskola számla ellenében utalja át. A szerződés szerint a bérlet időtartama alatt a szükséges beruházásokat az iskola saját költségére elvégezteti, ezek elszámolása a futamidő végén lesz. Mikor könyveljük a vagyonnövekményt (gázbevezetés)? Elég-e csak a futamidő végén az elszámolás alapján aktiválni?
Részlet a válaszából: […] ...a bérlő által számlázott értéket megfizeti), vagy térítés nélkül történt (akkor pedig az átvételkor elszámolt rendkívüli bevétel időbelileg elhatárolt összege az eszköznövekmény forrása). (Térítés nélküli átadás esetén – annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 3.

Étkezés konferencián

Kérdés: Tekinthető-e összetett szolgáltatásnak, ha a konferenciák díja magában foglalja az étkezés díját is, és ezáltal kikerül-e a természetbeni juttatás utáni adó- és járulékfizetési kötelezettség alól?
Részlet a válaszából: […] ...kivéve a társadalmi szervezetet, köztestületet, egyházi jogi személyt, alapítványt, közalapítványt – adóévre elszámolt éves összes bevétele 0,5 százaléka, de legfeljebb kétmillió-ötszázezer forint. Üzleti ajándék esetében az adó alól mentesített összeg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 28.