Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés: A kérdés a 2021. 09. 09-i 8638., illetve 8640. számú kérdéshez kapcsolódik. Társaságunk kft., 3 millió Ft törzstőkével. Az egyik tulajdonostól a társaság 2020-ban megvásárolta a tőketartalék terhére a 40%-os üzletrészét 12 millió Ft-ért, majd 2021-ben a bent maradt két tulajdonos részére a megvásárolt üzletrész, tulajdoni arányuk alapján, térítés nélkül átadásra került. A társaság kisvállalatiadó-alany. Kell-e 2021-ben a kisvállalati adó alapját növelni a saját tőke csökkenése miatt? [Katv. 20. § (4) bek. a) pont.]
Részlet a válaszából: […] ...alapján kellett a feltételek teljesülését ellenőrizni.)Ha feltételezhetjük, hogy az üzletrész visszavásárlása­kor a fentiek figyelembevételével jártak el (és nem a tőketartalék terhére történt a visszavásárlás), és teljesült az Szt. szerinti követelmény (röviden...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.

Egyéni vállalkozó által alapított kft.

Kérdés: Kérem, részletesen ismertessék a 2019. júliustól hatályos, egyéni vállalkozó által alapított kft.-vel kapcsolatos számviteli, adózási, illeték- és egyéb szabályokat!
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 10. számú mellékletének II. részében foglaltak alapján, de az Szja-tv. 49/A. §-a (3)-(5) bekezdése rendelkezéseinek figyelembevételével.Az Szja-tv. 10. számú melléklete alapján a korábban költségként elszámolt, és a megszűnéskor meglévő összes készlet,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.

Tőkeemelés kezelése a végelszámolásnál

Kérdés: A kft. az eredménytartalékból emelte 500 E Ft-ról 3000 E Ft-ra a jegyzett tőkét. Ha végelszámolással megszűnik, akkor a kiadott vagyontárgyak, amelyek az 500 E Ft feletti jegyzett tőkerészre jutnak, osztaléknak minősülnek? Olyan, mintha az eredménytartalékot venné ki osztalékként? Amennyiben osztalék, mikor kell a végelszámoláskor osztaléknak tekinteni? Amikor megkapják a tulajdonosok a felosztható vagyont, vagy azt megelőzően, ugyanis adóbevallások is kapcsolódnak hozzá, amit a megszűnésig rendezni kell?
Részlet a válaszából: […] ...nélküli megszűnése következtében a magánszemély tag által e jogviszonyára tekintettel a társas vállalkozás vagyonából megszerzett bevételből az a rész, amely meghaladja az értékpapír (jelen esetben az üzletrész) megszerzésére fordított érték és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 16.

Közhasznú társasági forma megszűnése késedelemmel

Kérdés: 2009. június 30-val a Gt. szerint a közhasznú társaság mint gazdasági forma megszűnt. A közhasznú társaságoknak eddig az időpontig át kellett alakulniuk nonprofit gazdasági társasággá. Az általunk könyvelt közhasznú társaságnál az átalakulásról szóló alapítói határozatot a cégbíróságra beadták. A cégbíróság ügyfelünket hiánypótlásra szólította fel, amit elmulasztott teljesíteni. Emiatt a cégbíróság 2010-ben elrendelte a társaság kényszer-végelszámolását. A határozat nem visszamenőleges, és még nem emelkedett jogerőre. A társaság adószáma alatt jelenleg is két cégnév szerepel a cégnyilvántartásban: egyiknél közhasznú társaság a társasági forma, másiknál nonprofit közhasznú társaság "bejegyzés alatt" megjegyzéssel. A közhasznúsági fokozatot a cégbíróság nem jegyezte be az év végével, így az (gondolom) elveszett a társaság számára. A közhasznú társaság 2009. évi zárásával kapcsolatban az alábbi kérdéseink merültek fel: A közhasznú társaságot a cégbíróság ugyan eltiltotta a működéstől, de az eltiltó végzés még nem emelkedett jogerőre. Ezek szerint a közhasznú társaság még a mai napig (a végzés jogerőre emelkedése napjáig) működik? Vagy miként kezelendő a társaság életében a 2009. július 1-jétől 2009. 12. 31-ig (vagy a végelszámolás kezdőnapjáig) eltelt időszak? Mi a helyes eljárás ebben az esetben, milyen adóbevallásokat kell a társaságnak beadnia és mikori dátummal? Szükséges/lehetséges 2009. június 30-val zárást készíteni, adót kalkulálni? Meg kell (lehet) különböztetnünk számviteli vagy adózási szempontból a június 30-ig terjedő és az azt követő időszakot? Jól értelmezzük-e a törvényt, hogy a második féléves működése során az általános gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok alkalmazandók? Tehát a 2009. II. félévi adó számításakor már nem vehető figyelembe a Tao-tv. 13. §-a, mivel azt hatályon kívül helyezték. A 13/A. §-a pedig nem vonatkozik a társaságra, mivel az nem közhasznú. Ebben az esetben két beszámolót is közzé kell tenni, avagy csak az év végi beszámolót? Két adóbevallást kell beadni, vagy csak év végével? A 2009-es év végi társasági adó-bevallás elkészítésekor a korábban adómentesen képződött saját tőke összegével meg kell emelni az adóalapot?
Részlet a válaszából: […] ...6. számú mellékletének 2009. június 30-án hatályos C) fejezetealapján megállapított kedvezményezett tevékenységének az adóévi összesbevételéhez viszonyított arányos részével (a bevételi arányt két tizedes jegyreszámítva) vagy– a közhasznú társasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 7.

Egyéni vállalkozás vagy egyéni cégként átalakulás

Kérdés: 2006. évben jogelőd nélkül alakult meg a bt. Az egyéni vállalkozás 2006-ban nem szűnt meg. Az egyéni vállalkozó eladta a tulajdonát képező bútorzatot a bt.-nek, amelyről egyösszegű számlát állított ki. Így a készlet a bt. nyilvántartásában szerepel. Az egyéni vállalkozó részletfizetési megállapodást kötött a bt.-vel. Így csak a pénzügyileg rendezett összegnek megfelelő jövedelme keletkezik az egyéni vállalkozónak. Úgy gondolom, hogy az adóterhek jelentős részétől mentesülne az egyéni vállalkozó, ha egyéni céggé, majd egyszemélyes kft.-vé alakulna át, azt követően pedig a bt. beolvadna a kft.-be. A beolvadással lehetővé válna a két fél között jelenleg fennálló követelés, illetve kötelezettség összevezetése. Jár-e ez valamilyen adófizetési kötelezettséggel?
Részlet a válaszából: […] ...az Szt. előírásaiszerint kimutatott pozitív összevont átértékelési különbözetet az átalakulásnapján megszerzett vállalkozói bevételként számolja el;– az átalakulás napjára vonatkozóan az Szja-tv.rendelkezései (49/B. és 49/C. §-ok) szerint, de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 26.

Tőkekivonás személyi jövedelemadója

Kérdés: A 100 százalékban külföldi tulajdonos 1993-ban megemelte a törzstőkét az eredménytartalékból 20 millió forintról 80 millió forintra, akkor nem kellett adóznia. Ez kizárólag a cégbírósági adatokból következtethető. 2007-ben két magánszemély megvette a céget, majd a társasági szerződés módosításával leszállítja a törzstőkét 60 millió Ft-tal 20 millió Ft-ra. A cég rendelkezik ezzel a pénzösszeggel. Kell-e a tőkekivonáskor a 60 millió Ft után adót fizetni, kinek és milyen adót?
Részlet a válaszából: […] ...történő leszállítása következtében a magánszemély tag által ejogviszonyára tekintettel a társaság vagyonából megszerzett bevételből [a 60millió forintból és a rá jutó jegyzett tőkén felüli tőkéből (lásd előzőbekezdés)] az a rész, amely meghaladja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 8.

Átalakulás cégformaváltozással

Kérdés: Társaságunk tulajdonosi döntés alapján cégformát vált, részvénytársaságból kft.-vé alakul át. Az átalakulás jogutódlással, könyv szerinti értéken történik, nem változnak a tulajdonosok, a tevékenységi kör és a vagyon sem. Nem történik felértékelés. Önök a Számviteli Levelek 1772. kérdésre adott válaszukban nem tértek ki arra, hogy mely átalakulási esetekben kell záró adóbevallást és beszámolót készíteni. Ugyanakkor a 2003. évi előírásokra hivatkoznak. A 2004. évi jogszabályok szerint, könyv szerinti értéken történő, cégformaváltással járó átalakulás esetén kell-e (kellett-e) a cégbejegyzés napjával adóbevallásokat és beszámolót készíteni? Milyen egyéb teendőink vannak?
Részlet a válaszából: […] ...jutó – a jogelőd gazdasági társaság (az rt.) véglegesvagyonmérlege szerinti – sajáttőke-összegét mutatja ki a rendkívülibevételekkel szemben, – az átalakult gazdasági társaságban lévő megszűntrészesedésének (részvényének) nyilvántartás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 3.

Visszatérés számviteli feladatai (eva)

Kérdés: Nem az Szt. hatálya alá tartozó, evát választó bt. már 2003-ban kénytelen megszüntetni tevékenységét, egyszerűsített végelszámolással. Hogyan kell ez esetben az Szt. hatálya alá való visszatérés szabályait alkalmazni? Hogyan kell a végelszámolást számviteli és adózási szempontból lebonyolítani? Kell-e könyvvizsgálóval értékeltetni az eszközöket?
Részlet a válaszából: […] ...időpontját megelőző nappal készítendő záróleltárt és zárómérleget az Szt. 2/A. §-a (4) bekezdésének előírása figyelembevételével kell elkészíteni azzal, hogy azt könyvvizsgálóval nem kell ellenőriztetni.A Cstv. 65-79. §-ai tartalmazzák...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 22.

Egyéni cég átalakulása kft.-vé

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalóan tájékoztatást adni az egyéni cég egyszemélyes kft.-vé történő átalakulása során elvégzendő számviteli feladatokról, adózási kérdésekről, bevallási határidőkről és nyomtatványokról.
Részlet a válaszából: […] ...tartalék lehet.Az átalakulással létrejövő (jogutód) egyszemélyes kft.-nek a vagyonmérleg-tervezetét – az Szt. 139-140. §-ai figyelembevételével – célszerű négyoszlopos formában elkészíteni. Az első oszlop az egyéni cég vagyonmérleg-tervezetének utolsó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.

Tőkeemelés elszámolása a tulajdonosnál

Kérdés: Az rt. 100%-os tulajdonosa a kft.-nek. A kft.-nél megemelik a jegyzett tőkét 2001-ben az eredménytartalék terhére. Hogyan kell ezt könyvelni a tulajdonos rt.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...Ebből következően, az új Szt. 86. §-a (4) bekezdésének c) pontja szerint, az üzletrész értékének növekedését a rendkívüli bevételekkel szemben kell elszámolni, majd halasztott bevételként időbelileg el kell határolni.(Könyvelési tételek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.
1
2