Záloghitel közvetítése

Kérdés: A kft. záloghitel-közvetítéssel foglalkozik. A hitel kihelyezője a pénzintézet, a hitel fedezetét aranytárgyak adják. A hitelre járó kamat a pénzintézeté. A hitelösszeg és az eltelt napok arányában kezelési költség illeti meg a közvetítést végző kft.-t, amely a fedezetet biztosító aranytárgyakra készfizető kezességet vállal. Előfordul, hogy néhány adós nem fizeti vissza a hitelt, így az aranytárgyak a zálogházban maradnak. Ezekre a tárgyakra kártalanítási kötelezettség áll fenn a kft. részéről a pénzintézet felé. A pénzintézetnek ki kell-e számláznia a kártalanítás összegét áfával? Vagy a készfizető kötelezettség miatt nem kötelező a számlaadás? Elfogadható-e, hogy a pénzintézet nem akar számlát befogadni a kft.-től a kezelési költségekről? A közvetítői tevékenységre járó ellenértéket elkülönített bankszámlán akarja jóváírni. Helyes az álláspontja?
Részlet a válaszából: […] ...szerint számviteli bizonylatnakminősül. Tekintettel arra, hogy a kft. záloghitel-közvetítőitevékenységének az ellenértékét árbevételként kell elszámolni, az Szt. szerintpedig az árbevétel elszámolásának a bizonylata a számla, a kft.-nek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 19.

Követelés engedményezéséhez kapcsolódó áfa

Kérdés: "X" kft. 20 millió forintért engedményezés keretében – az engedményező teljes jogú jogutódjaként – megvásárolta "S" kft. bruttó 50 millió forint peresített vevőkövetelését. "X" kft. peren kívüli egyezséget kötött a vevővel, aki a követelést bruttó 37,5 millió Ft (30 millió Ft + áfa) összegben elismerte, és kéri az eredeti számla sztornírozását (mínuszolását) és az új számla kiállítását. Kérdések: "X" kft., mint az "S" kft. perbeli jogutódja kiállíthat-e 40 millióról + áfáról számlát? ("X" kft. áfa nélküli engedményezéssel jutott a követelés birtokába.) A vevő befogadhatja-e ezt a számlát, ha a produktum/a teljesítés ugyanaz, de a szállítók neve más? "X" kft. a 40 millió forint és a 30 millió forint összegek után az áfakülönbözetet visszaigényelheti-e, ha az engedményező "S" kft. az eredeti (első) számla kibocsátásakor a 40 millió Ft után az áfát bevallotta és befizette?
Részlet a válaszából: […] ...(eladónál)az átruházott (engedményezett) követelésnek az engedményes által elismertértékét a követelés átruházásakor egyéb bevételként kell kimutatnia (az adottesetben 20 millió forintot), az Szt. 81. §-a (3) bekezdésének f) pontja alapjánezen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 25.

Zálogtárgyak értékesítése

Kérdés: A kft. használt műszaki cikkek árusítását, cipőkellékek értékesítését, zálogban maradt tárgyak értékesítését végzi. A zálogtárgy átvételekor a zálogba adó beleegyezésével írásban rögzítjük a zálogba adó adatait. A zálogtárgy beadásakor társaságunk a takarékszövetkezet bevonásával hitelt folyósít a zálogba adónak. Ha a magánszemély visszajön a zálogtárgyért, és visszahozza a felvett hitel összegét, akkor társaságunktól visszakapja a zálogtárgyat. Ha ez nem történik meg, a zálogtárgy nálunk marad, amit értékesítünk. Mi után kell megfizetni az áfát? Mi a könyvelés bizonylata? A társasági adónál mit számolunk el költségként? A használt termékek után az áfa fizetése már eddig is a különbözet szerint történt. Zálogtárgyak esetében is választhatnánk a különbözet szerinti adózást? Ha igen, akkor be kell-e azt jelenteni az adóhivatalnak?
Részlet a válaszából: […] ...a zálogtárgy őrzőjénél mint vásárolt árut kellkészletre venni, majd annak értékesítésekor az áfa nélküli eladási áratárbevételként, a bekerülési értéket (áfa nélkül) az eladott áruk bekerülésiértékeként kell elszámolni.Lehet-e viszonteladó az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 1.

Értékvesztés visszaírása engedményezéskor

Kérdés: A kft. a könyveiben kimutatott követelései jelentős hányadát 2003-ban értékesítette azok bekerülési értékének 60 százalékáért. Ezen követeléseknél az adós minősítése alapján 2002-ben, illetve azt megelőzően már értékvesztést számolt el, a követelések eredeti értéke 50 százalékának megfelelő összegben. Azt hallottam, hogy ilyen esetben a korábban elszámolt értékvesztést nem lehet visszaírni, annak összegével nem lehet az adózás előtti eredményt csökkenteni. A vonatkozó törvények milyen előírásából következik ez?
Részlet a válaszából: […] ...így annak összegével az adózás előtti eredmény sem csökkenthető.A példa szerint azonban a követelések értékesítése során több bevétel realizálódik, mint a követelések könyv szerinti értéke, olyan, mintha nyereséggel történne az értékesítés. Felmerül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 13.

Értékvesztés visszaírása, ha a vevő többet fizet

Kérdés: A kft. az egyik vevőjével szembeni, 5 millió Ft összegű követelésénél 2002-ben 1 millió Ft összegben értékvesztést számolt el, amelynek összegével az adózás előtti eredményt növelte. A vevő 2003-ban a követelés teljes összegét (5 millió forintot) átutalta. Mivel a követelés teljes összege ténylegesen megtérült, a korábban elszámolt értékvesztést visszaírtuk, az adózás előtti eredményt pedig csökkentettük. Helyesen jártunk el?
Részlet a válaszából: […] ...nem visszaírása) (1 millió Ft): T 315 – K 311; a vevő, az adós számlán mutatkozó egyenleg (1 millió Ft) megszüntetése az egyéb bevételek közé történő átvezetéssel: T 311 – K 9699.Mivel a számviteli előírások szerint az értékvesztést nem lehet visszaírni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 13.

Követelés értékesítése (faktorálása)

Kérdés: A Számviteli Levelek 44. számában, a 876. kérdésre adott válaszban foglalkoznak a faktoring elszámolásával az ügyfélnél. Társaságunk a vevői számlát kívánja faktorálni. Mi ennek a számviteli elszámolása?
Részlet a válaszából: […] ...A követelés eladási árát (az engedményes által elismert értékét) az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének d) pontja alapján az egyéb bevételek között kell kimutatni a követelés átruházásakor. (Könyvelési tétel: T 368 – K 962.) A követelés eladási ára és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 15.

Követelés engedményezése

Kérdés: Kapcsolódik-e adózás előtti eredmény módosítása a követelés engedményezéséhez?
Részlet a válaszából: […] ...jogosult engedményezi a követelést, akkor az új Szt. 77. §-a (3) bekezdésének d) pontja alapján az engedményező (eladó) egyéb bevételt számol el az engedményes (vevő) által elismert összegben, a követelés átruházásakor. Az eladó – ugyancsak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. március 22.
1
2