11 talált cikk az előleg , előlegszámla , számla , bizonylat , adott előleg , bevétel kifejezésre

Kérdés: Társaságunk ingatlanja egy olyan telepen helyezkedik el, amely társasházként működik. Kilenc tulajdonos van. (Döntő többségben társaságok.) Jelenleg a megfelelő áramszolgáltatás igénybevétele problémás, ezért új csatlakozási pont kiépítéséről döntöttek a társasházi tulajdonosok, mely során majd minden tulajdonos saját mérőórával fog rendelkezni. A csatlakozási pontot kiépítő elosztói engedélyes szolgáltató csak egy tulajdonossal köt szerződést, ő a meghatalmazott. A 9 tulajdonos akként állapodott meg, hogy társaságunk lesz a lebonyolítója a folyamatnak, a szükséges csatlakozási pont kiépítésének terheit pedig közösen viselik. A csatlakozási pontot kiépítő elosztói engedélyes részére a csatlakozási alapdíjat, vezetékdíjat áfával növelt összegben előre kell a szolgáltató részére átutalni, két részletben. A megrendelői szerződés aláírása után 10%-ot a tervezési feladatok megkezdéséhez, 90%-ot a kivitelezés megkezdése előtt. A többi tulajdonos előre átutalta a szerződéskötéskor az elosztói engedélyessel szerződő tulajdonos felé az őket érintő teljes ellenértéket. A beérkezett összegeket a csatlakozási pont létesítésére adott előlegnek tekintettük, előlegszámlákat állítottunk ki. Helyesen gondoltuk-e, hogy a többi tulajdonos felé áfát is tartalmazó előlegszámlát kellett kiállítanunk, mivel az ellenérték átutalásra került? Ha igen, akkor az elosztói engedélyes által számlázott 10%-os, illetve 90%-os díj megfizetésekor keletkezik-e részarányos közvetített szolgáltatás továbbszámlázási kötelezettség részarányos előleg jóváírásával részünkről (projektelszámolás?), vagy csak a kivitelezés befejeztével kell végszámlát kiállítani? Természetesen ebben az esetben a már megfizetett díjakat társaságunk könyveiben készletként tartjuk nyilván. A 2023. gazdálkodási év zárásakor társaságunknak hogyan kell szabályosan kezelnie számviteli nyilvántartásaiban a gazdasági eseményeket?

Kérdés: "A" kft. telekvásárlási szerződés alapján előleget fizetett 2021-ben az "Eladónak". Az "A" kft. erről számlát kapott, az áfát levonásba helyezte. Tárgyév augusztusában az "A" kft. és az "Eladó" a szerződést megszünteti, és azonos feltételekkel "B" kft. veszi meg a telket. Úgy gondoljuk, hogy az eladó köteles "A" kft.-nek visszafizetni az előleget, "B" kft. pedig tartozik az előleget megfizetni. Mindezeket a pénzügyi teljesítés után számlakiállítás követi az "Eladó" részéről. Az "Eladó" azonban nem szeretné az előleget visszafizetni. Megoldás lehet-e, ha az "A" kft. az adott előlegkövetelését eladja a "B" kft.-nek ellenérték fejében? Ez esetben az "Eladó" nem állítana ki sztornó- és új előlegszámlát. Nem világos, hogy ez esetben a későbbiek során a végszámla hogyan kerül kiállításra az új vevő részére, ha nem állítja ki részére az előlegszámlát. Az előlegengedményezéshez kapcsolódik-e áfásszámla-kiállítási kötelezettség?

Kérdés: Az általunk vásárolt termék ellenértékét a belföldi szállító euróban kérte társaságunktól. Előlegként a teljes vételár 50 százalékát euróban utaltuk át forintszámlánkról, amelyet bankunk augusztus 21-én teljesített. A szállító előlegszámláján a teljesítés időpontja augusztus 26-a, a szállító MNB hivatalos árfolyamot használ. Az előlegszámla kelte augusztus 31. Az augusztusi bevallást követően kaptuk meg az előlegszámla sztornóját, amelyen a teljesítés augusztus 15., ezen számla kelte szeptember 13. A termékértékesítés szeptember 4-én történt, amelyről a számlát szeptember 7-én állították ki. Az előleget meghaladó, a teljes vételárból még ki nem egyenlített különbözetet szeptember 15-én a forintszámlánkról utaltuk át euróban. Mely időpontokkal és milyen árfolyamon kell társaságunknál mint vevőnél könyvelni a fenti eseményeket?

Kérdés: Egyes építőipari szolgáltatások tekintetében a vonatkozó kivitelezési szerződésben rész- (szakasz-) elszámolásban állapodtak meg a megrendelővel, rész- (szakasz-) számla egyidejű benyújtása mellett. Az így kialakításra kerülő rész- (szakasz-) számlák szerinti összegek azonban nem a ténylegesen elvégzett teljesítményhez igazodnak, hanem a különmegállapodás tárgyát képező fizetési feltételekhez (a fizetés ütemezéséhez). Ennek viszont egyenes következménye, hogy a ténylegesen elvégzett és a rész- (szakasz-) számlákban érvényesített összegek (árbevételek) nincsenek összhangban, az összhangot a számviteli elszámolás során, az összemérés elvére hivatkozással, az árbevételként elszámolt összeg passzív időbeli elhatárolásával igyekeznek megteremteni. Helyes ez így?

Kérdés: A vállalat étel-ital automatából értékesít termékeket. Az automatából a vásárlók nem bankkártyával, nem készpénzzel, hanem egy előre feltöltött kártyával tudnak vásárolni. A kártyafeltöltés előre, online rendszerben történik. A kártyafeltöltés előlegnek vagy előre fizetett összegnek számít? Kötelező a kártyafeltöltésről számlát kiállítani a vásárlónak? Van áfatartalma a kártyafeltöltésnek? Hogyan könyveljük, ha valaki 5000 Ft egyenleget tölt fel a kártyájára?

Kérdés: A magyar vállalkozás ipari lágyforrasztó gépek, berendezések forgalmazásával, telepítésével, javításával, karbantartásával foglalkozik belföldön és külföldön egyaránt. A romániai feladatokra román állampolgárságú munkavállalókat vesz kölcsön. A kölcsönvett munkavállalók utazással, szállással kapcsolatos és egyéb költségeik fedezetére utólagos elszámolási kötelezettséggel pénzt kapnak oly módon, hogy céges Visa kártyát biztosít számukra a cég, amellyel fizetni tudnak, illetve készpénzt tudnak felvenni, ha arra van szükségük. Az elszámolás e-mailen történik, a számlákat postai úton küldik meg. Milyen szabályt kell alkalmazni az elszámolási időszak időtartamára, hogy ne keletkezzen kamatkedvezményből származó jövedelem? A társaság osztrák anyavállalatánál a dolgozók saját Visa-számlájukra kapnak egy meghatározott összeget. A munkavállalók havonta, a tárgyhónapot követően megküldik költségelszámolásukat és az azt alátámasztó bizonylatokat. Az osztrák cég ezt követően feltölti a magán-Visa-számlákat. Alkalmazható ez a rendszer belföldön is?

Kérdés: Szíveskedjenek ismertetni a vevőktől kapott előlegek elszámolását, kitérve annak minden lépésére (a pénz átutalása, az előlegszámla kiállítása, a termék értékesítéséről a számla kiállítása, az előleg beszámítása)! Kérem, hogy a fentieket forintban is és devizában is ismertessék, különösen az egyes eseményeknél használt árfolyamokra, árfolyam-különbözetekre, az esetleges év végi értékelésekre!

Kérdés: Belföldi cég vagyunk, az általunk vásárolt termék ellenértékét belföldi partnerünk euróban kérte. Előlegként a teljes vételárat euróban utaltuk forintszámlánkról, amelyet bankunk március 20-án teljesített. (Számviteli politikánkban bankunk devizaárfolyama szerepel.) A szállító előlegszámláján a teljesítés időpontja március 26., és MNB-középárfolyamot használ. A számla kelte március 31. A márciusi áfabevallást követően kaptuk meg az előlegszámla sztornóját, teljesítés március 26., kelte április 15. A termékértékesítés április 4-én történt meg, amelyről számlát állítottak ki. Mely időpontokkal és milyen árfolyamokkal kell könyvelnem a fenti eseményeket? Lesz-e és mikor árfolyam-különbözet?

Kérdés: A kft. 2005-ben adásvételi szerződést kötött iroda és üzlet céljára épített ingatlan megvásárlására. 2005-ben, 2006-ban a teljes vételárat kifizette, előlegszámlát kapott. A birtokbaadás 2006. május 30-i dátummal megtörtént (a beköltözés is). Végszámlát a kft. még nem kapott. A 2006. évi társasági adó megállapításakor igénybe vehető-e a kisvállalkozói adóalap-csökkentés a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja alapján, ha a végszámla a mérlegkészítés időpontjáig nem érkezik meg?

Kérdés: Könyv-kiskereskedelemmel foglalkozó kft. saját maga állít elő könyvutalványt, amelyet értékesít. Az utalvány, mint pénzt helyettesítő eszköz, nem tartozik az áfakörbe, így a róla kiállított számlában a kft. áfát nem számol fel. Hogyan kell az utalvány értékesítését, majd beváltását könyvelni? (Az utalvány csak a saját üzletben váltható be.)