Behajtási költségátalány elszámolása

Kérdés: A 6441. és 6449. kérdésre adott válaszukat olvasva, azok elgondolkodtattak. A szerződésekkel, kötelmekkel kapcsolatosan általános szabály, hogy az új törvényt a Ptk. hatálybalépését – azaz 2014. március 15-ét – követően keletkezett tényekre, megtett jognyilatkozatokra kell alkalmazni. A hatálybalépés előtt létrejött szerződésekre a korábbi Polgári Törvénykönyv szabályozását kell alkalmazni. Az Önök válaszában ez áll: "A Ptk. előírását megszegve jár el az a kötelezett, amelyik 2014. január 1-jétől nem könyvelte a költségátalány miatti tartozását." Mikortól kell alkalmazni a behajtási költségátalányt?
Részlet a válaszából: […] A Számviteli Levelek 313. számában a 6441. és 6449. számú kérdésekre adott válaszból ugyan következhet a kérdés szerinti ellentmondás, de a jelölések figyelembe­vételével az feloldható. (A 2014. március 15-étől hatályos Ptk.-t általában új Ptk.-ként jelöltük, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 27.

Késedelmi kamatról lemondás

Kérdés:

A NAV 2014. augusztus 7-én közzétett tájékoztatása rendezi a behajtási költségátalány elszámolására vonatkozó polgári jogi, adójogi és számviteli rendelkezéseket. Eszerint a jogosult a behajtási költségátalányról lemondhat. A késedelmi kamat tekintetében is van lehetőség annak a lemondására és a behajtási költségátalányra vonatkozó elszámolási szabályok alkalmazására?

Részlet a válaszából: […] ...között).Nincs eltérés abban, hogy a jogosult a behajtási költségátalányt is, a késedelmi kamatot is csak akkor számolhatja el az egyéb bevételek között, ha a kötelezett azt pénzügyileg rendezte. Sem a behajtási költségátalány, sem a késedelmi kamat a jogosultnál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 9.

Költségátalány tartozáskénti rögzítése

Kérdés: Kérem, értelmezzék, hogy a behajtási költségátalány tartozásként rögzíthető-e akkor is, ha az tételesen ütközik az Szt. 81. §-a (2) bekezdésének b) pontjával, miszerint azt a jogosult nem tette ismertté, elszámolttá, ezért az nem fizetendő?
Részlet a válaszából: […] ...tudomására hozza, továbbá az, hogy a jogosult azt el is számolja. [Sőt az Szt. 77. §-ának (2) be­kezdése főszabályként a bevételkénti elszámolást a jogosultnál a pénzügyi rendezéshez köti, nem teszi lehetővé a követeléskénti bevétel-előírást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 18.