Visszáru, raklap bizonylatolása

Kérdés: Olajos magvak előállításával és értékesítésével foglalkozó, élelmiszeripari társaság vagyunk. Az Online Számla adatszolgáltatás miatt a számlahelyesbítések, a visszáru és a raklapok bizonylatolásával kapcsolatban több problémánk is felmerült. A számlahelyesbítések esetén az egy gazdasági eseményhez kapcsolódó korrekciónál, módosításnál kell számlahivatkozást alkalmazni, az online adatszolgáltatás rendszere miatt. Abban az esetben viszont, amikor már a kiszállított késztermékek kiszámlázásra is kerültek, és akár egy vagy több szállítást érintő mennyiségben vennénk vissza árut a vevőtől, mi a helyes eljárás? Ebben az esetben akár hónapokkal korábbi számlákra is hivatkoznom kell? Véleményem szerint ezek – mint visszárus tételek – új gazdasági eseménynek minősülnek, új teljesítési dátummal. Abban az esetben viszont, ha jóváíró – mínuszos – számlát készítünk a vevő felé, az a NAV online rendszere felé nem megy fel. A vevőnek kellene felém számláznia az utólag visszaszállított tételeket? Ez a saját termelésű készlet számviteli elszámolása, a készletrendszerünk miatt nem kivitelezhető. Mi lehet a helyes megoldás? A raklapok tekintetében is hasonló a problémánk. Vannak olyan partnereink, akik nem adnak minden alkalommal csereraklapot, mi kiszámlázzuk. Abban az esetben, ha például nagyobb mennyiséget hoz vissza, akkor több számla módosításaként hivatkozzunk a kimenő bizonylatra? Vagy ha csak jóváíró számla készül (mínusz), akkor az online adatszolgáltatás sérül. A megoldás itt – mivel vásárolt készletről van szó – az lehet, hogy ő számlázza felénk?
Részlet a válaszából: […] ...az eladónak indokolt bizonylatolnia (és nem a vevőnek eladnia). Ezáltal kerülhető el az eladónál (az ismételt eladáskor) az árbevétel halmozódása, és az is, hogy a saját termelésű készletből ne legyen vásárolt áru, továbbá az első értékesítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 28.

Készletdifferenciák könyvelése

Kérdés: Készletdifferenciák könyvelése árrésmódosítás (csökkenés) könyvelési hiba miatt.
Részlet a válaszából: […] ...eltéréseket tekintjük leltárhiánynak, illetve leltártöbbletnek, amelyet az egyéb ráfordítások (T 8693 – K 211), illetve az egyéb bevételek (T 211 – K 9647) között mutatunk ki.Amennyiben a társaság például az anyagkészletet elszámolóáron tartja nyilván,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.

Törékeny áru kis hibával

Kérdés: Cégünk webshopon keresztül értékesít törékeny árukat (fényforrásokat). Az értékesítéseket számlával bizonylatoljuk. A garanciális ügyintézésnél kétféle eset fordul elő: az egyik esetben a hibás árut a vevő visszajuttatja, és a hibás áru helyett újat küldünk, a másik esetben a garanciális reklamáció után a jellemzően kis értékű árukat nem kérjük vissza az ügyfelektől (többe kerülne a szállítás, mint az áru értéke), ennek ellenére – a reklamációt elfogadva – küldünk egy másik terméket. Hogyan bizonylatoljuk a fenti eseteket, illetve milyen adójogi hatásai vannak?
Részlet a válaszából: […] ...módon használhatatlanná tételéről kell gondoskodnia. Ez esetben a jegyzőkönyv alapján kell a helyesbítő számlát kiállítani, az árbevételt, a fizetendő áfát csökkenteni, az értékesítés költségeinek csökkentésével a terméket készletre venni, majd, mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 30.

Különbözeti áfa könyvelése

Kérdés: A különbözeti áfa könyvelésére eddig két megoldást láttam. Az egyik: T 867 – K 467, a másik T 911 – K 467. Melyik megoldás a helyes? Valóban csökkenteni lehet az árbevételt az áfa összegével?
Részlet a válaszából: […] ...következően ez a különbözet termékértékesítésenként,szolgáltatásnyújtásonként is eltérő összegű lehet. Az árrést meghaladó bevételígy magában foglalja a le nem vont áfa fedezetét is (annak egy meghatározott "része"áfatartalommal bír, bár nem kerül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 5.

Forgalommal arányosan utólag adott engedmény

Kérdés: A forgalommal arányosan utólag adott engedmény elszámolásának új előírásait részletesen ismertetik a Számviteli Levelek 1. számában, a 8. kérdésre adott válaszban. Miként volt ez 2000. december 31-ig szabályozva? A 2000. évi forgalom után utólag adott engedményt (bónuszt) melyik időszakra kell elszámolni, ha a pénzügyi teljesítés 2001-ben volt?
Részlet a válaszából: […] ...módosított 1991. évi XVIII. törvény] 1997. január 1-jétől tartalmazza a következő rendelkezéseket:45. § (14) bekezdése: "Az egyéb bevételek között kell kimutatni a ... (pénzügyileg rendezett) ... az adásvételi szerződésen alapuló – konkrét termékhez,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 8.