Kedvezmények K+F tevékenység költségei alapján

Kérdés: Magyarországon bejegyzett kft. rendelkezik az USA-ban egy itthon is bejelentett telephellyel, ahol kutatás-fejlesztési tevékenységet végeztet egy kapcsolt vállalkozással. Az amerikai cég számláz ide a magyar cégnek "táplálékkiegészítők analitikus vizsgálatai" címén, illetve különféle vásárolt anyagok költségeit, bérleti díjakat, mint kutatási tevékenység közvetlen költségeit. Ezeket a Ft-ra átszámított számlákat, és az amerikai tulajdonos Magyarországon kifizetett jövedelmének, járulékainak 10%-át "K+F" tevékenység címén társasági és kiegészítő adó számításakor csökkentő tételként kezelik. Kérdésem, hogy jogosan teszik-e, illetve milyen egyéb feltételeknek kell megfelelniük a kedvezmény igénybevételéhez?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. és a Kjtv. a K+F tevékenységhez kapcsolódva akövetkező kedvezményekről rendelkezik:A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének t) pontja és (18)bekezdése alapján csökkenthető az adózás előtti eredmény a kapott támogatássalcsökkentett K+F közvetlen költséggel, feltéve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 8.

Külföldi telephely adózott jövedelme

Kérdés: Külföldi telephelyen is dolgozó építőipari cég a külföldön megtermelt jövedelme után osztalékot szeretne fizetni. Mivel a nyereségadót külföldön megfizette, az osztalék után a külföldi adótörvények szerint kell adóznia, vagy a magyar adótörvények szerint? Kiveheti-e a külföldön adózott jövedelmet osztalékként a forintpénztárból?
Részlet a válaszából: […] ...választ azzal kell kezdeni, hogy a magyar cég külfölditelephelye a magyar cég része, annak a bevételeit, költségeit, ráfordításait(ideértve a külföldön megfizetett adókat is) a magyar cég magyarországikönyveiben is egy az egyben szerepeltetni kell. Így a magyar cég...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 20.

K+F és a támogatások elszámolása

Kérdés: Egy kutatás-fejlesztéssel foglalkozó kft. egy 78 millió Ft összköltségvetésű projekten dolgozik (műszerfejlesztés). Ehhez a 2006. évben aláírt szerződésük alapján mintegy 42 millió Ft értékben vissza nem térítendő GVOP-támogatásban részesülnek. A támogatás "minőségének" egy része K+F, másik része de minimis jellegű. Az eddigi előlegfolyósítás 13 millió Ft volt (2006-ban). Kérdéseink: a) A szerződés aláírásának napja a mérvadó a tekintetben, hogy a társaságiadó-alapot csökkenteni lehessen a támogatás összegével? b) Milyen jogszabályok (törvények, kormányrendeletek) vonatkoznak a kapott támogatások számviteli elszámolásaira? c) Van-e jelentősége a számviteli és adójogi elszámolásban annak, hogy mi a forrása egy támogatásnak (pl. GVOP vagy különböző Alapok)? d) Mi a pontos könyvelés (kontírozás) a projekttel kapcsolatos költségekről, kiadásokról és a kapott előlegekről, támogatásról? Hogyan kell az elhatárolást és annak megszüntetését könyvelni? Milyen kimutatást(okat) kell készíteni a támogatás de minimis részéről?
Részlet a válaszából: […] ...adóévében az elszámoltértékcsökkenésnek a kapott támogatás, juttatás alapján az adóévi adózás előttieredménye javára elszámolt bevétellel csökkentett összege vehető adózás előttieredménycsökkentésként figyelembe.A kapott támogatás elszámolásáról az Szt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 30.

Bizományosi értékesítés elszámolása

Kérdés: Bizományi értékesítés esetén kinek a nevére szól a szállítói és a vevői számla? A bizományos hogyan jelenik meg a számlán?
Részlet a válaszából: […] ...részére az árut megveszi.A bizományi ügyletek könyvviteli elszámolására – a felek közötti szerződésben rögzítettek figyelembevételével – két lehetőség van: az egyik ("A") módszer szerint a bizományos a megbízótól kapott megbízást úgy teljesíti,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.

Utazási utalvánnyal történő költségtérítés

Kérdés: Belföldi és külföldi részére adott, utazási utalvánnyal történő költségtérítés esetén milyen adó- és tb-teherrel kell számolnia a kifizetőnek?
Részlet a válaszából: […] ...minősül, úgy alkalmazható a 7. § (1) bekezdésének g) pontja. A g) pont szerint a magánszemély jövedelmének kiszámításakor nem kell bevételként figyelembe vennie azt a kifizetőtől kapott összeget (utalvány értékét) – ideértve hivatali, üzleti utazás esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.