Megszűnik az egyszerűsített vállalkozói adó

Kérdés: 2020. január 1-jétől hatályát veszti az Eva-tv. Az e törvény hatályon kívül helyezésével az Eva-tv. hatálya alá tartozó szervezetek is megszűnnek? Hova, milyen adótörvény hatálya alá kerülnek? Milyen számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak a jogszabályi háttér megszűnéséhez? Hogyan alakulnak ezek egy bt. esetében?
Részlet a válaszából: […] ...része;– csökkenti az evaalanyiság időszaka alatt az Szt. hatálya alá nem tartozó bt., kkt. és egyéni cég esetében az az adóévi árbevétel, bevétel, amelyet az Eva-tv. szerinti adóalanyiság időszakában megszerzett bevételként számolt el;– csökkenti az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 12.

Egyéni cég beolvadása

Kérdés: Egyéni cég úgy döntött, hogy beolvadna egy kft.-be. Ezt az ügyletet egy lépésben végre lehet hajtani? Vagy szükséges, hogy az egyéni cég először bt.-vé vagy kft.-vé alakuljon át, és csak az után olvadjon be a kft.-be? Az átalakulás költségei jelentősek, fontos tudni, hogy van-e lehetőség egy lépésben a beolvadásra.
Részlet a válaszából: […] ...alapján vállalkozásból kivont jövedelemnek minősül. Az Szja-tv. 77/A. §-a (2) bekezdésének c) pontja alapján azonban nem minősül bevételnek a magánszemély által értékpapír (kft.-üzletrész) formájában megszerzett vagyoni érték, ha a magánszemély az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Tőkeemelés kezelése a végelszámolásnál

Kérdés: A kft. az eredménytartalékból emelte 500 E Ft-ról 3000 E Ft-ra a jegyzett tőkét. Ha végelszámolással megszűnik, akkor a kiadott vagyontárgyak, amelyek az 500 E Ft feletti jegyzett tőkerészre jutnak, osztaléknak minősülnek? Olyan, mintha az eredménytartalékot venné ki osztalékként? Amennyiben osztalék, mikor kell a végelszámoláskor osztaléknak tekinteni? Amikor megkapják a tulajdonosok a felosztható vagyont, vagy azt megelőzően, ugyanis adóbevallások is kapcsolódnak hozzá, amit a megszűnésig rendezni kell?
Részlet a válaszából: […] ...nélküli megszűnése következtében a magánszemély tag által e jogviszonyára tekintettel a társas vállalkozás vagyonából megszerzett bevételből az a rész, amely meghaladja az értékpapír (jelen esetben az üzletrész) megszerzésére fordított érték és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 16.

Ügyvédi iroda beolvadása ügyvédi irodába

Kérdés: Az "A" ügyvédi iroda beolvadna a "B" ügyvédi irodába. Ebben az esetben az "A" iroda neve vagy a magánszemély tagjának a neve kerül be a "B" irodába? A "B" iroda nyeri meg az "A" iroda év közben elért nyereségét, vagy azzal az "A" irodának kell elszámolnia a NAV felé a megszűnéskor? Ki lesz jogosult az osztalékra? Mennyi időn belül kell az adót megfizetni és bevallani? Kötelező a beolvadáskor a könyvvizsgálat? A követelések, kötelezettségek átkerülnek a "B" iroda könyvelésébe? Minden átjön?
Részlet a válaszából: […] ...– az Szt. 136-143. §-ának előírásait kell értelemszerűen alkalmazni, az alapul szolgáló külön törvény előírásainak figyelembevételével (az ügyvédi törvény ez utóbbit nem tartalmazza).A Ptk. 3:39-3:47. §-ai, továbbá a 3:133-3:136. §-ai, valamint a 2013...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 26.

Kötelezettség a végelszámolást lezáró beszámolóban

Kérdés: A bt. 2014. 12. 31-i mérlegfordulónappal elkészítette a végelszámolást lezáró beszámolót, amelyet a törlési kérelemmel és a vagyonfelosztási javaslattal együtt beküldött a cégbíróságnak. Ebben a kötelezettségek között szerepel a zárónappal elszámolt, de még ki nem osztott vállalkozásból kivont jövedelem. Ezt a kötelezettséget a vagyonfelosztási javaslatban a tulajdonosok részére fizetendő pénzeszközök között szerepeltette. A cégbíróság hiánypótló végzést adott ki, miszerint a becsatolt végelszámolási zárómérleg nem fogadható el, mert rövid lejáratú kötelezettséget tartalmaz. Két lehetőséget adtak: nyilatkozzunk, hogy hogyan és mi módon lett kiegyenlítve a tartozás, vagy nyújtsunk be egy új kötelezettséget nem tartalmazó beszámolót. (A vállalkozásból kivont jövedelem a cégbírósági törlésig nem adható ki. Jól gondolom?) Mi a helyes megoldás a hiánypótló végzés rendezésére?
Részlet a válaszából: […] ...jellegű időbeli elhatárolásokat a követelések, illetve a kötelezettségek közé kell átvezetni, az eredményt érintőket pedig a bevételekkel, a ráfordításokkal szemben meg kell szüntetni,– és céltartalék sem.A forintban lévő pénzeszközökön kívüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 30.

Jegyzett tőke emelése az eredménytartalékból

Kérdés: A gazdasági társaság a jegyzett tőke emelését az eredménytartalék terhére kívánja megvalósítani. Milyen fizetési kötelezettség terheli ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulás terhel az Eho-tv. 3. §-a (3) bekezdésének d) pontja alapján mindaddig, amíg a törvényben meghatározott tételek figyelembevételével azok együttes összege a 450 ezer forintot el nem éri (a hozzájárulás-fizetési felső határt).Abban az esetben, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 13.