Bérlőváltás során elvégzendő munkák minősítése

Kérdés: A gyakorlatban rendszeresen előfordul, hogy ha a bérbe adott épület, épületrész, üzlet régi bérlője helyébe új bérlő lép, a bérlőváltás során különféle munkákat kell elvégezni ahhoz, hogy az új bérlő tevékenysége folytatható legyen. Ilyen munkák közé tartozik például válaszfalak kiépítése, átrakása, ajtó beépítése, teljes aljzatcsere, vezetékek kiépítése vagy cseréje, bútorok beépítése stb. az új bérlő igényei szerint. Újabb bérlőváltás esetén ismételt átalakítást kell elvégezni a rendeltetésszerű használat érdekében. Mi tekinthető a rendeltetésszerű használat érdekében elvégzett munkának, hogyan lehet minősíteni a fentiekben körülírt átalakítási munkákat? Szerintünk felújítás.
Részlet a válaszából: […] ...míg a már rendeltetésszerűen használatba vett eszközökön végzett munkák a karbantartási munkák közé sorolandók. Ezek figyelembevételével minősíthetők a kérdésben említett munkák azzal, hogy az adott esetben tárgyi eszköznek az épület tekintendő, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 23.

Szőlőültetvények telepítéséhez támogatás

Kérdés: A 142/2012. (XII. 27.) VM rendelet alapján szőlőültetvények telepítéséhez kapott támogatást a társaság. A szerződés szerint a támogatás a szerkezetátalakítás költségeihez való hozzájárulásból (szőlőültetvények vétele, ültetési munka, támrendszer kialakítása) és a bevételkiesés kompenzációjából tevődik össze. Az ültetvény teljes egészében beruházásként került elszámolásra, bevételkiesés nincs. A kapott támogatás halasztott bevételként, időbeli elhatárolással, majd a tárgyi eszköz (új szőlőültetvény) értékcsökkenésével arányosan egyéb bevételként elszámolható?
Részlet a válaszából: […] ...kapott támogatásként kell könyvelni: T 384 – K 9646, amelyet teljes összegében időbelileg el kell határolni: T 9646 – K 4832 (halasztott bevételként).A szőlőültetvény aktiválása után, a terv szerinti értékcsökkenési leírással egyidejűleg, azzal arányosan az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 25.

Térítés nélküli eszközátvétel, szolgáltatás-igénybevétel

Kérdés: A Számviteli Levelek 347. számában részletesen írtak a térítés nélküli eszközátadás, az ingyenes szolgáltatásnyújtás 2016. január 1-jétől megváltozott előírásairól. Kérem, hogy mutassák be azt is, mennyiben változtak a térítés nélküli átvétel, a térítés nélküli szolgáltatás-igénybevétel szabályai!
Részlet a válaszából: […] ...vett) szolgáltatások piaci – illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti – értékét nem a rendkívüli bevételek között kell elszámolni, azt az egyéb bevételek között kell kimutatni (T 52 – K 9648). A térítés nélkül átvett,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 14.

Vissza nem térítendő K+F támogatás

Kérdés: A kft. 2013-ban vissza nem térítendő K+F támogatást nyert. A támogatás intenzitása 70%. 2013-ban 10 millió Ft támogatási előleget utaltak át. Ezt egyéb kötelezettségre könyveltük. A támogatás terhére beruházások valósulnak meg. A MAG Zrt. tájékoztatása szerint beruházások teljes összegben elszámolhatók a pályázat terhére. Tehát ha 1000 egységért vásárolunk eszközt, akkor a projekt terhére 1000 egység számolható el, és nem az aktuális éves értékcsökkenés összege. Ha ezen eszköz leírási kulcsa 20%, azaz 200 egység, akkor a könyvelésben 1000 egység vagy 200 egység számolható el egyéb bevételként? Illetve a 70%-os intenzitás miatt a pályázat terhére 140 egység? A beruházás teljes értéke alapján 700 egység? A MAG Zrt. tájékoztatása szerint az egyéb bevételek között 700 egységet kell kimutatni. Valóban így van? De akkor eredménytorzító hatása lesz.
Részlet a válaszából: […] ...tájékoztatásának valós volta, azaz a projekt keretében megvalósuló összes beruházás bekerülési értékének csak 70%-át lehet majd bevételként elszámolni, a fennmaradó 30% fedezetét a kft.-nek kell pluszbevétellel biztosítani, ha nem kíván veszteséges lenni.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 24.

Erdő újratelepítése költségeinek elhatárolása

Kérdés: Úgy tudom, hogy új erdő telepítése, meglévő erdő megvásárlása egyértelműen beruházás, és így az újerdő-telepítés összes költsége az erdő bekerülési értékébe tartozik. Beruházásként kell azt elszámolni, majd a befejezett erdőtelepítést kell aktiválni az egyéb építmények között. Az Szt. 52. §-ának (5) bekezdése szerint nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés... az erdő bekerülési (beszerzési) értéke után. A Számviteli Levelek 226. számában a 4689. kérdésre adott válaszban pedig azt olvasom, hogy az újratelepítés egyszer felmerülő közvetlen költségére indokolt az Szt. 41. §-ában (2) bekezdése alapján céltartalékot képezni. Akkor most beruházás vagy költség és céltartalékképzés? Vagy csak rosszul értelmezek valamit?
Részlet a válaszából: […] ...vágják ki, és akivágás évében pótolják a kivágott fákat, azaz újratelepítenek, akkor akivágott fák értékesítéséből befolyó bevétel fedezetet nyújt az újratelepítésköltségeire. Ha csak a kivágott fák értékesítésének üzleti évét követőentörténik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 27.

Támogatás elszámolása

Kérdés: A KMOP keretében elnyert és folyósított támogatást hogyan kell elszámolni egy építőipari cég gépberuházásával kapcsolatosan?
Részlet a válaszából: […] ...kérdező cég gépberuházáshoz kapta a támogatást, azazfejlesztési támogatást kapott. A folyósított támogatás összegét rendkívüli bevételként kellelszámolni (T 384 -K 9894), amelyet halasztott bevételként időbelileg el kellhatárolni (T 9894 – K 4832).A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 12.

Nem könyvelt teljesítés

Kérdés: Társaságunk 2006-ban megrendelt egy harmadik céggel kötött szerződés alapján 3 db szervizpódium kivitelezését, és egy másik cégtől annak a szerelését, amelyből 1 db 2006-ban elkészült. A szállító helytelenül kiállított számláját visszaküldtük javításra. A szállító nem küldött helyesen kiállított számlát. Ehelyett 2007-ben peres eljárást kezdeményezett. A kötelezettséget számla hiánya, illetve a megindult peres eljárás miatt nem tudtuk elszámolni. A per 2009-ben részegyezséggel lezárult, kiállították a számlát 2006. évi teljesítéssel, 2009. évi kiállítással, amely számlát cégünk ki is egyenlített. Kérdéseink: Kell-e önellenőrzést végrehajtani? Szerintünk nem követtünk el olyan hibát, amely miatt az önellenőrzés indokolt lenne. Mi a helyes eljárás? Vissza kell-e fizetni az osztalékot, ha a hiba hatása miatt arra a saját tőke nem nyújt fedezetet? Áfa szempontjából elkésett számlaként 2009. évi bevallásunkban szerepeltethetjük? A kötelezettséget nem a bíróság állapította meg. Van ennek valamilyen hatása az áfa elszámolására?
Részlet a válaszából: […] ...alapján az általa fizetendő adóból – többek között – azt az adótvonhatja le, amelyet termék beszerzéséhez, szolgáltatás igénybevételéhezkapcsolódóan egy másik adóalany rá áthárított. A másik adóalany az áfát azáltala kiállított számlában hárítja át...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 29.

Fejlesztési célú támogatás elszámolása

Kérdés: Munkahelyteremtő, illetve -megtartó fejlesztési célú pályázatot nyertünk épület- és gépberuházásra. Foglalkoztatási kötelezettség a pályázat megvalósulását követő 3 évben van. A kapott támogatást rendkívüli bevételként számoltuk el, majd elhatároltuk. Az elhatárolt támogatást a megvalósult beruházás értékcsökkenése arányában kell-e megszüntetni, vagy a foglalkoztatási kötelezettség futamidejének arányában? Hogyan kell könyvelni, ha a foglalkoztatás nem teljesül, és a támogatást részben vagy egészen vissza kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...akkor az ilyen feltételekkel kapott támogatást a pályázatban meghatározott – visszafizetendő – összegben nem szabad a rendkívüli bevételek között elszámolni. A feltételekkel kapott fejlesztési célú támogatást a folyósításkor kapott kölcsönnek kell tekinteni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 4.

Beruházás és a fejlesztési tartalék

Kérdés: A társaság 2002-ben 5000 E Ft összegben fejlesztési tartalékot képzett, az eredménytartalékból a lekötött tartalékba történő átvezetéssel. A 2003-ban vásárolt tárgyi eszköz bekerülési értéke 6000 E Ft. Hogyan számoljuk el a beruházást? Mivel a fejlesztési tartalék lekötött összegéig a bekerülési értéket elszámoltnak kell tekinteni, csak 1000 E Ft bruttó érték jelenik meg? Az osztalékfizetési korlátnál a fejlesztési tartalék összegét is figyelembe kell venni?
Részlet a válaszából: […] ...a számviteli előírások szerint kell könyvelni (T 161, 466 – K 455), függetlenül attól, hogy a beszerzés fejlesztési tartalék igénybevételével vagy a nélkül történt. Természetesen, ha a tárgyi eszköz rendeltetésszerűen használatba vehető, akkor annak aktiválása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 14.