Jegyzett tőke csökkentése

Kérdés: A kft. 2010-ben a jegyzett tőkét 3000 ezer Ft-ról 500 ezer Ft-ra csökkentette, ezzel egyidejűleg az eredménytartalék része is kivonásra került. Likviditási problémák miatt a visszafizetendő összeg töredékét egyenlítették ki, 3,4 millió Ft még a kötelezettségek között szerepel. A kft. a 2013. üzleti évet jelentős veszteséggel zárta, a saját tőke mínuszba ment. Várhatóan a 2014. év is veszteséges lesz. A tagok a saját tőke/jegyzett tőke arányt a ki nem fizetett jegyzett tőke és eredménytartalék terhére szándékoznak helyreállítani. Hogyan lehet megvalósítani azt, hogy helyreálljon a saját tőke/jegyzett tőke aránya?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség.Ha a magánszemély tulajdonosok elengedik a még fennálló követelésüket, az elengedett kötelezettséget rendkívüli bevételként kell elszámolni, ami a társasági adó alapját növeli, és így társaságiadó-fizetési kötelezettséget eredményezhet....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 30.

Követelés elengedése

Kérdés: A közkereseti társaság elengedi egy magánszeméllyel és egy társasággal szembeni követelését. Milyen adóvonzata van az elengedő társaságnál és a másik két félnél?
Részlet a válaszából: […] ...összegével az adózás előtti eredményt növelni.Ha nem kapcsolt vállalkozása, akkor nála az elengedett kötelezettség, mint rendkívüli bevétel, része lesz az adózás előtti eredménynek, így a társasági adó alapjának. Ezért az elengedett követelés összege...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 24.

Tagi kölcsön, tagi hitel kompenzálása

Kérdés: Több társaság ugyanazon magánszemélyek tulajdonában van. Sokszor előfordul, hogy a tulajdonos tartozik a cégnek és fordítva, a társaság tartozik az ügyvezetőnek. A tulajdonos szeretné összevezetni "A" társaság követelését "B" társaság kötelezettségével. Kérem, ha tudnak erre lehetőséget, módszert, akkor írják meg! Milyen szerződés, megállapodás kell ehhez?
Részlet a válaszából: […] ...elengedi például az "A" társasággal szembeni követelését (ez a társaságnál elengedett kötelezettséget jelent, amelyet rendkívüli bevételként kell elszámolni, ezáltal társaságiadó-alapot jelent, és az elengedett követelés után a társaságnak még 18...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 21.

Elengedett osztalék illetéke

Kérdés: Változott-e az osztalékelengedés ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettsége? A társaság a 2011. évi beszámolójában jelentős összegű adózott eredményt mutatott ki, amelyből a taggyűlés 25 millió forint osztalék kifizetését hagyta jóvá. A 2012. októberi önellenőrzés hatására a 2011. évi adózott eredmény jelentősen csökkent. Az osztalékfizetési korlát miatt már nem lehetséges a teljes 25 millió forintot osztalékként kifizetni, azt 3 millió forinttal csökkenteni kell. Az osztalékot a tulajdonosok eddig nem vették fel. Helyesen járunk el, ha a 3 millió forintot a kötelezettség csökkentésével előírjuk rendkívüli bevételként? Ezzel növelni kell a társaságiadó-alapot? Kell-e illetéket fizetni a kényszerűen elengedett összeg után?
Részlet a válaszából: […] ...tulajdonosok lemondhatnak követelésük egy részéről, amelyet a társaságnál elengedett kötelezettségként 2012-ben a rendkívüli bevételek között kell elszámolni. Így a rendkívüli bevételek között elszámolt összeggel azonban a társasági adó alapja csökkentendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 31.

Egyszemélyessé alakuló kft.

Kérdés: A kft. egyik tagja magánszemély, a másik tagja kft. A kft. törzstőkéjéből a magánszemélyre jutó rész 1960 E Ft, a kft.-re jutó rész 2040 E Ft, a kft. saját tőkéje 14 400 E Ft. A kft. egyszemélyessé válik, tagja a magánszemély marad, aki 300 E Ft-ért megveszi a kilépő tag részesedését, egyúttal a kft. törzstőkéjét 500 E Ft-ra kívánják leszállítani. A kilépő tag nem tart igényt az eredménytartalék rá eső részére sem. (Erről feltétlenül nyilatkoznia kell?) Hogyan kell mindezeket könyvelni? Az egyszemélyes kft.-nek keletkezik-e bármilyen adófizetési kötelezettsége, illetve a kft.-ben maradó magánszemélyt milyen adó- és járulékkötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] ...könyveiben – feltételezésünk szerint – 2040 E Ft-ban nyilvántartott üzletrészét értékesítette 300 E Ft-ért. Ez utóbbit rendkívüli bevételként, a 2040 E Ft-ot rendkívüli ráfordításként kell elszámolnia, ami 1740 E Ft veszteséget jelent. Erről a veszteségről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 18.

Jegyzett tőke emelése ki nem fizetett osztalékból

Kérdés: A társaság 40 millió forint ki nem fizetett osztalékkötelezettséggel (a tulajdonos magánszemélyek követelésével) rendelkezik. A Gt. 13. §-a szerint a nem pénzbeli hozzájárulás lehet követelés is. A tagok osztalékkövetelésével lehet-e jegyzett tőkét emelni? Ha igen, akkor ennek milyen adóvonzata van? Az eddig megjelent válaszok az elő­leg-, illetve a kölcsönkövetelés apportjáról szóltak. Az osztalékapporttal kapcsolatos kérdésre az APEH-től azt a választ kaptam, hogy lehet, de előtte le kell adózni, vagy elengedett követelésként kell kezelni. Én a válaszokkal nem értek egyet. Mi az Önök véleménye?
Részlet a válaszából: […] ...hivatkozással utal arra, ha a Tao-tv. ugyanazon a ténybeli alapon,többféle jogcímen írja elő költség, ráfordítás figyelembevételét, az adózáselőtti eredmény csökkentését (növelését), adómentesség, adókedvezményigénybevételét, azzal egy esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 15.

Korábban jóváhagyott osztalék elengedése

Kérdés: A betéti társaság 2004. évben osztalékfizetést hagyott jóvá. Gazdálkodása úgy alakult, hogy az osztalékot jelenleg sem tudja kifizetni. Van-e a ki nem fizetett osztaléknak elévülése? 2011. évben az elengedett osztalék után milyen adó-, illeték- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a társaságnak? Amennyiben a tagok elengedik az osztalékot, az visszakerül a saját tőkébe, amit végelszámolás esetén csak osztalékként lehetne kifizetni. Megszűnés esetén nem tudnák az osztalékot, illetve a vállalkozásból kivont jövedelmet kifizetni, mert nem tudják a jövedelem utáni adókat, járulékokat megfizetni. Van-e más megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...tagok 2011. évbenelengedik a 2004. évben jóváhagyott osztalékfizetés miatti követelésüket, akkorazt a bt.-nél a rendkívüli bevételek között elengedett kötelezettségként kellelszámolni (T 4792 – K 9893).Az elengedett kötelezettség miatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 3.

Elengedett osztalék

Kérdés: Magyar kft. 100 százalékban magyar magánszemély tulajdonosai 2008. évre 100 M Ft osztalékot határoztak el. Az osztalék nem került kifizetésre, a könyvelésben a rövid lejáratú kötelezettségek között szerepel. 2010-ben a tulajdonosok (a veszteséges gazdálkodásra, a válságra, a rossz pénzügyi helyzetre tekintettel, a hitelfelvétel esélyei javítása céljából) kénytelenek elengedni az elhatározott osztalékkövetelésüket, nincs esély a kifizetésre. Az elengedés növeli az adózás előtti eredményt és a hitelfelvételi esélyeket. A magánszemélyek az elhatározott 100 M Ft osztalékot illetékmentesen engedhetik el? A ki nem vett osztaléknak nem kell először megfizetni az adóit, járulékait? Van-e az elengedésnek illeték vonzata?
Részlet a válaszából: […] ...miatti kötelezettséget elengedték. Az elengedettkötelezettséget a számviteli törvény vonatkozó előírása szerint rendkívülibevételként kell elszámolni, és mint ilyen, növeli az adózás előtti eredményt.És ha ez az adózás előtti eredménynövekedés több,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 1.

Tagi kölcsön elengedésének könyvelése

Kérdés: A bt. a tagi kölcsönt visszafizetni nem tudja. Ha a tulajdonos elengedi, hogyan kell könyvelni? Le kell adózni? 2008-ban az osztalékot a tagi kölcsön kifizetésére lehet fordítani, de hogyan kell ezt könyvelni? Az elengedett tagi kölcsönt csökkentő és növelő tételként is ki kell mutatni? Ez csak 2008-ban igaz, máskor nem?
Részlet a válaszából: […] ...azaz a tagikölcsönt nem kell visszafizetni, akkor az írásban elengedett tagi kölcsönt azSzt. hatálya alá tartozó bt.-nél rendkívüli bevételként kell elszámolni (T 4792- K 9893). A magánszemély tulajdonos által elengedett kötelezettség rendkívülibevételként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 14.

Üdülési csekk elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni az adott és a kapott üdülési csekket?
Részlet a válaszából: […] ...szerepel a "csekk" kifejezés.Az üdülési csekk kibocsátójánálAz a vállalkozás, amelyik az üdülő szolgáltatásainak igénybevételéhez üdülési csekket bocsát ki, az üdülési csekkek nyomdai úton, megrendelésre történt előállításának költségeit...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.