5 cikk rendezése:
1. cikk / 5 Veszteségfinanszírozás tőkeemeléssel
Kérdés: Társaságunk egyik leányvállalatában a befektetés összege az idei évben 5 millió forintról 50 millió forintra emelkedett. A leányvállalat 2009-től veszteségesen gazdálkodott. 2013-ban társaságunk rendezte a negatív saját tőkét azzal, hogy a leányvállalat finanszírozását biztosító tagi kölcsönt apportálta a jegyzett tőkébe. A végelszámolás várhatóan 2014-ben fejeződik be. Ha 2013-ban a befektetésre 99% értékvesztést számolunk el, kell-e növelni a társasági adó alapját? (A végelszámoló nyilatkozik, hogy a befektetés megtérülése 1% lesz!) Ha nem számolunk el értékvesztést 2013-ban, 2014-ben a végelszámolást követően kivezetjük befektetésünket, akkor már nem kell a társasági adó alapját módosítani?
2. cikk / 5 Kkv szerinti besorolás
Kérdés: Társaságunk 2004. évi XXXIV. tv. szerinti besorolásához kérem segítségüket: "A" magyarországi társaságunk 100 százalékos tulajdonosa a hongkongi anyavállalat, melynek további leányvállalatai vannak (80-100 százalék tulajdoni résszel) Európában, Amerikában, Ázsiában. "A" társaságunk az anyavállalattól kapott árut belföldön, külföldön, illetve láncügyleteken keresztül Európán kívüli országoknak is értékesíti. "A" társaságnak az amerikai leányvállalattal nincs üzleti kapcsolata. "A" társaságunknak további befektetései vannak 30-80 százalékos részesedéssel, ezek közül "B" társaságban 51 százalék tulajdonrésszel és szavazati joggal rendelkezik. Az anyavállalat nem készít konszolidált beszámolót, sőt beszámolója nem az IFRS-nek megfelelően készül.
Az érték- és létszámadatoknál figyelembe kell-e venni a közös anyavállalatunk adatait, valamennyi leányvállalatának adatait, attól függetlenül, hogy szerződéses viszonyban állunk velük vagy sem; az európai számviteli standardoknak megfelelően állítják össze beszámolóikat vagy sem? Ha az értékadatok magasan meghaladják a középvállalkozásnak megfelelő kategóriát, ám a létszámösszesítés 250 fő alatt marad, akkor is középvállalkozásnak számít a magyar társaság? "B" Kft.-nek, melyben 51 százalék-os tulajdonnal rendelkezik az "A" társaságunk, mi alapján határozza meg a kkv szerinti besorolását? "A" társaság nem készít konszolidált beszámolót.
Az érték- és létszámadatoknál figyelembe kell-e venni a közös anyavállalatunk adatait, valamennyi leányvállalatának adatait, attól függetlenül, hogy szerződéses viszonyban állunk velük vagy sem; az európai számviteli standardoknak megfelelően állítják össze beszámolóikat vagy sem? Ha az értékadatok magasan meghaladják a középvállalkozásnak megfelelő kategóriát, ám a létszámösszesítés 250 fő alatt marad, akkor is középvállalkozásnak számít a magyar társaság? "B" Kft.-nek, melyben 51 százalék-os tulajdonnal rendelkezik az "A" társaságunk, mi alapján határozza meg a kkv szerinti besorolását? "A" társaság nem készít konszolidált beszámolót.
3. cikk / 5 Kiválás esetén a tulajdonos társaság részesedésének alakulása
Kérdés: A tulajdonos kft. (anyavállalat) a "B" kft.-nek (leányvállalat) 100 százalékos tulajdonosa. A leányvállalatban lévő részesedésének (üzletrészének) bekerülési értéke 20 millió forint. A leányvállalat törzstőkéje 6 millió forint, eredménytartaléka 60 millió forint. Az anyavállalat úgy döntött, hogy a leányvállalatból kiválással létrehozza a "C" kft.-t, amelynek jegyzett tőkéje 3 millió forint, eredménytartaléka 7 millió forint, a leányvállalatból a "C" kft.-be kivitt ingatlan könyv szerinti értéke 40 millió forint, piaci értéke 140 millió forint. Élnek a kedvezményes átalakulás lehetőségével, így a felértékelésből adódóan a tőketartalékba helyezett összeg 100 millió Ft. Hogyan alakul az anyavállalat befektetése (az üzletrész nyilvántartás szerinti értéke), ha a "C" kft. jegyzett tőkéjét a leányvállalat jegyzett tőkéjének csökkentésével határozzák meg, illetve ha a "C" kft. jegyzett tőkéjét a leányvállalat eredménytartalékából különítik el a vagyonmérleg-tervezetben? Mi a helyzet akkor, ha a "C" kft. az anyavállalatba később beolvad?
4. cikk / 5 Üzleti vagy cégérték terven felüli leírása
Kérdés: Az anyavállalat a "B" leányvállalatban 90%-kal, a "C"-ben 49%-kal rendelkezik, amikor 2002-ben megveszi a "C" leányvállalatban lévő 51%-os üzletrészt a jövőbeni gazdasági haszon reményében lényegesen magasabb áron, mint az a saját tőke arányában indokolt lenne. A különbözetet üzleti vagy cégértékként mutatja ki, amelyet 15 év alatt tervez leírni. A "C" leányvállalat azonban már 2002-ben a piaci változások miatt veszteséges lesz, és veszteséget mutat ki 2003-ban is. Az anyavállalat 2003 júniusában terven felüli értékcsökkenést számolt el. 2003-ban az anyavállalat megvásárolta a "B" leányvállalatban lévő 10%-os üzletrészt is, lényegesen magasabb áron, mint a sajáttőke-részesedésre jutó értéke. Kimutatható-e üzleti vagy cégérték? Az anyavállalat könyv szerinti értéken 2003 júliusában beolvadt a "B" leányvállalatba. A fenti esetben lehetett-e az üzleti vagy cégérték után terven felüli értékcsökkenést elszámolni? Vagy átalakuláskor azt a saját tőkével szemben kell kivezetni? Ha emiatt az anyavállalat saját tőkéje a 3 millió Ft alá csökken, fel kell-e azt előbb tölteni, és csak utána tud könyv szerinti értékkel átalakulni?
5. cikk / 5 Szt. 2005. évi változásai II.
Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
