Elhunyt munkavállaló hiteltartozása

Kérdés: Munkavállalónk elhunyt. Az árván maradt gyerekek részére a temetési segélyen túl a munkavállalónk által felvett hiteltartozás törlesztéséhez a munkáltató cég is hozzájárult. Ez utóbbi támogatás is kifizethető temetési segélyként? Elszámolható a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségként? Számvitelileg a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell kimutatni?
Részlet a válaszából: […] ...segély általános jellemzője az, hogy a bevétellel nem fedezett, általában rendkívüli eseményhez, körülményhez kapcsolódóan felmerült tényleges – jellemzően jogszabályban nevesített – költségekre nyújtson pénzügyi fedezetet. Ilyen a temetési segély is.Az Szja-tv. 1...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 26.

Elhunyt munkavállalónk hiteltartozása

Kérdés: A gyermekét egyedül nevelő munkavállalónk elhunyt. Árván maradt gyermekének a szülő által hátrahagyott hiteltartozása kifizetéséhez a temetési segélyen túl további támogatás került kifizetésre. Kérdéseink: E kifizetés is elszámolható lett volna adómentes temetési segélyként, hiszen a jogszabály nem határoz meg e segélyre vonatkozó felső határt? Ha a segélyezett közeli hozzátartozó nem az özvegy, és nem kiskorú közeli hozzátartozó, akkor a segély a társasági adó szempontjából nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség? A Tao-tv. szerinti minősítéstől függetlenül a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...választ azzal kezdjük, a segély általános jellemzője az,hogy a bevétellel nem fedezett, általában rendkívüli eseményhez, körülményhezkapcsolódóan felmerült tényleges – jellemzően jogszabályban nevesített -költségekre nyújtson pénzügyi fedezetet. Ilyen a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 21.

Lakásingatlan szerződéskori értéke

Kérdés: 1986-ban munkaadómtól bérlakást kaptam, melyet 1999-ben részemre eladott. Az adásvételi szerződés szerint az ingatlan forgalmi értéke 1414 E forint, a vételár 424 E forint, tekintettel arra, hogy lakott állapotban került sor az ingatlan eladására. Az eladás után az illetékhivatal 30 280 forint illetéket állapított meg, melyet befizettem. 2002-ben a lakást értékesítettem, vidékre költöztem. A lakás szerződés szerinti eladási ára 6500 E forint volt, a csereként vett ingatlan ugyancsak 6500 E forintba került, azonban az csak felerészben tulajdonom, társtulajdonos a fiam. Mi tekinthető szerzéskori értéknek? A forgalmi érték, mely nem a piaci árat takarja, esetleg a ténylegesen megfizetett vételár? Milyen lakásszerzési kedvezmény érvényesíthető? Bentlakásom alatt számos értéknövelő beruházást végeztem, a számlákat nem őriztem meg, csupán az eladással kapcsolatos hirdetések számlái és a befizetett illeték igazolása áll rendelkezésemre.
Részlet a válaszából: […] ...átruházásából keletkező jövedelem után 20 százalék személyi jövedelemadót kell fizetni. Az ingatlan értékesítéséből származó bevételnek minősül az eladási ár, a cserébe kapott dolognak a szokásos piaci értéke.Az ingatlan értékesítéséből származó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 4.