20 cikk rendezése:
1. cikk / 20 Pótbefizetésként átvett osztalékkövetelés visszaadása
Kérdés: A Ptk. 3:98. §-ának (1) bekezdése szerint nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként követelés is szolgáltatható, ha azt az adós elismerte, vagy az jogerős bírósági határozaton alapul. A Ptk. előírásainak megfelelően az anyavállalatnál a megszavazott/jóváhagyott osztalék miatt kimutatott követelés is lehet olyan követelés, amellyel pótbefizetést lehet teljesíteni, akár azon leányvállalat felé is, amellyel szemben az osztalékkövetelés fennáll. Ha az anyavállalat a járó osztalék miatti követelés összegével kívánja a pótbefizetést teljesíteni, akkor annak a számviteli elszámolása során az adásvétel szabályait kell alkalmazni. Ennek a számviteli elszámolását egy korábbi válaszukban ismertették. A kérdés most arra vonatkozik, mi a helyes könyvelési eljárás – mind az átadó leányvállalat, mind az átvevő anyavállalat oldalán –, ha a leányvállalat sajáttőke-helyzete már nem igényli a pótbefizetést, így a pótbefizetésként átvett osztalékkövetelést a leányvállalat visszaszolgáltatja az azt nyújtó anyavállalata részére?
2. cikk / 20 Célmegjelölés nélkül lehívott hitel kamatának elszámolása
Kérdés: Az újonnan alakult társaság jelenleg beruházást folytat annak érdekében, hogy létrehozza azt a nagy értékű létesítményt, amivel a gazdasági tevékenységét folytatni fogja. A társaság jegyzett tőkéje a törvényben előírt legalacsonyabb összeg. Így saját forrással minimálisan rendelkezik. A beruházást anyavállalati hitelből valósítja meg teljes mértékben a társaság, amelyre rendelkezésre áll egy keretszerződés. A keretszerződés alapján a társaság a szükséges hitelösszeget egy írásbeli igénylő dokumentum alapján tudja lehívni. A keretszerződés és a lehívó dokumentum nem határozza meg a lehívott hitel célját. A lehívott hitel bármilyen tétel finanszírozására fordítható, így általános hitelnek tekinthető. Az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének a) pontja alapján az eszköz beszerzéséhez, előállításához közvetlenül kapcsolódóan igénybe vett hitel, kölcsön felvétele után az eszköz üzembe helyezéséig, raktárba történő beszállításáig terjedő időszakra elszámolt (időszakot terhelő) kamat a bekerülési érték részét képezi. Egyes szakmai vélemények szerint csak olyan hitel kamata aktiválható, amelyet konkrétan nevesítve a beruházás finanszírozására vettek fel. Esetünkben egyértelműen megállapítható, hogy a beruházást az anyavállalati hitelből finanszírozták. Véleményünk szerint ebben az esetben indokolt az üzembe helyezésig felmerült kamatnak egy meghatározott arányszámmal történő aktiválása? Amennyiben igen, milyen elfogadható módszerekkel kalkulálható ki az aktiválandó kamat mértéke?
3. cikk / 20 Fióktelepnek nyújtott eurós kölcsön átértékelése
Kérdés: Van egy magyar cég, amelynek van egy szlovákiai fióktelepe. A fióktelep kölcsönt kapott a magyar cégtől euróban, amelyet euróban is fog visszafizetni. A fióktelepen történik a tényleges munkavégzés, a bevétele euróban van, a magyar cégnél bevételszerző tevékenység nincs. Ebben az esetben a magyar cégnél át kell-e értékelni az adott kölcsönt, vagy mivel a szlovák fióktelep intézi ezt a bevételéből a magyar céggel, nem kell az árfolyam-különbözettel foglalkoznunk? Sajnos, ha átértékelem, akkor a cég nagyon veszteséges lesz, ami pályázat miatt nem szerencsés. Kötelező-e elszámolni ebben az esetben az árfolyam-különbözetet vagy sem?
4. cikk / 20 Jóváhagyott, de ki nem fizetett osztalék beolvadáskor
Kérdés: "A" kft. 100%-os tulajdonosa "B" kft.-nek. "B" kft. 2021. évre osztalékot hagyott jóvá, amelyet 2022. évben az eredménytartalékból kivezetett, és kötelezettségként előírt "B" kft.-vel szemben. "B" kft. 2022. 07. 31-én beolvadt "A" kft.-be. A beolvadás időpontjáig a 2021. évre jóváhagyott osztalék még nem került kifizetésre. A végleges vagyonmérlegekben a beolvadás miatt az egymással szembeni követelések, kötelezettségek összevezetése során hogyan kell kezelni a cégek között jóváhagyott, de még ki nem fizetett osztalék összegét?
5. cikk / 20 Könyvelés a külföldi vállalkozás fióktelepénél
Kérdés: A fióktelep Magyarországon egy javítóműhelyt bérel, amelyben speciális járművek javításával foglalkozik. Rendelkezik néhány alkalmazottal, helyben ők végzik ezt a tevékenységet. Az egyes munkákban azonban gyakran közreműködnek a központ (anyavállalat) alkalmazottai is. Amennyiben anyag, alkatrész szükséges, akkor ezt a központ biztosítja. Biztosít továbbá eszközöket is a munkához (pl. személygépkocsikat a magyar munkavállalóknak). Jelenleg az anyavállalat és a magyar fióktelep között semmilyen elszámolás nincs. A számlákat a vevők felé a külföldi anyavállalat állítja ki. A megrendelők kivétel nélkül külföldi vállalkozások. A központ a fióktelep eredményét cost plus eljárással kívánja megállapítani, azaz a fióktelepnél elszámolt költségekből kíván kiindulni a fióktelepnél kimutatott árbevétel meghatározásakor. Azaz – értelmezésük szerint – a központ megrendelte ezeket a javításokat a magyar fiókteleptől, és értékesítette a megrendelő felé. Szabályos ez az eljárás? Amennyiben igen, hogyan kell eljárni, bizonylatolni? Vagy kötelezően a fióktelepnek kellene kiállítania a számlákat a megrendelők felé, és a központtal is el kell számolni költségoldalon? Melyik eljárás helyes? Esetleg mindkét eljárás alkalmazható? A két esetben hogyan kell kezelni (bizonylat- és áfaszempontból) a központ és a fióktelep közötti anyagmozgásokat és szolgáltatásokat?
6. cikk / 20 IFRS szerinti beszámoló konszolidálása
Kérdés: Van egy magyar számviteli törvény szerint könyvelt nyrt., ami anyavállalata egy IFRS szerint könyvelt nyrt.-nek. Az anyavállalat konszolidált beszámolójában használhatjuk az IFRS szerint könyvelt nyrt. saját konszolidált beszámolóját? Ha nem, akkor milyen tételeket kell kiszűrni és milyen módszerekkel?
7. cikk / 20 Hosszú ideje fennálló tételek rendezése
Kérdés: Átvettük egy jelentős értékű ingatlant tulajdonló társaság (A), valamint anyavállalata (B) könyvelését. Az A cég ezt az ingatlant felújítani és hasznosítani kívánja, de a felújítás különböző okokból 8-10 éve áll, illetve jórészt meg sem kezdődött. A B vállalat tevékenysége kimerült abban, hogy kölcsönökkel folyamatosan finanszírozza az A cég működési költségeit. A B cég könyveiben szerepel egy jelentős összegű befejezetlen beruházás (a kapott anyag és listák alapján a 8-10 évvel ezelőtt az A cég érdekében igénybe vett szolgáltatások, tanácsadói és menedzsmentdíjak stb. 2008-2012 között merültek fel). A B cég a fenti költségek összegét 2015-ig a beszámolóiban szellemi termékként mutatta ki, majd 2015-ben átsorolta a befejezetlen beruházások közé, azóta befejezetlen beruházás. Az A cég könyvelésében ezek a költségek egyáltalán nem jelentek meg. A továbbszámlázás vonatkozásában azt a tájékoztatást kaptuk, hogy az A és B cég közötti megállapodás alapján ezeket a tételeket az A cég által tulajdonolt ingatlan felújítását követően, az aktiválás után számolják el a felek egymás között. Kérdések rövidítve:
1. Mi a teendőnk, hogyan tudjuk rendezni a helyzetet? Milyen lépéseket kell megtennünk ahhoz, hogy a beszámoló a számviteli előírásoknak megfelelő legyen?
2. Hogyan, hol kellene/kellett volna kimutatni ezeket a tételeket? Hogyan érinti ez a két cég beszámolóit, társasági adóját, elhatárolt veszteségeit?
3. Ha a felek úgy állapodtak meg, hogy ezekkel a tételekkel majd a jövőben, évek múlva számolnak el egymással, nem kellett volna legalább 12 havonta elszámolni és számlázni?
4. Önök szerint valamilyen módon indokolható az, hogy ezeket a tételeket a B cég előbb szellemi terméknek, majd befejezetlen beruházásnak tekintette?
1. Mi a teendőnk, hogyan tudjuk rendezni a helyzetet? Milyen lépéseket kell megtennünk ahhoz, hogy a beszámoló a számviteli előírásoknak megfelelő legyen?
2. Hogyan, hol kellene/kellett volna kimutatni ezeket a tételeket? Hogyan érinti ez a két cég beszámolóit, társasági adóját, elhatárolt veszteségeit?
3. Ha a felek úgy állapodtak meg, hogy ezekkel a tételekkel majd a jövőben, évek múlva számolnak el egymással, nem kellett volna legalább 12 havonta elszámolni és számlázni?
4. Önök szerint valamilyen módon indokolható az, hogy ezeket a tételeket a B cég előbb szellemi terméknek, majd befejezetlen beruházásnak tekintette?
8. cikk / 20 El nem ismert tulajdoni részesedés kimutatása
Kérdés: A társaságnak két tulajdonosa van, 70-30%-ban. Mind a kettő önálló aláírási joggal rendelkező ügyvezető. A 30%-os tulajdonos a másik tulajdonossal való egyeztetés és taggyűlési határozat megléte nélkül a kft. nevében új társaságot alapított 3 M Ft készpénzbefizetéssel, majd néhány nap múlva megemelte a jegyzett tőkét 500 M Ft apport bejegyzésével. Apportként a társaság hitellel terhelt ingatlanát és műszaki eszközeit jelölte meg. A fenti jogi eljárást még 4 társaságon keresztülvezette. Csalás és hűtlen kezelés vádjával rendőrségi feljelentés történt, azonban mind a cégbíróság, mind a Földhivatal bejegyzett minden változást. A cégbíróság által bejegyzett, de az anyavállalat által el nem ismert tulajdoni részesedést ki kell-e mutatni a mérlegben, illetve az apportként bejegyzett, de a valóságban át nem adott műszaki berendezéseket ki kell-e vezetni a könyvelésből?
9. cikk / 20 Leányvállalat beolvadása
a leányvállalatba
Kérdés: Az anyavállalat az L1. és L2. leányvállalatok tulajdonosa, a tulajdoni hányad aránya 50-50%. Az L2. társaság beolvad az L1. társaságba. A részesedések könyv szerinti értéke az anyavállalat könyveiben: L1. 158 M Ft, L2. 50 M Ft. Jegyzett tőke L1-nél 250 M Ft, részesedésre jutó 125 M Ft, L2-nél 110 M Ft, részesedésre jutó 55 M Ft. A végleges vagyonmérleg adatai alapján az anyavállalatra jutó saját tőke L1-nél 584 M Ft, L2-nél 60 M Ft, a jogutód L1-nél 644 M Ft. Az anyavállalat könyveiben az esemény a következő módon került könyvelésre. Kivezetésre került a beolvadó (L2.) társaság könyv szerinti értéke, bekerülő részesedés értéke L2 társaság saját tőke arányos része. Az ügylet eredményeként elszámolt 10 M Ft árfolyamnyereséggel a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének gy) pontja alapján társaságiadóalap-csökkentő tételként figyelembevételre került. Az anyavállalat helyesen járt el?
10. cikk / 20 Osztalék 2017-ben közbenső mérleg alapján
Kérdés: Társaságunk a 100%-os leányvállalatától a 2017. év terhére osztalékot vonna el. A 2016. évi beszámoló elfogadásakor döntött a tulajdonos osztalékról, amelyet a leányvállalat pénzügyileg rendezett, az anyavállalatnál 2017-ben bevételként elszámolták. Kérdés, hogy 2017-es évközi, könyvvizsgálattal alátámasztott beszámoló alapján van-e lehetőség további osztalékelvonásra, amelyet az anyavállalat bevételként elszámolhat (nem osztalékelőlegként)? Az osztalék forrása a leányvállalat korábbi eredménytartaléka, illetve az évközi beszámolóban kimutatott adózott eredmény.
