Házipénztár-kezelés szabályai

Kérdés: A házipénztár kezelését, valamint az elszámolásra kiadott előleg szabályait milyen jogszabályok írják elő? Rutinszerűen tudjuk, hogy elszámolási előleget csak akkor vehet fel valaki, ha az előzővel már elszámolt, de ez a szabály milyen jogszabályon alapul? Mi szabályozza a pénztárosok, a pénztár-helyettesítések, pénztárellenőrzések módját? Természetesen a belső szabályaink, de milyen ide vonatkozó jogszabályok vannak? Ismert, hogy az Szja-tv. szabályozza a 30 napon belül el nem számolt elszámolási előleg kamatkötelezettségét, vagy jogszabályban rögzített a készpénzes fizetés felső határa, de milyen egyéb jogszabályok vonatkoznak ezekre a területekre?
Részlet a válaszából: […] ...venni a kizárólag a kifizető tevékenységével összefüggésben, a tevékenységet szolgáló eszköz megszerzése, szolgáltatás igénybevétele érdekében – 30 napot nem meghaladó időtartamra – adott előleget, elszámolásra kiadott összeget. Természetesen ez nem zárja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 26.

Vállalati kölcsön variációkkal

Kérdés: A külföldi és a belföldi vállalkozás közt létrejövő kölcsönszerződés alapján a külföldi vállalkozás nagy összegű kölcsönt nyújt a magyar vállalkozásnak. A kapott kölcsönt – a szerződésben szabályozottak függvényében – a magyar cég könyvei­ben forintban vagy devizában kell nyilvántartani (december 31-én át kell értékelni), vagy a vállalkozás választhat? A felek közötti szerződésben háromféle szabályozás lehetséges:
a) A kölcsön összegét euróban adják meg, a külföldi kölcsönadó forintban tartja nyilván, az adós forintban vagy más devizanemben fizeti vissza, a kölcsön folyósítása euróban történik.
b) A kölcsön összegét forintban adják, euróban folyósítják, a külföldi kölcsönadó forintban tartja nyilván, az adós forintban vagy más devizanemben fizeti vissza.
c) A kölcsön összegét forintban adják, euróban folyósítják, a külföldi kölcsönadó forintban tartja nyilván, az adós forintban vagy más devizanemben fizeti vissza, a folyósítás a belföldi cég forintszámlájára történik.
Részlet a válaszából: […] ...– tekintettel a lehetséges szabályozásra – egyértelmű válasz előre nem adható, a válasz a szerződésben rögzítettek figyelembevételével módosulhat. A belföldi vállalkozás szempontjából nem releváns, nem meghatározó, hogy a külföldi vállalkozás hogyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 30.

Munkavállalók utazási és szállásköltségeinek fedezete

Kérdés: A magyar vállalkozás ipari lágyforrasztó gépek, berendezések forgalmazásával, telepítésével, javításával, karbantartásával foglalkozik belföldön és külföldön egyaránt. A romániai feladatokra román állampolgárságú munkavállalókat vesz kölcsön. A kölcsönvett munkavállalók utazással, szállással kapcsolatos és egyéb költségeik fedezetére utólagos elszámolási kötelezettséggel pénzt kapnak oly módon, hogy céges Visa kártyát biztosít számukra a cég, amellyel fizetni tudnak, illetve készpénzt tudnak felvenni, ha arra van szükségük. Az elszámolás e-mailen történik, a számlákat postai úton küldik meg. Milyen szabályt kell alkalmazni az elszámolási időszak időtartamára, hogy ne keletkezzen kamatkedvezményből származó jövedelem? A társaság osztrák anyavállalatánál a dolgozók saját Visa-számlájukra kapnak egy meghatározott összeget. A munkavállalók havonta, a tárgyhónapot követően megküldik költségelszámolásukat és az azt alátámasztó bizonylatokat. Az osztrák cég ezt követően feltölti a magán-Visa-számlákat. Alkalmazható ez a rendszer belföldön is?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolást.Az osztrák anyacég által alkalmazott módszer valójában a munkavállalók által történő beszerzések, szolgáltatás-igénybevételek (utazás, szállás) előleggel történő finanszírozását valósítja meg. Előnye nyilvánvalóan az, hogy a munkavállalók...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 7.

Készpénzkölcsön a kft.-nek

Kérdés: A bt.-nél az évek során jelentős mennyiségű készpénz halmozódott fel a pénztárban, amelyből kölcsönt nyújtana a kft.-nek. Később a kft.-ből a tagi hitelt kivezetnék. Megvalósítható-e, hogy pl. 2011 januárjában adja a pénzt a bt., és ugyanezen év decemberében el is engedi? Az elengedés társasági adójával tisztában vagyunk. Van-e más adóvonzata?
Részlet a válaszából: […] ...miatti követeléstrendkívüli ráfordításként (T 8893 – K 364),– a kft. pedig a kapott kölcsön miatti kötelezettségetrendkívüli bevételként (T 451 – K 9893).Az elengedett követelés miatt az adóalapot a bt.-nél kellfeltételezhetően növelni, a Tao-tv. 3....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 15.

Házipénztár pénzkészlete végelszámolás alatt

Kérdés: Végelszámolási zárómérleget készítek (indult 2009 elején). Eszközök nincsenek, kivéve a pénztárban lévő pénzt, ami nem nyújt fedezetet a jegyzett tőke visszafizetésére. A baj az, hogy a pénztári pénzkészlet többszöröse a maximumot jelentő 500 ezer forintos korlátnak. Mitévő legyek? A tulajdonosoknak van ötlete. Taggyűlési jegyzőkönyv alapján jegyzett tőke visszafizetési előleget fizetnek a tagoknak, amit 30 napon belül visszavételeznek, majd aznap ismét kiadnak. Lehetséges ez jogkövetkezmények nélkül? A végelszámolási zárómérlegben maradhat-e ilyen összegben követelés?
Részlet a válaszából: […] ...nem jutott az eszükbe? Atörvényben meghatározott maximumot meghaladó összeget be kell fizetni atársaság bankszámlájára (még kamatbevételt is eredményezhet).A végelszámolás időszaka sem mentesül az Szt. 14. §-ának (9)bekezdésében megfogalmazott követelmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 18.

Záloghitel elszámolása

Kérdés: A kft.-hez különböző zálogtárgyakat visznek be, amelyekre a kft. záloghitelt folyósít. Később az ügyfél a zálogtárgyat egy kiváltási értéken váltja ki. Közben a kft.-nél különböző költségek merülnek fel, mint például kezelési költség, kamat, késedelmi díj, tárolási díj, nyomtatványköltség stb. Hogyan kell ezeket könyvelni? A kiadások és a bevételek csak pénztárbizonylatra kerülnek? Hogyan válik áfássá a bevétel? A különbözetről milyen bizonylatot kell kiállítani?
Részlet a válaszából: […] ...értéket megfizeti, a kft.-nek abefolyt összeget elő kell írnia a hitelintézettel szembeni kötelezettségként,jellemzően a pénztári bevételi bizonylat alapján (T 381 – K 452). Ezzelegyidejűleg könyvelni kell a 0. számlaosztályban a zálogtárgy visszaadását (T02619 –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 13.

Zálogházi tevékenység könyvelése

Kérdés: A kft. zálogházi tevékenységet végez úgy, hogy nem minősül pénzügyi intézménynek. A hitelintézet a zálogkölcsönnyújtás pénzügyi fedezetét a kft. elkülönített bankszámlájára utalja át, a zálogkölcsön kifizetése az ezen bankszámláról felvett pénzeszközökből a házipénztáron keresztül történik. A zálogtárgyakat a kft. őrzi. A zálogkölcsön törlesztésekor, illetve annak visszafizetésekor az ügyfél a törlesztőrészletet, a kölcsön összegét, illetve a kamatot, a kezelési és egyéb költségeket a kft. pénztárába fizeti be. A ki nem váltott zálogtárgyakat a hitelintézet értékesíti a kft.-nek, a kft. pedig harmadik személyeknek. A zálogházi tevékenységgel kapcsolatos gazdasági eseményeket hogyan kell a kft.-nél elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...ellenértékét, az ügynöki díjata hitelintézet felé számláznia kell, a számlázott összeget pedig az értékesítésnettó árbevételeként kell elszámolnia. (Az Áfa-tv. 2. számú melléklete szerintiezen ügynöki tevékenység tárgyi adómentesség alá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 27.

Elszámolási kötelezettség az elszámolásra kiadott pénzeszközökkel

Kérdés: A kft. alkalmazottai (akik a kft. tulajdonosai is) rendszeresen vesznek fel a cég pénztárából 1-5 millió Ft-os összegeket elszámolásra. Bizonyos idő múlva ezt ugyan visszavételezik, de az alkalmazottak a felvett öszszegnél kisebb összegű vásárlásokat produkálnak. Így az elszámolásra kiadott összeg folyamatosan nő. Az elszámolásra kiadott összegek nagyságát a cég nem szabályozta. Jó ez így? Vagy a leírt gyakorlat a tulajdonosoknak adott kölcsönt leplez? Vagy netán a házipénztár hiányát akarják ezzel eltüntetni?
Részlet a válaszából: […] ...kiadott összeg "kizárólag akifizető tevékenységével összefüggésben, a tevékenységet szolgáló eszközmegszerzése, szolgáltatás igénybevétele érdekében adott előleg". Az 1-5 millióforint összegben adott pénzeszköz nehezen tekinthető ilyennek, különösen akkornem,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 29.

Devizában folyósított tagi kölcsön

Kérdés: Társaságunk osztrák magánszemély többségi tulajdonosa valutában közvetlen pénztári befizetéssel tagi kölcsönt folyósít. Keletkezik-e bejelentési kötelezettsége társaságunknak a devizában folyósított kölcsönről, és szabályszerű-e a készpénzben történő folyósítás? Az osztrák magánszemély tulajdonos részére fizetendő, a jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű kamatot milyen levonandó adók terhelik, és milyen bizonylatok alapján kerülhet sor annak folyósítására?
Részlet a válaszából: […] ...devizakorlátozások 2002. január 1-jével megszűntek. A vonatkozó törvényi előírás figyelembevételével van arra lehetőség, hogy a társaság osztrák magánszemély többségi tulajdonosa valutában – közvetlenül a pénztárba történő befizetéssel – tagi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 2.

Tagi kölcsön adói

Kérdés: Milyen személyi jövedelemadó-, illetve társaságiadó-fizetési kötelezettség kapcsolódik a tagi kölcsönhöz, a tagi kölcsön elengedéséhez?
Részlet a válaszából: […] ...E jövedelem adókulcsa nulla, vagyis adót nem kell fizetni.b) Az előzőek szerinti korlátokat meghaladóan kamat címén megszerzett bevétel a magánszemély egyéb jövedelmének számít. Ilyen esetben az összevont jövedelem részeként, az adótábla...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 31.
1
2