Jelentős összegű hiba a mérlegben, az eredménykimutatásban

Kérdés: Társaságunknál 2020. december végén vált ismertté a jelentős összegű (a mérlegfőösszeg 2%-át jóval meghaladó), a 2019. üzleti évet érintő árbevétel (elszámolási időszak 2019. 01. 01. – 2019. 12. 31.). Elkülönített vevői és értékesítés nettó árbevétele főkönyvi számlákon tartjuk nyilván a kiszámlázott összeget (egy db kimenő számla készült) a 2020. évi könyvelésben. Az áfafizetés időszaka 2020. február hónap, amely időszak áfabevallását önrevízióval korrigáltuk. 2020. évben háromoszlopos egyszerűsített éves beszámolót készítünk. A gazdasági esemény az egyszerűsített éves beszámoló mérlegének és eredménykimutatásának mely sorait fogja érinteni a lezárt üzleti évre vonatkozó módosítások oszlopában? Az iparűzésiadó-bevallást és a társaságiadó-bevallást önrevízióval kell korrigálni a 2019. évre, vagy a 2020. évi bevallásba kell korrekcióként beállítani?
Részlet a válaszából: […] ...válaszhoz pontosítani kell, és ki kell egészíteni a kérdésben leírtakat. Úgy tűnik, hogy a 2019. üzleti évet érintő árbevételt csak 2020. december végén számlázták. Mikor volt a teljesítés? A 2020-ban kiszámlázott tételt a vevő elismerte? Akkor nem egyéb vevő,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 17.

Végelszámolás során az eszközök értékelése

Kérdés: A kft. jelentős eszközállománnyal rendelkezik, adózott eredménye évek óta nulla érték körüli, a tevékenysége, a termékei iránti kereslet jelentősen lecsökkent. Ezért a tulajdonosok a kft. végelszámolással történő megszüntetését fontolgatják. A megszüntetés gondolata során merült fel, hogyan kell értékelni a végelszámolás befejezésekor a kft. mérlegében szereplő eszközöket és kötelezettségeket. Mi történjen azokkal az eszközökkel, amelyeket a végelszámolás befejezéséig nem lehetett értékesíteni?
Részlet a válaszából: […] ...arról is, hogy a piaci érték és a könyv szerinti érték közötti különbözetet mikor kell– az egyéb ráfordítások, illetve az egyéb bevételek között elszámolni;– részesedésekből származó bevételként, árfolyamnyereségként;– befektetett pénzügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 9.

Jelentős összegű hiba

Kérdés: A 2014-ben árbevételként könyvelésre került számlát később sztornírozták, de az nem kerül könyvelésre. E bevétel után a társasági adót és az iparűzési adót is megfizették. A hiba feltárása után önellenőriztük a bevallásokat. A számviteli politikában a jelentős hibahatár 10 millió Ft, a 2014. évi mérlegfőösszeg 2 százaléka 4841 E Ft. Ebben az esetben ezen értéket kell figyelembe venni, és ehhez kell viszonyítanom a hibaértéket? A hibahatás levezetés szerinti értéke 8200 E Ft. Jól gondoljuk, hogy így a hiba jelentős, és 2015. évre háromoszlopos beszámolót kell készíteni?
Részlet a válaszából: […] Jól gondolják! Az Szt. 3. §-a (3) bekezdésének 3. pontja tartalmazza a jelentős összegű hiba meghatározására vonatkozó előírást. Alapvetően annak összegét a számviteli politikában kell megállapítani. De van az előírásnak egy olyan kitétele, hogy minden esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 14.

Külföldi rendezvényen való részvétel

Kérdés: A magyar kft. négynapos szlovákiai rendezvényen – mint sátras vendéglátó – vett részt. Ehhez a tevékenységhez bejelentkezett, kapott adóazonosító számot. Területet bérelt, ahol a sátrat felállította, bérleti szerződés van. Pénztárt bérelt, a pénztárgépet az adóhatósághoz bejelentette. Most kaptam adóbevallást, mérleget, haszon- és veszteségkimutatást. Meg kell jelenítenem ezeket az adatokat a magyarországi könyvelésben? Kell emiatt eltérő beszámolót készítenem?
Részlet a válaszából: […] ...rövid válasz az, hogy könyvelni kell, de nem kell eltérő beszámoló!A magyar kft. tevékenységével kapcsolatos bevételeket, költségeket/ráfordításokat a számviteli törvény előírásai alapján – a gazdasági esemény megtörténtekor – könyvelni kell, függetlenül attól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 25.

Utólag elismert áremelés

Kérdés: Egy 2007-ben teljesített szolgáltatásra 2008 decemberében utólag elismert áremelést mely időszakra kell elszámolni? A számvitelben, a társaságiadó-alapban, az áfában mikor kell figyelembe venni a szolgáltatást nyújtónál, illetve a szolgáltatást igénybe vevőnél?
Részlet a válaszából: […] ...az adózásnál azonban lényegében és jellemzően nincs eltérés. Az Szt. előírásai alapján a szolgáltatást nyújtónál azárbevétel elszámolása, a szolgáltatást igénybe vevőnél az igénybe vettszolgáltatás ellenértékének könyvelése a szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 5.