Nullára leírt eszköz értékesítésének könyvelése

Kérdés: A tárgyieszköz-értékesítés elszámolása 2021-től megváltozott, miszerint az egyenleget (nyereség vagy veszteség) kell kimutatni egyéb bevételként vagy egyéb ráfordításként. Kontírozáskor technikai számla használata szükséges. Abban az esetben, ha az értékesített tárgyi eszköz már 0-ra leírt, szükséges-e minden technikai lépést könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...tárgyi eszköznek nincs könyv szerinti értéke, nincs mit könyvelni. Van viszont eladási ára, amit követeléskénti könyveléssel egyéb bevételként kell elszámolni: T 311 – K 962, 467. Mivel nincs kivezetett érték, nem kell különbözetet számolni, így az áfa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 13.

Bíróság által megítélt követelés

Kérdés: A vevő nem ismerte el a teljesítést, így azt pereltük. A bíróság követelésünket jogosnak ítélte, és végzésével kötelezte a vevőt az ellenérték megfizetésére. A jogerős bírósági ítélet alapján számlázhatunk, az áfa felszámításával? Akkor is, ha a vevő továbbra sem fizet?
Részlet a válaszából: […] ...követelést, az ellenértéket a jogerőre emelkedés napjával – mint teljesítési nappal – az áfa felszámításával számlázni és árbevételként könyvelni kell (természetesen az eladott termék, a nyújtott szolgáltatás készleten lévő beszerzési értékének,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 9.

Beszerzett, eladott, visszalízingelt eszköz

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a külföldről beszerzett és utána a lízingcégnek eladott, majd visszalízingelt tárgyi eszközt?
Részlet a válaszából: […] ...eurót) a külföldi féllel kötött szerződés szerinti teljesítés időpontjában a beszerző cég által választott devizaárfolyam figyelembevételével kell forintra átszámítani.A második gazdasági esemény a külföldről beszerzett, készletként kimutatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 26.

Visszlízing beszerzési értéke

Kérdés: 200 000 USD vételárat fizettünk egy kínai cégnek egy termelőgépért. A beszerzést 20 000 USD fuvarköltség és 2 000 000 Ft vámköltség terheli. A gépre visszlízingszerződést kötöttünk. A lízingcég 160 000 eurót finanszíroz a beszerzésből. Ennek megfelelően ki kell számlázni a gépet 160 000 euró+áfa értékesítési áron a lízingcégnek, amelytől azután ugyanezen az értéken a gépet visszalízingeljük. Hogyan kell számvitelileg elszámolni a teljes folyamatot, különös tekintettel a két beszerzés könyvelésére? Melyik beszerzés alapján kell nyilvántartásba venni az eszközt a tárgyi eszközök között és milyen értéken?
Részlet a válaszából: […] ...160 000 euró az értékesítés teljesítési időpontjában érvényes választott euróárfolyamon forintra átszámított értékét árbevételként kell kimutatni (T 311 – K 91-92, 467), a vásárolt áruk között kimutatott értékét pedig az eladott áruk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 27.

Vásárolt, értékesített, visszalízingelt személygépkocsi

Kérdés: A kft. személygépkocsit vásárolt román állampolgárságú magánszemélytől, majd a regisztrációs adó megfizetése után, üzembe helyezés nélkül lízingcégnek értékesítette. A lízingcégtől zárt végű pénzügyi lízing keretében pedig visszalízingeli. A kft.-nek hogyan kell ebben az esetben a számlát kiállítania a lízingcég felé, illetve a lízingcégnek a kft. felé, áfamentesen vagy áfásan? Szíveskedjenek az ügyletek számviteli elszámolását és a hozzájuk kapcsolódó áfaszabályokat ismertetni!
Részlet a válaszából: […] ...a készletrevételi értéket pedig az eladott áruk beszerzési értékeként kell kivezetni (T 814 – K 21-22), az eladási árat árbevételként kell elszámolni (T 311 – K 91-92).Az Áfa-tv. 87. §-ának c) pontja alapján mentes az adó alól a termék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 15.

Zárt végű pénzügyi lízing könyvelése

Kérdés: Zárt végű pénzügyi lízing könyvelése a lízingbe vevőnél és a lízinghez kapcsolódó könyvelési tételek!
Részlet a válaszából: […] ...eszköz piaci értékét a lízingbe vevő felé.Könyvelés a lízingbe adó számlája alapján piaci értéken– a lízingbe adónál árbevételkénti elszámolással: T 198 – K 91-92, külön tételben a fizetendő áfa: T 311 – K 467;– a lízingbe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 30.

Egyéni vállalkozó egyénicég-alapítása

Kérdés: Az egyéni vállalkozó egyéni céggé "alakulásával" kapcsolatban kérdezem. 1. Előadáson hallottam, hogy az elhatárolt veszteséget továbbviheti az egyéni cég, de erre sehol nem találtam törvényhelyet. Sem a továbbvitelre, sem ennek módjára, mértékére. Ha ez lehetséges, hogyan, mikor kell ezt dokumentálni? 2. A követelések leltározásáról szó van, de a kötelezettségekről szintén nem találtam semmit. Mi történik az egyéni vállalkozó megszűnés utáni kifizetetlen kötelezettségeivel (szállítók, adótartozások)? Ezeket, ha később kifizeti, hogyan kerülnek a költségei közé? 3. Problémám van a meglévő tárgyi eszközökkel, amiket esetleg nem apportál az egyéni cégbe: a) ha nulla értéken van, vonatkozik-e rá a megszűnésre vonatkozó Szja-tv. 10. mellékletének II. pontja, miszerint bevételként kell elszámolni, b) Szja-tv. 49/A. § szerinti nettó értéken kell számba venni, c) vonatkozik-e erre a megszűnésre az Áfa-tv. 11. §-a (2) bekezdésének d) pontja, a megszűnt egyéni vállalkozónál is maradnak eszközök, illetve továbbviszi, de apport után nem fizet áfát?
Részlet a válaszából: […] ...(2) bekezdése alapján (még ha kissé ellentmondásosis) – a bevallásában szereplő kiadást az egyéni vállalkozó a vállalkozóibevételével szembeni költségként veheti figyelembe.– Ha a kötelezettség teljesítése nem történik meg amagánszemély által az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 7.

Tőkeleszállítás eszközök átadásával

Kérdés: A kkt. jegyzett tőkéje 2 010 000 Ft, amelyet alapításkor a két tag egyenlő összegben, adózott jövedelméből finanszírozott. Van-e arra lehetőség, hogy a tagok – a tőke leszállítása után – eszköz (autó) értékével vegyék ki "pénzüket"? Milyen teendői vannak a társaságnak? Milyen könyvelési tételekkel történik az elszámolás?
Részlet a válaszából: […] ...Amennyiben különbözet mutatkozik, aztpénzügyileg kell rendezni.Az Szt. 72. §-a (4) bekezdésének d) pontja alapján azértékesítés árbevételeként kell elszámolni a gazdasági társaságnál a jegyzetttőkének tőkekivonással történő leszállításakor a bevont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 21.

Devizaalapú lízingszerződés

Kérdés: Cégünk 2006 augusztusában targonca vásárlására lízingszerződést kötött. A lízingszerződés szerint a lízingelt targonca beszerzési ára 8850 eurónak megfelelő forintösszeg, a futamidő 24 hónap. A törlesztőrészletekről törlesztőtervet kaptunk CHF-ben, amelyben a tőke és a kamat is CHF-ben szerepel. A lízingcég a targoncáról kiállított számla minden tételét forintban tüntette fel. A targonca átvétele után kapott bizonylaton a beszerzés nettó értéke 14 028,12 CHF-nek megfelelő forint. A havi díjról bekérő levelet kapunk, amelyen a lízingcég közli a törlesztést, a kamatot, az árfolyam-különbözetet forintban. A targoncát milyen árfolyamon kell nyilvántartásba venni? A forintban történő törlesztéskor vezetni kell-e a CHF-ben történő tőketörlesztés analitikus nyilvántartását, és milyen árfolyammal számoljak? Keletkezhet-e árfolyam-különbözet? Mivel a vásárláskor kiállított számlán is, a bekérő levélen is minden forintban szerepel, könyvelni is minden tételt forintban könyvelek. Helyes ez így?
Részlet a válaszából: […] ...eltér). Amennyiben eltér, akkor azárfolyam-különbözetet a kötelezettség változásaként kell a pénzügyi műveletekegyéb bevételei között árfolyamnyereségként, illetve a pénzügyi műveletek egyébráfordításai között árfolyamveszteségként elszámolni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 8.

Időbeli elhatárolás beszerzésnél

Kérdés: A könyvvizsgálat során gyakran tapasztalom, csak azokat a beszerzésről érkezett számlákat könyvelik a tárgyévben a szállítóval szemben, amelyek a mérlegfordulónapig a társasághoz megérkeztek, hivatkoznak arra, hogy számítógépes programjuk a mérlegfordulónap után érkezett számlákat automatikusan a beérkezés időpontjának megfelelő évre könyveli. Ez esetben a mérlegfordulónap előtti gazdasági eseményeket az időbeli elhatárolásokkal szemben könyvelik. Hasonló módon járnak el a kimenő számláknál is. Helyes ez a gyakorlat?
Részlet a válaszából: […] ...szabályait rögzítik. Az Szt. 32-33. §-ai, illetve 44-45. §-ai tételesen határozzák meg az eredményt befolyásoló bevételek, költségek, ráfordítások aktív, illetve passzív elhatárolásának eseteit. Ezek között az eszközbeszerzések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 19.
1
2