Időbeli elhatárolás vagy követelés-kötelezettség

Kérdés: Oktatási intézmény a gyermekek étkeztetésére szerződésben áll külsős szolgáltatóval, ahonnan vásárolja a menzára az ételadagokat. Partnerünkkel megállapodás van arról, hogy az ügylet az Áfa-tv. 58. §-a (1a) bekezdésének b) pontja szerint számlázandó havonta, az intézmény is ily módon számláz. Mindkét esetben azon túl, hogy a számla kelte, a teljesítés ideje az elszámolás időszakát követi, az elszámolási időszakot is feltüntettük a számlán. A 2016. december havi étkezésről szóló vevői és szállítói számlát 2017 januárjában állítják ki részünkre, és állítjuk ki mi is. Zárt integrált rendszerünk e számlákat technikailag nem is engedte a 2016-os könyvbe rögzíteni, csak 2017-re, mivel a számlák teljesítési ideje a 2017. évre esett. A vevői és a szállítói számlák nettó összegeit elhatároltuk vegyes könyveléssel 2016-ra, az áfa 2017. januári időszakban marad. Helyes ez így?
Részlet a válaszából: […] ...a mérlegkészítés időpontja előtt). Tehát a kibocsátott számlákat a vevőkkel (gyerekekkel) szembeni követelésként kellett könyvelni árbevételként 2016-ra, a szolgáltató számlája alapján az igénybe vett szolgáltatást a szállítóval szemben elszámolni 2016. évre.Az Szt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 27.

Tagdíj számlázása

Kérdés: Az 5943. kérdésre adott válaszuk szerint az egyesületnél a tagdíjat árbevételként kell elszámolni, mivel az az egyesületi tagoknak nyújtott szolgáltatás ellenértéke. A 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 2012. január 1-jétől az "Egyéb bevételek" közé sorolta a tagdíjat. A válaszuk szerint nem lehet a tagdíjbevétel elszámolását a pénzügyi rendezéshez kapcsolni. Több szakmai cikk szerint a tagdíjat a pénzügyi teljesítéskor kell bevételként elszámolni. A szakértők ellentmondásának feloldására megoldás lehet, hogy az egyesületek a számviteli politikájukban rögzítik, hogyan kezelik a tagdíjelszámolást: pénzügyi teljesítéskor könyvelik egyéb bevételként, vagy követelésként előírják, és év végén – a zárlati munka keretében – minősítik követeléseiket?
Részlet a válaszából: […] ...véleményünk a következő:Az egyesületi tagok részére nyújtott szolgáltatás a számviteli törvény előírásai alapján inkább árbevétel (a teljesített szolgáltatás ellenértéke), mint egyéb bevétel (az egyéb bevételek között még hasonló sincs). A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 11.

Társasházi felújítás elszámolása a társaságnál

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető társaság tulajdoni hányaddal rendelkezik egy társasházban. A társasház közgyűlése elfogadta, hogy a szükséges tetőfelújítás pénzügyi fedezete állami támogatás és kamatmentes kölcsön. A társaságnak a tulajdoni hányad szerint rá eső kamatmentes kölcsönt, célbefizetésként, három év alatt egyenlő részletben kell megfizetnie a társasház részére. A tetőfelújítás költségét – amennyiben az az Szt. szerint karbantartásnak minősül – mikor kell a költségek között érvényesíteni? A vissza nem térítendő támogatás jogosultja a társasház, a társaságnak ezen támogatást ki kell-e mutatnia a könyveiben? A társaságnak a közgyűlés által elfogadott terv szerinti, vagy a tényleges felújítási összeg rá eső hányadát lehet (kell) költségként elszámolnia? Tényleges költség elszámolása esetén mi a könyvelés bizonylata?
Részlet a válaszából: […] ...kell bizonylatolnia, mint a közös költséget.A társasháznak a tetőfelújítás tárgyévben felmerült költségeiről (az azt csökkentő bevételről, az adott esetben a vissza nem térítendő támogatásról) elszámolást kell készítenie, amelyet a társasház közgyűlésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 21.

Készpénzes számla nyilvántartása

Kérdés: Olyan vállalkozásnál, ahol az értékesítés nagy része vállalkozásoknak, kisebb része magánszemélyeknek történik, és erről kézzel készpénzes számlát állítanak ki, minden egyes vevő nevét, adószámát vagy címét kötelező a könyvelésben is rögzíteni a vevők között? És mi a helyzet akkor, ha csak magánszemély részére történik az értékesítés készpénz ellenében?
Részlet a válaszából: […] ...előírások szerint pénztárgép használatára nem kötelezett) az értékesítés ellenértékén (annak áfatartalmán) túlmenően a készpénzbevételt is dokumentálja. (Ha külön pénztáros nincs, akkor pénztárbevételi bizonylat kiállítása felesleges. Ha van pénztáros, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 27.

Devizaügyletek

Kérdés: Társaságunk devizabelföldi társaság, amely más devizabelföldi társaságokkal devizaalapon kíván szerződni. A fizetéseket is devizában kívánják rendezni. Van-e ennek törvényi akadálya? Milyen számviteli és devizatörvényi előírásokat kell betartanunk? Mi a számlázás helyes módja?
Részlet a válaszából: […] ...kívül helyezte a devizáról szóló 1995. évi XCV. törvényt, továbbá a 88/2001. (VI. 15.) Korm. rendeletet. E törvény előírásai figyelembevételével: bárki, bármilyen jogcímen szerezhet, vásárolhat, eladhat, felhasználhat valutát (de pénzváltással nem foglalkozhat);...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 11.

Folyamatos teljesítés számviteli elszámolása

Kérdés: Folyamatos teljesítésű számla áfa szempontjából abban a hónapban kerül bevallásra, ami a számlán a teljesítés időpontja, amely megegyezik a fizetési határidővel. Mint költséget, illetve bevételt melyik hónapra kell könyvelni, ha például decemberi bérleti díjról van szó?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatásokról kiállított számlát mind a számla kiállítójának, mind a számla címzettjének decemberi vagy novemberi-decemberi árbevételként (bevételként), illetve költségként (ráfordításként) a vevőkkel, illetve a szállítókkal szemben könyvelni kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. április 19.