Rendezvényszervezéshez bérelt helyiség közvetítése

Kérdés: Egy vállalkozás fő tevékenysége különféle rendezvények szervezése. A rendezvények lebonyolításához minden esetben valamilyen területet, ingatlant vagy helyiséget bérel. Közvetített szolgáltatásként vásárolhat-e megrendelője számára valamilyen terület-, ingatlan- vagy helyiségbérlést, amelyet változatlan formában – közvetített szolgáltatásként – továbbértékesít, közvetít megrendelője részére? Amennyiben lehetséges a bérbeadás közvetítése, akkor a megfelelő adminisztráció – konkrét szerződések, elkülönített nyilvántartás, számlán való feltüntetés – mellett ezzel a közvetített szolgáltatással csökkentheti-e az iparűzési adó alapját? Helyes eljárás-e az, ha az ingatlan-bérbeadásról szóló közvetítői szerződéssel egy időben, de külön készül a megbízás a rendezvény szervezésére, lehet-e elkülöníteni az ügyleteket, vagy egy ügyletnek kell tekinteni a két szerződést, mint rendezvényszervezést?
Részlet a válaszából: […] ...helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 39. §-ának (1) bekezdése szerint az iparűzési adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve – többek között – az 52. § 40. pontja szerinti közvetített szolgáltatások értékével. Közvetített szolgáltatás lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 12.

Lakóingatlanok építésének elszámolásai

Kérdés: Társaságunk saját telekre ikerházas lakóingatlanokat épít, amelyeket magánszemélyek részére fog értékesíteni. A kivitelezés várhatóan 2 évig tart, amelyhez alvállalkozót is igénybe veszünk. Az építkezés során alkalmazott számviteli nyilvántartás az alábbi: A telket az áruk között tartjuk nyilván. A felhasznált anyagokat és alvállalkozókat a felmerüléskor költségként számoljuk el, a mérlegfordulónapon a saját termelésű készletek állományváltozása számlával szemben befejezetlen termelésként állományba vesszük (T 23 – K 581). Amikor a lakás elkészül, átvezetjük a késztermékek közé (T 25 – K 23). A lakások értékesítésekor a telekrész kivitelezését elábéra könyveljük (T 814 – K 26), a lakás önköltségének a kivezetését (T 581 – K 25) számoljuk el a saját termelésű készletek állományváltozásával szemben. Helyes-e a fentiek szerinti könyvelési elszámolás, illetve az első és a második évben mely tételekkel csökkentheti társaságunk az iparűzési adó alapját? Az anyagköltség és az alvállalkozói költség figyelembe vehető a felmerülés évében iparűzési adót csökkentő tételként?
Részlet a válaszából: […] ...(vagy a számlán külön tétellel) történik, és ezzel biztosított, hogy a telekhányadok eladási ára mint a kereskedelmi tevékenység árbevétele kerüljön kimutatásra. (Ez esetben lehet a telek beszerzési árát az eladott áruk beszerzési értékeként elszámolni.)Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 11.

Szakképzési hozzájárulás egészségügyi szolgáltatóknál

Kérdés: A 7635. kérdésre adott válaszban azt írják: "a számviteli törvény hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónak az őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját a számvitelről szóló törvény szerint megállapított éves árbevétele és az egészségbiztosítási szervtől származó árbevétele arányában kell megállapítani." Mi tartozik az éves árbevételbe? A tárgyieszköz-értékesítés is? Az OEP-támogatás értékesítési árbevétel vagy egyéb árbevétel? Amennyiben nem értékesítés árbevétele, akkor nem alapja a helyi adónak sem?
Részlet a válaszából: […] ...nem mérlegképes könyvelő, és ennek megfelelően válaszol.Az Szt. 72. §-ának (1) bekezdése szerint az értékesítés nettó árbevételeként kell kimutatni a szerződés szerinti teljesítés időszakában az üzleti évben értékesített vásárolt és saját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 7.

Bérleti díj miatt iparűzésiadó-alap két helyen

Kérdés: Kapcsolt vállalkozásaink közül az egyik kizárólag ingatlan-bérbeadással ("A" cég), a másik pedig ingatlanüzemeltetéssel és bérbeadással foglalkozik ("B" cég). A bérlőkkel történő egyszerűbb kapcsolattartás érdekében "B" cég nemcsak az üzemeltetési díjat, hanem egyúttal a bérleti díjat is számlázza, és beszedi a bérlőktől a velük kötött szerződés alapján. A fentiek miatt probléma keletkezett az iparűzési adó vonatkozásában, ugyanis az "A" cégnél bevételként és iparűzésiadó-alapként jelentkezik a bérletidíj-bevétel, ami "B" cégnél is árbevétel és iparűzésiadó-alap. Így ugyanazon bérleti díj után kétszer fizetünk iparűzési adót. Léteznek-e olyan szerződéskötési, illetve könyvelési módosítások, amelyekkel a kétszeres iparűzésiadó-fizetés a cégcsoporton belül megszüntethető úgy, hogy "A" cég továbbra sem kerül közvetlen kapcsolatba a bérlőkkel?
Részlet a válaszából: […] ...aki a bérleti díjat fizeti, nyilvánvalóan a bérbeadónak, azaz az "A" cégnek.Számviteli szempontból – a Ptk. előírásainak figyelembevétele mellett – bérleti díj árbevételként csak az "A" cégnél jelenhet meg, a "B" cégnél – ha "A" cég a bérbeadó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 25.

Közvetített szolgáltatás dokumentálása

Kérdés: Az autósiskola vállalkozás gépjárművezető-oktatást, vizsgára való felkészítést végez. Az iparűzésiadó-kötelezettség megállapításánál közvetített szolgáltatás címen adóalap-csökkentő tételként kívánja elszámolni a megbízott gépjárműoktatók számlája szerinti díjat és a tanulók vizsgadíját. A képzőszerv útján befizetendő vizsgadíjat a tanulók fizetik be a hatósághoz, a hatóság a vállalkozás részére állítja ki az arról szóló számlát. A vállalkozás a tanulók által befizetett tandíjról pénztárbevételi bizonylatot állít ki. A továbbiakban arról ír a kérdező, hogy milyen feltételek mellett lehet közvetített szolgáltatás az oktató díja, a vizsgadíj. A részben helyes, részben nem egészen megfelelő tartalmú fejtegetéseket nem idézzük, azokra a válaszban kitérünk.
Részlet a válaszából: […] ...vizsgadíjat, legfeljebb külön igazolást ad annak a befizetéséről.A kérdésben említett tandíj – az előző bekezdésben leírtak figyelembevétele mellett – az oktatói díjra, az egyéb jogcímen fizetett szolgáltatásokra (a vizsgadíj kivételével) nyújthat fedezetet, lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 13.

Áfaellenőrzés (eva)

Kérdés: A Számviteli Levelek 252. számában az 5165. kérdésre adott válaszban a cím szerinti témával foglalkoztak. Véleményem szerint, a fenti összeget a bt. nem kapja meg a vevőtől, mert az eredeti számlán szereplő végösszeggel kell a helyes számlát kiállítani. A zárójelben lévő mondathoz kapcsolódó válasz más módon is megközelíthető.
Részlet a válaszából: […] ...a fizetendő áfa.A bt.-nél az előbbiek szerint kiállított helyesbítő számlaszerinti áfa nélküli ellenértéket a 2008. évi árbevételt csökkentő tételkéntkell könyvelni, az áfa összegével a 2008. évi áfabevallását (a 0865 számút)kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 20.

Hamis bankjegy elfogadása

Kérdés: A hotel üzemeltetésével foglalkozó társaság szállodai szolgáltatást számlázott a vendégnek, aki ezt készpénzben egyenlítette ki. A vendég távozása után derült ki, hogy az ellenértékként kapott 2 db 200 eurós bankjegy hamis volt. Mi ennek a helyes számviteli elszámolása? A szolgáltatásnyújtás elszámolása után a pénztárcsökkenés elszámolása egyéb ráfordítás vagy rendkívüli ráfordítás?
Részlet a válaszából: […] ...egyenlített ki. Ezenszámla alapján a könyvelés az európénztárral szemben történik – a forintratörténő átszámítás után – az árbevétel, illetve fizetendő áfa számlákkal,továbbá az idegenforgalmi adó a helyi adóhatósággal szembeni kötelezettség számlávalszemben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 23.

Kapott támogatás az iparűzési adónál

Kérdés: Mezőgazdasági őstermelő, illetve egyéni vállalkozó az FVM-től földalapú támogatást, továbbá a VPOP-től gázolaj jövedéki támogatást kapott. Ezeket az iparűzési adó alapjánál nettó árbevételként figyelembe kell venni? Szakmai körökben vitára adott okot a kérdés, de az érintett önkormányzatok is eltérően nyilatkoztak róla!
Részlet a válaszából: […] ...továbbiakban:Htv.) 39. §-ának (1) bekezdése szerint állandó jelleggel végzett iparűzésitevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az eladott árukbeszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, azanyagköltséggel.A Htv. 52...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 11.

Bérbe adott üzlethelyiség értékesítése (áfa)

Kérdés: Egyik partnerünk üzlethelyiséget ad bérbe "áfás" magánszemélynek. A bérbeadási tevékenységéből származó bevételét az Szja-tv. 74. §-a alapján adózza le. Mivel e tevékenységéből származó bevétele meghaladja az alanyi adómentesség határát, bevételeiről áfás számlát állít ki. Ha a bérbe adott üzlethelyiséget ügyfelünk eladja bérlőjének, kiállíthat-e az üzlethelyiség értékesítéséről (a telek kivételével) áfás számlát, és bérlője elszámolhatja-e az áfát előzetesen felszámított áfaként? Az üzlethelyiség telekkönyvileg is üzlethelyiségnek van minősítve.
Részlet a válaszából: […] ...adó alanyának meghatározásakor a végzett tevékenység a döntő. Így egy – az szja fogalma szerinti – magánszemély, ha gazdasági (azaz bevétel elérése érdekében rendszeresen vagy üzletszerűen végzett) tevékenységet folytat, ugyanolyan áfaalanynak minősül, mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 16.