Iskolaszövetkezet mint teljesítési segéd számlái

Kérdés: Adott egy vállalkozás, amely munkaerő-kölcsönzéssel és diákmunka-szervezéssel foglalkozik. A munkaerő-kölcsönzési tevékenységét önállóan látja el, alvállalkozó bevonása nélkül. A diákmunka-szervezési tevékenységét azonos tulajdonosi körhöz tartozó iskolaszövetkezet (mint teljesítési segéd) bevonásával végzi. A társaság a megrendelőivel kötött keretmegállapodásban különféle szolgáltatások ellátására vállalkozik (pl. árufeltöltési, raktárosi feladatok ellátására), az ehhez kapcsolódó ÁSZF-ben felhívja a megrendelői figyelmét, hogy az ő teljesítésében az iskolaszövetkezet mint teljesítési segéd fog részt venni. Az iskolaszövetkezet és a munkaerő-kölcsönző közötti kétoldalú szolgáltatási szerződésben az iskolaszövetkezet arra vállalkozik, hogy a munkaerő-kölcsönző által elvállalt feladatok teljesítésében a saját szövetkezeti tagjaival teljesítési segédként részt vesz. A munkaerő-kölcsönző a megrendelőinek az elvégzett munkaórák alapján számlát állít ki, mely teljesítését követően számol el az iskolaszövetkezettel. Az iskolaszövetkezet részére kifizetett díjakat a munkaerő-kölcsönző vállalkozás közvetített szolgáltatásként elszámolhatja, és adóalap-csökkentő tételként figyelembe veheti az iparűzési adó megállapítása során?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítja. Ahhoz, hogy az iskolaszövetkezetet megillető díjjal közvetített szolgáltatás címén csökkenteni lehessen a nettó árbevételt az iparűzésiadóalap-számítás során, legalább az szükséges, hogy az iskolaszövetkezettől vásárolt szolgáltatás azonos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 28.

Egyetemi könyvtár könyveinek besorolása

Kérdés: Az Szt. és a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó, egyéb szervezetnek minősülő egyetem könyvtáránál helyesen járunk-e el, ha a könyvtári könyveket és folyóiratokat a készletek között mutatjuk ki? Az egyetem könyvtári állománya analitikus nyilvántartással alátámasztott. A könyveket és folyóiratokat a meghatározott időszakonkénti selejtezés alkalmával számoljuk el ráfordításként. A könyvek és folyóiratok nagy része adományból származik. A passzív időbeli elhatárolást értékvesztéskor vagy selejtezéskor oldjuk fel. Felmerült, hogy a könyvtári könyveket és folyóiratokat a tárgyi eszközök között kellene nyilvántartani, ám ebben az esetben mint kis értékű eszközt azonnal le kellene írni. A főkönyvi könyvelés – ez esetben – megfelelhetne az analitikus nyilvántartásnak? Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítható az analitikus nyilvántartások és a főkönyvi könyvelés közötti kapcsolat.Az adományból származó könyveket a rendkívüli bevételekkel szemben kell a tárgyi eszközök között állományba venni az adományozó által megjelölt piaci értéken. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 9.

Kölcsönadott saját részvények

Kérdés: Társaságunk a tárgyévet megelőző évben visszavásárolt részvényekből kölcsönadott más vállalkozás részére. A kölcsönszerződés szerinti összeget követelésként, saját részvények könyv szerinti értékének a kölcsönszerződés szerinti értéket meghaladó összegét aktív időbeli elhatárolásként számolta el a társaság. Az év végi értékelés keretében a kölcsönszerződés miatti követelésre a társaság értékvesztést számolt el. A kölcsönügylet végén (a tárgyévben) a társaság a visszakapott saját részvényeket a kölcsönszerződés miatti követelés könyv szerinti értékén (az előző év végén elszámolt értékvesztéssel csökkentett kölcsönszerződés szerinti értéken) vette nyilvántartásba a kölcsönbe vevővel fennálló kötelezettséggel szemben. A kölcsönszerződés miatti követelés könyv szerinti értéke és a visszavételkor keletkezett kötelezettség összevezetésre került. Helyesen járt-e el a társaság, amikor a visszakapott saját részvényeket a leírtak szerint számolta el? Lehet más megoldás is?
Részlet a válaszából: […] ...kölcsönadott saját részvényt – mint követelést – akölcsönszerződés szerinti értéken kell állományba venni a pénzügyi műveletekbevételeivel szemben (T 366 – K 9738);– a kérdés szerint a kölcsönadott saját részvény könyvszerinti értéke meghaladja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 16.

Meghatározott időre történő elszámolás díja (áfa)

Kérdés: Az új Áfa-tv. 58. §-ának (1) bekezdése szerint: termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a felek részletfizetésben vagy határozott időre szóló elszámolásban állapodtak meg, teljesítés az ellenérték megtérítésének esedékessége, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik. Partnerünkkel nem kötöttünk szerződést, de a társaság több éve kihelyezett raktárt tart fenn cégünknél, és szóbeli megállapodás alapján havonta számolunk el a készletfogyásról, amiről számlát állít ki, de nem az Áfa-tv. 58. § (1) bekezdése alapján. Felelősek vagyunk-e a rossz számlázási gyakorlatért? Amennyiben az ügyfél nem hajlandó sem a szerződéskötésre, sem a számla helyesbítésére, megtehetjük-e, hogy a számlán feltüntetett időponttól függetlenül, csak a fizetés esedékességekor állítjuk be a számlát adóbevallásunkba (vagyis később igényeljük vissza az áfát)? Az Áfa-tv. 58. §-a alá tartoznak-e a következő, cégünk által igénybe vett szolgáltatások, ha a szerződések csak a havi, esetleg heti elszámolást tartalmazzák, de az elszámolás konkrét napját nem határozzák meg? – Átalánydíjas szolgáltatások szerződés szerinti, havi fix összegű számlázással. – Munkásszállás igénybevétele, havi elszámolással. – Munkaerő-kölcsönzés, havi elszámolással. – Bérmunka heti számlázással (több szállítólevélen beszállított áruról a műszaki szakemberek teljesítésigazolást állítanak ki, és utána történhet a számlázás). – Gépek takarítása (a kisebb takarításokat hetente számlázzák, a nagyobb hétvégi takarításokat a teljesítést követően). – Fuvarozás, havi elszámolással.
Részlet a válaszából: […] ...az Áfa-tv. 55. §-ának (1) bekezdése alapján adóznak. Minthogy akérdésben leírtak szerint, az ott jelzett szolgáltatások igénybevételérevonatkozó szerződések szinte mindegyike tartalmaz elszámolási időszakokat(hónap, hét) is, ezért a fizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 5.

Építőipari gépek bérbeadása

Kérdés: A társaság építőipari gépét (földgyalut) bérbe adja egy másik társaságnak kezelőszemélyzettel. A bérleti díjról havonta állítanak ki áfás számlát. A bérleti díj tartalmazza a gép használati díját, a gépet kezelő személy (aki a bérbeadó társaság alkalmazásában áll) díját, a szükséges üzemanyag, karbantartás, javítás költségét külön elszámolás szerint. A befolyt ellenértéket a bérbe adó társaság árbevételként, fizetendő áfaként könyveli, a felmerült költségeket a megfelelő költségnemnél számolja el, azok előzetesen felszámított áfáját levonásba helyezi. Helyesen járunk-e el? A kibocsátott számlán SZJ-számot tüntessünk fel?
Részlet a válaszából: […] Az építőipari gép bérbeadásával kapcsolatosan a kérdésbenleírt számviteli, illetve áfaelszámolás alapvetően helyes. A kérdés aztsugallja, hogy a havonként számlázásra kerülő bérleti díj nem azonos összegű.Nyilvánvalóan változik annak összege egyrészt a használat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 13.

Öregségi nyugdíjas adó- és járulékfizetése (eva)

Kérdés: Egy kft. két öregségi nyugdíjas tagja kiegészítő tevékenységet végez (nem dolgozik a hét minden egyes munkanapján, és ha dolgozik is, egy nap alatt sem végez 8 órás munkát), az eva hatálya alá bejelentkezett. A kft. árbevétele az elmúlt években egyszer sem érte el az 5 millió forintot. Kérdés, hogy 25 százalékos evafizetésen felül milyen adó-, tb- és egyéb fizetések terhelik a munkaadót és a két munkavállalót 2006. szept. 1-jéig, 2006. szept. 1-jétől dec. 31-éig, 2007. január 1-jétől? A munkavállalók munkabért nem, csak osztalékelőleget, illetve osztalékot vesznek fel.
Részlet a válaszából: […] A két öregségi nyugdíjas tag a Tbj-tv. szerint kiegészítőtevékenységet folytató egyéni vállalkozónak minősül. (Kiegészítő tevékenységetfolytatónak – az az egyéni vállalkozó minősül, aki vállalkozóitevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytat, továbbá – az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 14.

Ingatlan-bérbeadás utáni kötelezettségek

Kérdés: Egyik ügyfelünk az ingatlan-bérbeadásból származó bevételét az Szja-tv. 74. §-ának (7) bekezdése szerint szeretné bevallani. Alkalmazhatja-e a 10%-os szabályt a jövedelem meghatározásánál? Az adóalapot terheli-e a 11%-os eho?
Részlet a válaszából: […] ...ingatlan bérbeadásából származó jövedelem adója amagánszemély választásától függően kétféle módon állapítható meg.1. A bevétel egésze alapján történik az adó megállapítása,azaz költségelszámolás nem érvényesíthető, és az adó mértéke 25 százalék.2....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 25.