Fejlesztési célú támogatás előlegének elszámolása

Kérdés: Fejlesztési célú támogatás során a pályázó 2020-ban megkapta a támogatás összegét mint előleget, amelyet kötelezettségként tart nyilván. Amennyiben az elszámolás az üzleti évben megtörténik (12. 31-ig), úgy az előlegről az elszámolt összeg átvezetésre kerül a bevételek közé (mivel a pénzügyi rendezés megtörtént). Ha az elszámolás az üzleti évben, a pénzügyi rendezés a mérlegkészítésig megtörténik, abban az esetben az egyéb követelésekkel szemben mutatjuk ki egyéb bevételként az elszámolt és realizált támogatási összeget 2020-ban. Mi a helyes eljárás akkor, ha az előlegként folyósított támogatás rendelkezésre áll 12. 31-ig, és az elszámolás a mérlegkészítésig megtörtént?
Részlet a válaszából: […] ...az előlegként adott támogatást végleges támogatásnak minősítenie.Az Szt. 77. §-a (4) bekezdésének b) pontja szerint: Egyéb bevételként kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni a fejlesztési célra – visszaadási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 13.

Beruházásra adott előleg árfolyam-különbözete

Kérdés: A tárgyi eszköz beszerzési értékét módosítja az aktiválásig felmerült árfolyam-különbözet. Hogyan járunk el helyesen, ha előleget is fizettünk a beruházáshoz kapcsolódóan? Az előleg fizetése a tárgyévet megelőző év október hó, amelyet a fordulónapi árfolyamra átértékelünk. A számla beérkezése a tárgyévben január, kiegyenlítése február. Az eszköz márciusban kerül aktiválásra. Helyesen járunk el, ha az előleg átértékelésekor keletkezett árfolyam-különbözettel korrigáljuk a beruházás értékét már az előző évben, majd ugyanezt tesszük az előleg végszámlába történő beszámításakor (előleg 12. 31-i árfolyamra értékelt összegéhez viszonyítva), illetve a fennmaradt kötelezettség pénzügyi rendezésekor keletkezett árfolyam-különbözettel is?
Részlet a válaszából: […] ...árfolyam-különbözet része, így az egyéb tételekkel összevontan kell – jellegének megfelelően – a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve egyéb ráfordításai között elszámolni.A beruházás devizában számlázott értékét a teljesítés napján érvényes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 29.

Jegyzett tőke leszállítása tőkekivonással

Kérdés: A Cégtörvény legutóbbi módosítása hogyan befolyásolja a jegyzett tőke leszállítását, ha azt tőkekivonás útján kívánjuk megvalósítani? A mérleg szerinti adózott eredményt is ki kell fizetni osztalékként? A társaság tagjai jogi személyek. Van-e lehetőség arra, hogy még ebben az évben osztalékelőleg-fizetésről döntsön a taggyűlés? (A jegyzett tőke 80 millió forint, az eredménytartalék 50 millió forint, más tőkeelem nincs, a jegyzett tőkét a felére szállítanánk le.)
Részlet a válaszából: […] ...– közbenső mérleg alapján – meghatározott összegének a fenti könyvelés utáni része az, amelyet a Ptk. és az Szt. szabályai figyelembevétele mellett kifizethető osztalékelőlegként a tőkeleszállítás cégbírósági bejegyzése után.A kérdés szerint a tulajdonosok,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 7.

Követelések, kötelezettségek év végi egyeztetése

Kérdés: A vevői követelések, szállítói kötelezettségek év végi egyeztetésénél sok ellentmondás tapasztalható. A kiküldött egyenlegközlőkből derül ki, hogy a cégek eltérő módon könyvelnek, van, akinél a számla 2018. évi vevői követelés, a partnernél pedig 2019. évi szállítói kötelezettség. Az egyértelmű, hogy az árbevétel és a költség a felmerülés évének az eredményében kell, hogy szerepeljen. A követelés és kötelezettség mikor, milyen esetben és hogyan szerepel a beszámolóban? Mikor kell elhatárolásként könyvelni? Ezekhez kapcsolódik még a program korlátozottsága, hiszen van olyan, amelyik nem engedi meg a felhasználónak, hogy az előző időszakra rögzítse a számlát. A számviteli törvény értelmezése sem egyértelmű.
Részlet a válaszából: […] ...külön a számviteli, a szerződés szerinti teljesítési időpontot is fel kell tüntetni a számlán.Az eladónál, a szolgáltatónál az árbevétel elszámolásának dokumentuma a szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítés alapján kiállított számla, amelyet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Elszámolásra kiadott készpénz

Kérdés: Hogyan kell nyilvántartani, illetve könyvelni a munkavállalóknak elszámolásra kiadott készpénzt? Mi a teendő, ha a készpénzt az ügyvezető kezeli? Mit kell tenni akkor, ha az előírt határidőben az elszámolás nem történik meg?
Részlet a válaszából: […] ...olyan kifizetésekre, amelyeket jellemzően csak készpénzzel lehet kiegyenlíteni, mert az eszköz beszerzése, illetve a szolgáltatás igénybevétele csak készpénzfizetés mellett lehetséges.A készpénz elszámolásra történő kiadásának a jogcíme lehet például a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 10.

Kimenő számlák könyvelése

Kérdés: Webáruház bevételeinek számviteli elszámolásánál megengedhető-e az a megoldás, hogy a kimenő számlákat nem tételesen rögzítjük, hanem összevontan lekérdezve a számlázóprogramból? A számlázóprogram át tudja importálni a számlák adattartalmát a könyvelőprogramba. A vevői számlák kiegyenlítése hosszú időt vesz igénybe, főleg az utánvéttel fizetett összegeknél. Van esetleg a számvitelben elfogadható, kevésbé időigényes megoldás?
Részlet a válaszából: […] A Számviteli Levelek 325. számában a 6657. kérdésre adott válaszban foglalkoztunk a webáruház számlázásával, amikor a vevő előre fizet, és a megvásárolt termék az ellenérték megfizetésekor már a vevő rendelkezésére áll. (Az előre történő megfizetéskor nem indokolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 7.

Reklámadó-túlfizetés

Kérdés: Szíveskedjenek megerősíteni azt, hogy 2017-ben a reklámadó-túlfizetésként az adófolyószámlán jóváírásra kerülő összeget tárgyévi egyéb bevétel címen kell majd az érintett vállalkozásoknak könyvelniük, továbbá a társaságiadó-kulcsok csökkentése miatt a visszafizetett összegekre 9 százalékos adóterhet kell majd megfizetniük. Ez a reklámadó-túlfizetés nem minősül önellenőrzésnek, annak ellenére sem, hogy előző években elszámolt egyéb ráfordítással kapcsolatos bevételről van szó.
Részlet a válaszából: […] ...az adófolyószámlán jóváírásra kerül, akkor a pénzmozgást kell könyvelni: T 384 – K 464-11. Ezt a pénzmozgást nem szabad egyéb bevételként elszámolni, és így a társaságiadó-alapot sem érinti, nincs társaságiadó-kötelezettsége.A kérdés azt sugallja, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 3.

Modulrendszerben végzett tanfolyamok, vizsgáztatások

Kérdés: Oktatással foglalkozó vállalkozás a tanfolyamokat és a vizsgáztatásokat modulrendszerben végzi. A résztvevők csekken fizetik be a felmerülő költségeket, de van, aki csak az éppen elvégzett modulra jutó költséget, van, aki az összes költséget. Az így befolyt tandíjakat, vizsgadíjakat előlegként vagy árbevételként kell kezelni? Az oktatás akár a következő naptári évre is átnyúlhat.
Részlet a válaszából: […] ...bekezdésben leírtak alapján a tanfolyammodul, a vizsgamodul megtörténte időpontjának időszakában történik a számla kibocsátása, az árbevétel, a fizetendő áfa elszámolása, így nincs mit elhatárolni. Ha a tanfolyammodul, a vizsgamodul még nem fejeződött be, de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 25.

Kényszertörlési eljárás, a cég törlése nélkül

Kérdés: Patikát üzemeltető bt. egy elhúzódó hagyatéki eljárás miatt néhány napot késett a társasági szerződés módosításának beadásával. Fellebbezések elutasítása után 2014. május 20. napjával a cégbíróság kényszertörlésről hozott határozatot, amelyről a cég úgy értesült, hogy az online-kassza nyugtáján megjelent a "KT" felirat. A határozatot jóval később kapták meg. Ezek után a cég beadta a helyzetnek megfelelő bevallásokat, arra való hivatkozással, hogy "közfeladatokat ellátó gyógyszertárról" van szó, a cég a mai napig működik. Vásárolnak, eladnak, használják az online-kasszát, folyamatosan adják be az áfabevallásokat, dolgozókat léptetnek ki és be. A NAV reakciója csak annyi, hogy a társaságiadó-előleg bevallását nem írták elő. Ennek alapján 2014. 12. 31-i beszámoló sem lett közzétéve, társaságiadó-bevallás sem, mivel a cég kikerült a számviteli törvény hatálya alól. A cég minden lehetséges fórumon kérvényezte a kényszertörlés visszavonását, de semminemű továbblépés, tájékoztatás nem történt. A könyvelő mit tehet ilyenkor? Milyen jogszabályok alapján kell könyvelnie?
Részlet a válaszából: […] ...gazdasági tevékenységet nem végezhet;– a cég képviselője a Cégtörvény előírásaival összhangban a hitelezői érdekek figyelembevételével járhat el, a kényszertörlési eljárás kezdő időpontjától a cég vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot nem tehet;–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 29.

Osztalékelőleg januárban?

Kérdés: A gazdasági társaság 2011. január 5-i osztalékelőleg-fizetését e napra készített közbenső mérleggel támasztja alá. Figyelemmel arra, hogy a január 5-i időpont miatt a 2010. évi beszámoló adatai még nem állnak rendelkezésre, elfogadható-e a közbenső mérlegként a legutolsó beszámolóval lezárt időszaknak a 2009. december 31-i fordulónapra készített mérleg?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 66. §-a (1) bekezdésnek b) pontja szerint azosztalékelőleg az adóévi várható osztalékra tekintettel az adóévben kapottbevétel, azaz a 2010. évi várható osztalékra a 2010-ben kifizetett összeg (amia magánszemély szempontjából...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 10.
1
2
3