4 talált cikk a készlet , ellenőrzés , bizonylat , beszerzési érték , számvitel , bevétel kifejezésre

Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing lejáratakor a lízingbe vevő cég élt a vevőkijelölési jogával, és egy magánszemélyt jelölt meg leendő tulajdonosként. A lízing futamideje 3 év volt, a cég 20%-os leírási kulccsal számolt, maradványértéket nem állapított meg. Mi a helyes amortizációs kulcs: 20% vagy 33% a futamidőből eredő elhasználódás? Ha a cég maradványértéket akar megadni, akkor az hogyan függ össze a szerződés szerinti maradványértékkel? A számviteli bizonylat, ami alapján aktiválásra került az eszköz, tartalmaz maradványértéket, azt az összeget, amelyet a vevőkijelöléskor a lízingbevevő nem fizetett meg a lízingbeadónak, azt a kijelölt személy fizette meg. Ezen elszámolásnak mi a helyes bizonylatolása? Vagy számlát kell kiállítani? Az ügylet végén a lízingbevevő könyveiben 2300 E Ft kötelezettség szerepel, egyezően a lízingszerződés szerinti maradványérték összegével. A tárgyi eszköz nyilvántartás szerinti értéke 6932 E Ft, az aktiválási érték 40 százaléka. A kettő közötti különbözet (4632 E Ft) mint veszteség adóalap-növelő korrekció nélkül elszámolható?

Kérdés: Szövetkezetünk közforgalmi üzemanyagtöltő állomással rendelkezik. A nagykereskedő az üzemanyag mennyiségét ún. 15 fokon mért fajsúlyliterben számlázza. Ez a mennyiség a ténylegesen átadott mennyiségnél télen több, nyáron pedig kevesebb. Helyes-e, ha a tényleges mennyiség helyett a számlán szereplő mennyiséget vételezzük be? (Eladáskor a készlet a tényleges mennyiséggel csökken!) A vámhivatal a készletellenőrzés során a szállítást végző tartálykocsi által kiadott bizonylaton szereplő, 15 fokon mért fajsúlyliter-mennyiséget veszi figyelembe, ami eltér a számlázott menynyiségtől. A vámhivatal által megállapított készleteltérést leltárnak kell-e tekinteni és könyvelni kell-e? Az elszámoltatás alapja nem azonos a számvitelünkben rögzített adatokkal.

Kérdés: A könyvvizsgálat során gyakran tapasztalom, csak azokat a beszerzésről érkezett számlákat könyvelik a tárgyévben a szállítóval szemben, amelyek a mérlegfordulónapig a társasághoz megérkeztek, hivatkoznak arra, hogy számítógépes programjuk a mérlegfordulónap után érkezett számlákat automatikusan a beérkezés időpontjának megfelelő évre könyveli. Ez esetben a mérlegfordulónap előtti gazdasági eseményeket az időbeli elhatárolásokkal szemben könyvelik. Hasonló módon járnak el a kimenő számláknál is. Helyes ez a gyakorlat?

Kérdés: Melyek a 2003. január 1-jével hatályba lépő legfontosabb számviteli változások?