Éles látást biztosító szemüveg költségtérítése

Kérdés: Az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló rendelet szerint, amennyiben a munkavállalónak a szemészeti szakvizsgálat eredménye alapján a képernyő előtti munkavégzéshez szükséges az éles látást biztosító szemüveg, azt a munkáltató biztosítja. A vállalkozás a belső szabályzatában meghatározta, hogy mekkora összeget térít a munkavállalónak. Eddig az éles látást biztosító szemüveget a cég nevére szóló számla alapján számoltuk el, mint adómentes juttatást, a személyi jellegű egyéb kifizetések között. A számlán a cégünk által térített összeg szerepel. Most arra a gyakorlatra kívánunk áttérni, hogy az éles látást biztosító szemüvegről a számla a dolgozó nevére szólna, ezen a szemüveg teljes költsége szerepelne. A számlát a munkavállaló a munkáltató részére átadná, mint igazolást az előírt szemüveg elkészíttetéséről. A belső szabályzatunkban meghatározott költségtérítés összegét bérszámfejtés útján utalnánk ki. Ebben az esetben is maradna adómentes juttatás? Ez a megoldás megfelelő? A juttatás összegét az M30-as igazoláson szerepeltetni kell, és ha igen, akkor melyik sorában? Vagy a korábbi gyakorlatot kellene folytatni? A váltás oka, hogy bizonyos cégek nem tudnak úgy számlát kiállítani, hogy különveszik a munkáltató által térítendő összeget és a munkavállaló által fizetendő összeget. További kérdésünk, hogy adómentes-e az éles látást biztosító szemüveg költségtérítése abban az esetben, ha a munkavállalónak állandó jelleggel szükséges a szemüveg viselése, nemcsak a képernyő előtti munkavégzéshez, de ahhoz is elengedhetetlen? Amennyiben egyik megoldás sem megfelelő, kérjük, írják le a számviteli és adózási szempontból szabályos eljárás menetét!
Részlet a válaszából: […] ...ugyanazon juttatással összefüggésben az Szja-tv. 4. § (2a) bekezdés a) pont alapján is meg lehet állapítani, hogy nem keletkezik bevétele a magánszemélynek, és ezzel párhuzamosan az adott juttatáshoz a törvény adómentes jogcímet is rendel az 1. sz....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 16.

Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések IV.

Kérdés: A Számviteli Levelek 412. számában a 8018. kérdésre adott válasz folytatása.
Részlet a válaszából: […] ...szerint a felszolgálási (felszolgálói) díj a felszolgálót (a felszolgálókat) illeti meg, annak összege a foglalkoztató számára a bevételében térül meg (része az árbevételnek). A foglalkoztató a foglalkoztatott felszolgálók helyett 15 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 24.

Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések

Kérdés: Az eredeti kérdést a Számviteli Levelek 409. számában a 7987. kérdés tartalmazza, emiatt itt azt nem ismételjük meg. Az eredeti kérdésre itt csak a jóléti és kulturális költségekre, az egyéb személyi jellegű kifizetésekre vonatkozik a válasz.
Részlet a válaszából: […] ...a végkielégítés;– a munkáltatói hozzájárulás a korengedményes nyugdíj, illetve a helyébe lépett korhatár előtti eljárás igénybevételéhez;– a munkáltatót terhelő táppénz, táppénz-kiegészítés;– a betegszabadság díjazása;– a jóléti és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 12.

Külföldi kiküldetés napidíjának elszámolása

Kérdés: A dolgozók részére szabályzat alapján biztosított napidíj és dologi kiadás előleg devizában, a valuta, deviza növekedése MNB-árfolyamon, csökkenése átlagárfolyamon kerül meghatározásra. A kérdés ezzel kapcsolatosan tartalmazza az elszámolás módját, valutapénztárból történő kifizetés esetén, illetve a valutapénztár megszüntetése mellett, kétfajta megoldási lehetőséggel. Mivel a kérdésben leírt elszámolási mód nem minden esetben helyes, így azt itt nem mutatjuk be, a válaszban térünk vissza arra.
Részlet a válaszából: […] ...az átvett valuta felhasználását dokumentálják; a kiküldött csak azt a valutamennyiséget tudja visszaadni, és lehet a valutapénztárba bevételezni (T 3821 – K 3613), amelyet nem költött el, így valótlan, bizonylati fegyelmet sértő módon könyvel a kérdező, amikor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 10.

Kutatás-fejlesztés költségeinek, támogatásainak elszámolása

Kérdés: A kft. 78 millió forint összköltségű projekten (műszerfejlesztés) dolgozik. Ehhez 42 millió Ft értékben vissza nem térítendő GVOP-támogatásban részesül. Eddig 13 millió Ft előlegfolyósítás volt. Hogyan kell könyvelni a projekttel kapcsolatos költségeket, támogatásokat, a kapott előleget? Van-e év végén rendezendő tétel? Hogyan kell elhatárolni, majd az elhatárolást megszüntetni?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés arra utal, hogy a kérdező cég nem ismeri akutatás-fejlesztés költségei, bevételei elszámolásának legfontosabb szabályait,azok alapvető összefüggéseit. Ezért a kérdésben megfogalmazottakra – viszonylagröviden – igyekszünk választ adni. A kérdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 15.

Mezőgazdasági tevékenység árbevétele

Kérdés: Mezőgazdasági szolgáltatást végző vállalkozó a vetést vetőmag biztosításával, a műtrágyaszórást műtrágya biztosításával, a vegyszerezést vegyszer biztosításával végzi. A vetőmag, a műtrágya, a növényvédő szer nettó árbevételét a mezőgazdasági tevékenység vagy pedig a nem mezőgazdasági tevékenység árbevételeként vehetjük számba a nettó árbevétel/bevételben a mezőgazdasági tevékenységből származó nettó árbevétel/bevétel arányának számításakor?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése alapján, a vevő (a megrendelő) által elfogadott, elismert számlában rögzített – áfát nem tartalmazó – összegben kell árbevételként elszámolni. A mezőgazdasági szolgáltatás számlázott értéke akkor felel meg az Szt. 167. §-a (1) bekezdésében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 14.

Kis értékű szolgáltatásnyújtás

Kérdés: Egy kft. a tulajdonában lévő vendégházat az üzleti ügyfelei részére – adott forgalom lebonyolítása esetén – egy-egy napra ingyenesen átadja. A vendégház belföldi prospektusban meghirdetett ára 4000 Ft/fő/nap. Elfogadható-e a juttatás kis értékű ajándéknak? Hogyan kell a tevékenységet bizonylatolni? Kell-e általános forgalmi adót, személyi jövedelemadót, egészségügyi hozzájárulást, társasági adót ebben az esetben fizetnie a kft.-nek? Ha az ügyfelek helyett a társaság megfizeti az idegenforgalmi adót, a társaságiadó-alapot növelni kell-e a ráfordítás összegével? Milyen bizonylatot kell kiállítania az idegenforgalmi adóról a kft.-nek?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolásnak.A számviteli elszámolás szempontjából lényeges, hogy a vendégházzal kapcsolatos költségekből a térítés nélküli igénybevételre jutó hányadot a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni (oda kell átterhelni), függetlenül attól,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 19.

Járműhasználat üzemanyagköltsége

Kérdés: Egyéni vállalkozóval átalánydíjas vállalkozási szerződést kötöttünk. Kérdésem: ha a szerződésen kívül más "apró" munka elvégzésére szóban is megbízást kap, lehet-e a pluszmegbízásra üzemanyagköltséget részére kifizetni? És ez milyen adó-, illetve egyéb kötelezettségekkel jár a felek részére?
Részlet a válaszából: […] ...összegből .............. forintot.Az 1. pont választása esetén a költségtérítés mellett kapott, önálló tevékenységből származó bevételből is 10 százalék költséghányadot kell számolni. Ebben az esetben utóbb át lehet térni a tételes költségelszámolásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 2.

Támogatások számviteli elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a kettős könyvvitelben a különböző típusú kapott támogatásokat?
Részlet a válaszából: […] ...ellentételezésére).Visszatérítendő támogatásA visszatérítendő támogatás számviteli szempontból nem támogatás, azt nem lehet bevételként elszámolni. Ez valójában kapott kölcsönnek tekintendő, a visszafizetés, a visszatérítés időpontjáig (T 384 – K 441,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 14.

Jelképes értéken számlázott juttatások

Kérdés: Olvastam egy cikket, amelyben azt írták, hogy a vállalati rendezvényeken, konferenciákon fogyasztott ételek, italok, kávé esetében, ha a résztvevők minimális összegű (akár 1 forint) térítést fizetnek érte és bizonylatot kapnak, már nem minősül reprezentációnak. Valós ez az információ?
Részlet a válaszából: […] ...vagy nem.Nem minősül a vállalkozás érdekében felmerült költségnek a készlet, immateriális dolog, tárgyi eszköz értékesítése, ha a bevételként elszámolt összeg nem éri el az eszköz szokásos piaci árának 90 százalékát. Ilyenkor a számított nyilvántartási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 3.