12 cikk rendezése:
1. cikk / 12 Vizsgaközpont által számlázott vizsgadíj minősítése
Kérdés: Az oktatással foglalkozó kft. a vizsgadíjközpontba feltölt aktuális összegeket. A vizsgára való jelentkezésnél a vizsgaközpont megterheli személyenkénti nyilvántartással a céget, ezekről a tételekről gyűjtőszámlában számlázza a vizsgadíjakat. Az oktatással foglalkozó cég a tanulóknak számlázza a vizsgadíjat. A vizsgaközpont által számlázott vizsgadíj közvetített szolgáltatásnak minősül?
2. cikk / 12 Telekvásárlás előlegének eladása
Kérdés: "A" kft. telekvásárlási szerződés alapján előleget fizetett 2021-ben az "Eladónak". Az "A" kft. erről számlát kapott, az áfát levonásba helyezte. Tárgyév augusztusában az "A" kft. és az "Eladó" a szerződést megszünteti, és azonos feltételekkel "B" kft. veszi meg a telket. Úgy gondoljuk, hogy az eladó köteles "A" kft.-nek visszafizetni az előleget, "B" kft. pedig tartozik az előleget megfizetni. Mindezeket a pénzügyi teljesítés után számlakiállítás követi az "Eladó" részéről. Az "Eladó" azonban nem szeretné az előleget visszafizetni. Megoldás lehet-e, ha az "A" kft. az adott előlegkövetelését eladja a "B" kft.-nek ellenérték fejében? Ez esetben az "Eladó" nem állítana ki sztornó- és új előlegszámlát. Nem világos, hogy ez esetben a későbbiek során a végszámla hogyan kerül kiállításra az új vevő részére, ha nem állítja ki részére az előlegszámlát. Az előlegengedményezéshez kapcsolódik-e áfásszámla-kiállítási kötelezettség?
3. cikk / 12 Külföldinek adott előleg
Kérdés: Adott előleggel kapcsolatban kérek tájékoztatást. Egy magyarországi bejegyzésű, külföldi tulajdonú kft. egyre gyakrabban és nagyobb összegben ad külföldi cégeknek áruvásárlási előleget. Az adósok az összegeket év végén ugyan visszaigazolják, de – úgy gondolom – ezek inkább kölcsönök lehetnek, esetleg a pénzkivétel egy módja. Ilyen esetekre nem találtam semmilyen korlátozást vagy előírást a szakirodalomban. Meddig lehet ezt elhúzni, illetve mit lehet tenni ebben az esetben? Nem tartom célszerűnek, hogy egy vállalkozás éveken át előleg címén sokmilliós követelésekkel rendelkezik, és semmit nem tesz a rendezésükkel kapcsolatban.
4. cikk / 12 Számlakerettükör
Kérdés: A 2017. január 1-jétől hatályosnak tekinthető Számlakerettükröt ez évben is a rendelkezésünkre bocsátják?
5. cikk / 12 Visszlízing esetén a beszerzésre adott előleg
Kérdés: Egyéni vállalkozó ügyfelem 35 ezer euróért vásárolt egy termelőeszközt, amelyre 3500 euró előleget fizetett. Az ügyfél 11 M Ft + áfáért értékesítette a lízingbe adónak, amelyet a lízingbe adó bank ugyanilyen összegben pénzügyi lízingként számlázott az ügyfélnek. Első díjként kifizették a bank számlája szerinti ellenérték 20%-át és a teljes ellenértéket terhelő áfát. A lízingbe vevő így kifizeti a lízingbe adó felé a teljes lízingdíjat, és kifizette a beszerzéssel kapcsolatosan adott előleget is. A lízingbe adó pedig az előleggel csökkentett összegét fizette meg a szállítónak (9765 E Ft-ot), és kap – áfa nélkül – 10 850 E Ft-ot. A bank nem hajlandó a szállítónak adott előleget sem megfizetni az egyéni vállalkozónak, sem a lízingdíjfizetésnél teljesítésként számításba venni. Így jogtalanul gazdagodik. Hogyan lehet a szállítóval szemben kimutatott kötelezettséget rendezni? Hogyan lehet rábírni a bankot, hogy a szállítónak a beszerzéskor kifizetett előleget átvállalja? Ez egy olyan konstrukció, ahol a lízingbe vevő az előlegnek megfelelő összeget elveszíti, a lízingbe vevő pedig megnyeri?
6. cikk / 12 Jutalékelőleg-követelés értékesítése és áfája
Kérdés: "B" kft. és "C-Z" társaságok között korábban termékforgalmazási szerződés állt fenn, amely alapján "C-Z" társaságokat jutalék illette meg. "B" kft. a "C-Z" társaságok számára jutalékelőleget adott, amelyről "C-Z" társaságok számlát állítottak ki. A folyósítás időpontjában az áfakulcs 20% volt. "B" kft. a jutalékelőlegből származó – teljesítésbe még nem ment – követeléseit ellenérték fejében eladta "A" kft.-nek. Ez időponttal "B" kft. és a "C-Z" társaságok között fennálló termékforgalmazási szerződés alapján "B" kft.-t megillető jogok és kötelezettségek – egy háromoldalú szerződéssel – "A" kft.-re szálltak át. "A" kft. a vásárolt követeléseket az előlegek között vette nyilvántartásba, a követelésekért fizetett összegben. "C-Z" társaságok a termékforgalmazási szerződés alapján 2010. 12. 31-én jutalékot számláztak ki 20% áfával növelten "A" kft.-nek, amelyből levonták a korábban "B" kft.-től kapott előleg jutalékkal megegyező részét és annak 20%-os áfáját. (A jutalék összege meghaladta a kapott előleg összegét.)
7. cikk / 12 Evára való áttérésnél az áfa
Kérdés: A kft. evára való áttérése esetén, az áttérést megelőző év tárgyi eszközeinek le nem vonható áfája elszámolásában kérném a segítségüket. A le nem vonható áfát egyéb ráfordításként kell elszámolni, vagy rá kell aktiválni a tárgyi eszközre? Amennyiben rá kell aktiválni, akkor a 100 E Ft alatti eszköznél elszámolható értékcsökkenésként? A 100 E Ft feletti tárgyi eszközöknél mi a helyzet?
8. cikk / 12 Devizában adott előleg beszámítása
Kérdés: Belföldi cég vagyunk, az általunk vásárolt termék ellenértékét belföldi partnerünk euróban kérte. Előlegként a teljes vételárat euróban utaltuk forintszámlánkról, amelyet bankunk március 20-án teljesített. (Számviteli politikánkban bankunk devizaárfolyama szerepel.) A szállító előlegszámláján a teljesítés időpontja március 26., és MNB-középárfolyamot használ. A számla kelte március 31. A márciusi áfabevallást követően kaptuk meg az előlegszámla sztornóját, teljesítés március 26., kelte április 15. A termékértékesítés április 4-én történt meg, amelyről számlát állítottak ki. Mely időpontokkal és milyen árfolyamokkal kell könyvelnem a fenti eseményeket? Lesz-e és mikor árfolyam-különbözet?
9. cikk / 12 Házipénztári pénzkészletet befolyásoló tételek
Kérdés: Mi a házipénztár? Hogyan befolyásolja a házipénztári pénzkészletet az elszámolásra kiadott összeg, a társaság nevére szóló bankkártyával felvett készpénz, az elfogadott étkezési, vásárlási stb. utalvány, az ellenértéknek bankkártyával történő kifizetése, a pénzszállítónak átadott készpénz, az ügynök által történő értékesítés készpénzbevétele? Mi a házipénztár?
10. cikk / 12 Elszámolási kötelezettség az elszámolásra kiadott pénzeszközökkel
Kérdés: A kft. alkalmazottai (akik a kft. tulajdonosai is) rendszeresen vesznek fel a cég pénztárából 1-5 millió Ft-os összegeket elszámolásra. Bizonyos idő múlva ezt ugyan visszavételezik, de az alkalmazottak a felvett öszszegnél kisebb összegű vásárlásokat produkálnak. Így az elszámolásra kiadott összeg folyamatosan nő. Az elszámolásra kiadott összegek nagyságát a cég nem szabályozta. Jó ez így? Vagy a leírt gyakorlat a tulajdonosoknak adott kölcsönt leplez? Vagy netán a házipénztár hiányát akarják ezzel eltüntetni?
