4 talált cikk a bevallás , GYES , beruházás , terv , bevétel kifejezésre

Kérdés: A de minimis támogatások törvényes igénybevételéhez, a három pénzügyi évre vonatkozó korlát helyes számításához kérem szakmai értelmezésüket. A Bizottság vonatkozó 1407/2013 EU rendeletének 3. cikk (2) bekezdése értelmében: "Bármely három pénzügyi év időszakában... a támogatás összege nem haladhatja meg a 200.000 EUR-t." Hogyan kell eljárni az adórendszeren belüli (közvetett) és az adórendszeren kívüli (közvetlen) támogatások összegének figyelembevétele vonatkozásában általánosságban? Illetve hogy konkretizáljuk is a kérdést az alábbi esetekben:
a) 2022. március 25-én (támogatói okirat kelte) odaítélt adórendszeren kívüli támogatás,
b) a 2021-es évről 2022. 05. 31-ig beadott taobevallásban érvényesíteni kívánt adórendszeren belüli támogatás igénybe vehető mértékének helyes meghatározása során.
Mely évek tartoznak a rendelet által hivatkozott három pénzügyi évet felölelő figyelési időszakba?
a) Az első esetben a támogatói okirat keltét magában foglaló időszakon kívül még a 2021. és a 2020. évek tartoznak a figyelési időszakba? Tehát a figyelési időszak 2020. 01. 01. – 2022. 03. 25-ig tart? Vagy 2019. 03. 26. – 2022. 03. 25-ig? Továbbá ehhez kapcsolódóan kérdésként merül fel, hogy ha a megkapott támogatást részletekben folyósítják, akkor értelemszerűen azt a rendelet értelmében az odaítélés napjára vonatkozóan kell diszkontálni. Ez azt jelenti, hogy az odaítélés napjára vonatkozó évben kell beleszámítani a keretbe akkor is, ha évek között áthúzódik annak kifizetése?
b) A második esetben a bevallás kitöltésekor hogyan tudom meghatározni, hogy mennyi még az igénybe vehető de minimis keretem? Tehát a figyelési időszak (amely alatt kapott de minimis keretet csökkentő támogatási összegeket figyelembe kell venni), mivel a 2021. évről a bevallást 2022. 05. 31-ig kell beadni, és tegyük fel, ezen a napon kerül beadásra, 2020. 01. 01. – 2022. 05. 31-ig tart? Vagy a figyelési időszak 2019. 06. 01-től 2022. 05. 31-ig tart?

Kérdés: Társaságunk operatív lízing keretében személygépkocsit bérelt. A lízingszerződés lejárta után a személygépkocsit visszaadtuk a lízingbe adónak. A lízingbe adó a személygépkocsit értékesítette, és elkészítette az elszámolást: operatívlízingdíj-korrekció címén egy nagyobb összeget. A szerződésben szerepel, hogy amennyiben a tényleges érték a futamidő végén kisebb, mint a kalkulált érték, akkor a különbözet a lízingbe vevőt terhelő fizetési kötelezettség. Hogyan kell ezt az értéket elszámolni?

Kérdés: A Számviteli Levelek 75. számában az 1555. kérdésre adott válaszban írtak a támogatott gépbeszerzés le nem vonható áfájáról. Ha lehet, kérem, hogy egy kicsit részletesebben is írjanak erről.

Kérdés: A betéti társaság bővíti a már meglévő üzemét. Az építési engedélyben üzembővítés, belső átalakítás, a homlokzat megváltoztatása, valamint szolgálati lakás kialakítása szerepel. A beruházáshoz szükséges összes anyagot a megrendelő biztosítja. Saját vállalkozásban végzett beruházásnak minősül a beruházás. Hova kell könyvelni az anyagot év közben és év végén, ha addig a beruházás nem fejeződött be? Az üzem bővítése és a szolgálati lakás kialakítása során a vásárolt anyag, a külső cég által számlázott kivitelezői díj nem különíthető el. A bt. negyedéves áfabevalló, hogyan lehet elkülöníteni a szolgálati lakásra jutó anyagbeszerzések áfatartalmát? Hogyan számolhatók el a szolgálati lakásba vásárolt berendezések és azok áfavonzata?