12 cikk rendezése:
1. cikk / 12 Jóváhagyott, de ki nem fizetett osztalék beolvadáskor
Kérdés: "A" kft. 100%-os tulajdonosa "B" kft.-nek. "B" kft. 2021. évre osztalékot hagyott jóvá, amelyet 2022. évben az eredménytartalékból kivezetett, és kötelezettségként előírt "B" kft.-vel szemben. "B" kft. 2022. 07. 31-én beolvadt "A" kft.-be. A beolvadás időpontjáig a 2021. évre jóváhagyott osztalék még nem került kifizetésre. A végleges vagyonmérlegekben a beolvadás miatt az egymással szembeni követelések, kötelezettségek összevezetése során hogyan kell kezelni a cégek között jóváhagyott, de még ki nem fizetett osztalék összegét?
2. cikk / 12 Egyéni cég beolvadása
Kérdés: Egyéni cég úgy döntött, hogy beolvadna egy kft.-be. Ezt az ügyletet egy lépésben végre lehet hajtani? Vagy szükséges, hogy az egyéni cég először bt.-vé vagy kft.-vé alakuljon át, és csak az után olvadjon be a kft.-be? Az átalakulás költségei jelentősek, fontos tudni, hogy van-e lehetőség egy lépésben a beolvadásra.
3. cikk / 12 Vásárolt részesedés apportálásának nyeresége
Kérdés: A kft. 20 millió forintért vásárolt egy üzletrészt, amelyet a befektetett eszközök között nyilvántartásba vett. Később ezt az üzletrészt apportálta egy másik kft.-be, de az apportálást megelőzően az felértékelésre került, a társasági szerződés szerint 80 millió forintra. Az üzletrész apportjának könyvelésekor 60 millió forint eredmény keletkezett. Ez után kell társasági adót fizetni?
4. cikk / 12 Bejegyzett egyéni cég átalakulása kft.-vé
Kérdés: Az egyéni vállalkozó által alapított egyéni cég cégbejegyzése 2013. 06. 10-én megtörtént. Az egyéni cég többszemélyes kft.-vé alakulása folyamatban van. Milyen számviteli és adózási feladatok vannak az egyéni vállalkozó és egyéni cég, illetve az egyéni cég és a kft. vonatkozásában? A tagok magánszemélyek.
5. cikk / 12 Egyszemélyessé alakuló kft.
Kérdés: A kft. egyik tagja magánszemély, a másik tagja kft. A kft. törzstőkéjéből a magánszemélyre jutó rész 1960 E Ft, a kft.-re jutó rész 2040 E Ft, a kft. saját tőkéje 14 400 E Ft. A kft. egyszemélyessé válik, tagja a magánszemély marad, aki 300 E Ft-ért megveszi a kilépő tag részesedését, egyúttal a kft. törzstőkéjét 500 E Ft-ra kívánják leszállítani. A kilépő tag nem tart igényt az eredménytartalék rá eső részére sem. (Erről feltétlenül nyilatkoznia kell?) Hogyan kell mindezeket könyvelni? Az egyszemélyes kft.-nek keletkezik-e bármilyen adófizetési kötelezettsége, illetve a kft.-ben maradó magánszemélyt milyen adó- és járulékkötelezettség terheli?
6. cikk / 12 Átalakulás tőkeemeléssel
Kérdés: A zrt.-ből átalakulás során kivált két kft. A zrt. két tulajdonosának a részesedése azonos a kiválás előtti zrt.-ben, a kiválással létrejött két kft.-ben és a változatlan formában tovább működő zrt.-ben. Az átalakulás tőkeemeléssel valósult meg. Az átalakuló zrt. jegyzett tőkéje 65 000 E Ft volt, könyv szerinti eredménytartaléka -16 000 E Ft, az átalakulás során a tulajdonosok 1200 E Ft-ot fizettek be tőkeemelésre. Az átalakulással a két kft. jegyzett tőkéje és saját tőkéje egyaránt 600-600 E Ft, a tovább működő zrt. jegyzett tőkéje és eredménytartaléka nem változott. Az 55%-os tulajdonosnál az átalakuló zrt.-ben való részesedés könyv szerinti értéke a tőkeemelés előtt 91 529 E Ft, 600 E Ft-ot fizetett tőkeemelésre. Hogyan kell könyvelni a tulajdonosnál az átalakulást a cégbírósági bejegyzés után? Van-e a tulajdonosnak megszűnt részesedése?
7. cikk / 12 Beolvasztó társaság tulajdonosainak vagyonszerzése
Kérdés: A 3 millió forint jegyzett tőkéjű "A" kft.-nek két magánszemély tulajdonosa van, 50-50 százalékos arányban. A kft. 10 millió Ft eredménytartalékkal rendelkezik. Az "A" kft. 100 százalékban tulajdonosa a 30 millió Ft jegyzett tőkéjű "B" kft.-nek. A "B" kft. beolvad az "A" kft.-be, ahol a tulajdonosi arány nem változik. A végleges vagyonmérlegben a különbözetek oszlopban "A" kft. jegyzett tőkéjét 3 millió forintról 20 millió forintra növelték. A jegyzett tőke növelése következtében keletkezik-e valamilyen adófizetési kötelezettség? Ha igen, milyen összegben? Milyen törvényi előírás alapján?
8. cikk / 12 Átalakulás kiválással
Kérdés: Egy kft.-ből kiválással kilép egy tag. A kivitt vagyonnal új társaságot hoz létre, abba viszi be a vagyonát. A kiválás során tárgyi eszközöket, forgóeszközöket visz ki. Hogyan kell dokumentálni a vagyonkivitelt a megmaradó és tovább működő kft.-ben? Melyek a kiválás számviteli bizonylatai, különös tekintettel a tárgyi eszközök átadására?
9. cikk / 12 Osztalékfizetés beolvadáskor
Kérdés: Átalakulás esetén a beolvadó társaság a közbenső mérlegben döntött osztalékfizetésről, a vagyonmérleg-tervezet alapját képező számviteli beszámoló a beolvadó társaságnál tartalmazta az osztalékfizetési kötelezettséget. A beolvadást a cégbíróság bejegyezte. A bejegyzési időszak alatt a befogadó társaság megvásárolta a beolvadó társaság üzletrészeit, és egyben kötelezettséget vállalt arra, hogy a döntésként szabályozott osztalékösszeget az éves beszámoló jóváhagyásakor a régi tulajdonosoknak kifizeti. A befogadó társaság hogyan jár el helyesen az adásvételkor vállalt osztalékfizetési kötelezettség rendezésekor? A régi vagy az új tulajdonosok számolhatják el az osztalékbevételt?
10. cikk / 12 Átalakulás cégformaváltozással
Kérdés: Társaságunk tulajdonosi döntés alapján cégformát vált, részvénytársaságból kft.-vé alakul át. Az átalakulás jogutódlással, könyv szerinti értéken történik, nem változnak a tulajdonosok, a tevékenységi kör és a vagyon sem. Nem történik felértékelés. Önök a Számviteli Levelek 1772. kérdésre adott válaszukban nem tértek ki arra, hogy mely átalakulási esetekben kell záró adóbevallást és beszámolót készíteni. Ugyanakkor a 2003. évi előírásokra hivatkoznak. A 2004. évi jogszabályok szerint, könyv szerinti értéken történő, cégformaváltással járó átalakulás esetén kell-e (kellett-e) a cégbejegyzés napjával adóbevallásokat és beszámolót készíteni? Milyen egyéb teendőink vannak?
