Másodfokú határozat könyvelése

Kérdés: Az adóhatóság másodfokú határozatában milliárdos nagyságrendű áfahiányt állapított meg. Az adózó bizományosi konstrukcióban vásárolt különféle árukat, amelyeket adómentes közösségi értékesítésként adott el. Az adóhatóság a beszerzési számlákat nem fogadta el adólevonási jogot keletkeztető dokumentumként, az ügylet egészét fiktívnek minősítette. A felszámolás alatt álló adózó bírósági felülvizsgálatot kér. Jelen kérdésünk a következményekre vonatkozik: a jogerős határozat birtokában hogyan kell kezelni a határozat megállapításait? A bejövő, a kimenő számlákat sztornírozni kell? Ha igen, akkor fontos, hogy az érintett partner megkapja a sztornószámlát? A könyvelés során változik az adózás előtti eredmény és így az adófizetési kötelezettség is? Ha lényeges a saját tőkére gyakorolt hatása, akkor a beszámolót ismételten közzé kell tenni? Mi lesz majd a számviteli teendő, ha a bíróság – részben vagy egészében – helyt ad az adózó keresetének? Az adóhatóság az áfavizsgálatok után átfogó vizsgálatot is indított. Kötelező-e figyelembe vennie az átfogó vizsgálat során az áfavizsgálatok fent említett jogerős megállapításainak a következményeit?
Részlet a válaszából: […] ...a hiba elkövetéseidőszakának az adózás előtti eredményét növeli.Ezen feltételezés mellett a társaságnak a kimenő számlákat -az árbevétel csökkentésével – sztorníroznia kell (T 91-94 – K 311, 315). Ahelyesbítő számláknak a volt vevőkhöz való megküldését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 1.

Változó munkahelyen történő foglalkoztatás

Kérdés: A Munka Törvénykönyve szerint a kiküldetés időbeli korlátja éven belül – eltérő szabályozás hiányában – 44 nap. Hogyan értelmezhető az építőipari társaságok munkavállalói szokásos munkavégzési helyen kívül, azaz az építkezéseken végzett tevékenysége esetében? A társaságok több telephelye közötti feladatot ellátó munkavállalói kiküldetésben látják el ezt a feladatot, vagy a munka természetéből eredően egyébként is a szokásos telephelyen kívüli munkának minősül ez a tevékenységük, azaz nem kiküldetés? A munkavállaló a fenti esetekben milyen adómentes költségtérítésre tarthat igényt, amennyiben saját gépjárművel tesz eleget feladatai ellátásának?
Részlet a válaszából: […] ...fennáll, akkor azSzja-tv. 25. §-a (2) bekezdésének bb) pontja alapján nem kell a jövedelemszámításánál figyelembe venni azt a bevételt, amelyet a magánszemélyköltségtérítés címén a munkában töltött napokra a munkahely és a lakóhelyközött közforgalmi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 3.

Átalakítás, felújítás, beruházás

Kérdés: A kft. lakóházat vásárol, mert abban szállásadási tevékenységet szeretne végezni. A házat teljesen át kell alakítani, felújítani. Az udvaron parkolót épít. Mivel kicsi az udvar, ezért a szomszéd telken (ami a kft. tagjaié) további kiszolgálóépületet, pavilont, szalonnasütőt, medencét szeretne építeni. A munkálatokat külső vállalkozóval, részben saját anyaggal valósítja meg. Saját rezsis beruházásnak minősül-e, az áfát visszaigényelheti-e? Mi a könyvelés menete? A tagok telkén végzendő munkálatok tekintetében mi a helyzet? A tereprendezés, fák, virágok ültetése is a beruházás része? Az áfa visszajár?
Részlet a válaszából: […] ...adózás szabályaimellett ez azt jelenti az Áfa-tv. 120. §-ának b) pontja szerint, hogy a termékbeszerzéséhez, a szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan – a kivitelezőiszámlák alapján – a kft. által fizetendő áfaként megállapított összeg az, amilevonható....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 3.

Vendéglátás: üzemi konyha

Kérdés: Társaságoknál üzemi konyha működik. Üzleti partnereinket sok esetben az üzemi konyhában látjuk vendégül. A reprezentációval kapcsolatos áfát levonjuk. A szolgáltatott reprezentációról belső számlát készítünk, amely alapján a szolgáltatás értékét árbevételként számoljuk el a reprezentációs költségekkel szemben. A reprezentációs szolgáltatás után keletkezik-e áfafizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésre adandó válasz előtt a számviteli elszámolás szabályait kell tisztázni. Belső számla alapján ugyanis nem lehet árbevételt elszámolni, még a reprezentáció esetében sem.Az Szt. 3. §-a (7) bekezdésének 3. pontja szerint a személyi jellegű egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 1.

A kettős könyvvitelre való áttérés szabályai

Kérdés: Melyek az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre való áttérés számviteli szabályai az új Szt. hatálya alá tartozó vállalkozásoknál?
Részlet a válaszából: […] ...[legfeljebb a számlázott, az elfogadott] összegben szerepelnek az egyszerűsített mérlegben). Ezekkel a tételekkel azonos összegű (ár)bevételt kell elszámolni az eredménytartalékkal szemben (T 413 – K 91-92, 96).b) Azok a követelések, amelyek a pénzkiadásból származó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 17.