27 cikk rendezése:
1. cikk / 27 Szoftver felhasználói jogának értékesítése
Kérdés: Belföldi székhelyű gazdasági társaság üzletviteli tevékenysége szerzői jogvédelemben részesülő szoftvertermék fejlesztése. A létrehozott szoftvert a társaság számviteli nyilvántartásában a szellemi termékek között tartja nyilván. A szoftvert létrehozó társaság (A társaság) a szellemi termékként nyilvántartott szoftver felhasználási jogát, felhasználási szerződés alapján, 2022. szeptember 1. és 2023. augusztus 31-e közötti időtartamra egy másik belföldi gazdasági társaságnak (B társaság) értékesíti. Az A társaság által számlázott felhasználói jog értéke magában foglalja a 12 hónapos időszakra járó felhasználói díj értékét, amely 2022. évben pénzügyileg be is folyik az A társasághoz. Az időarányosan a 2023. évet illető, de 2022-ben befolyt felhasználói díjat el kell-e határolni a T 91 – K 48 könyvelési tétellel? A felhasználói jogot megvásárló gazdasági társaság (B társaság) a 2022/2023. évre vonatkozó felhasználói jogot 2022-ben változatlan formában, szintén az említett 12 hónapos időtartamra egy harmadik társaságnak (C társaság) értékesíti, amely végső felhasználónak minősül. Elszámolható-e a B társaságnál a felhasználói jog beszerzése és annak változatlan formában történő továbbszámlázása közvetített szolgáltatásként, ha a megrendelővel kötött felhasználói jog átruházására vonatkozó írásos szerződésben a közvetítés lehetősége és a számlában a közvetítés ténye egyértelműen megállapítható?
2. cikk / 27 Mobiltelefon-számlából megtérített díj számlázása
Kérdés: Cégünk eddig a beérkezett mobiltelefon-számlából a dolgozó által bármilyen magáncélú letöltést, vásárlást (lottó, adomány, autópálya-matrica vásárlása saját gépkocsira) továbbszámlázott a dolgozó felé, majd a béréből történő levonással rendezte azt. Megoldás lehet-e a továbbszámlázás helyett (a magas számlakiállítási díj miatt, amit a könyvelőség alkalmaz), hogy ezeket a tételeket előírjuk a dolgozóval szembeni követelésként, és a dolgozó béréből történő levonáskor megszüntetjük a követelést? Vagy muszáj a kiszámlázással élnünk?
3. cikk / 27 Postai szállítási szolgáltatás minősítése
Kérdés: A kft. termékeinek egy részét utánvéttel értékesíti postán keresztül. A termékértékesítésről kiállított számlán a terméken kívül külön soron feltünteti a szállítási költséget és azt, hogy a számla közvetített szolgáltatást tartalmaz. A posta a szolgáltatás díját időszakonként számlázza le. A kft. kezelheti a kiszámlázott szállítási költséget közvetített szolgáltatás bevételének, és a posta által kiállított bejövő számlán pedig a postai szolgáltatást közvetített szolgáltatás ráfordításának? A Számviteli Levelek 98. számában a 2017. kérdésben foglaltakat olvastam, viszont találkoztam olyan értelmezéssel is, miszerint a közvetített szolgáltatás önmagában nem valósulna meg, csak termékértékesítéssel együtt. Így a teljes értékesítés összegét termékértékesítésként kell figyelembe venni, a postaköltséget pedig igénybe vett szolgáltatásként kell elszámolni. Melyik eljárás a helyes?
4. cikk / 27 Speciális gyártóeszközök előállítása, elszámolása
Kérdés: Társaságunk autóipari és egyéb műanyagipari alkatrészek, termékek előállításával foglalkozik. A gyártás során speciális gyártóeszközöket (szerszámokat) használunk, amelyek az előállítandó termékek fajtájának megfelelően cserélődnek a gyártási folyamat során. Az előállítandó termékkör folyamatos bővülésének köszönhetően mára már 1400 db-os szerszámkészlettel rendelkezünk. A szerszámok használati ideje rendkívül változó, alapvetően a megrendelői igény határozza meg, hogy mennyi ideig vesznek részt a gyártási folyamatban. Ezen szerszámok rendkívül nagy értéket képviselnek, általában több tíz, de van olyan szerszám is, amelynek előállítása 30-40 milliós költséget jelent. Jelenleg is van olyan gyártás alatt lévő szerszám, amelynek csak a tervezési és konstrukciós költsége 24 millió Ft, a teljes bekerülési értéke pedig eléri a 43 millió forintot. A 2020. év során ezen a jogcímen már 415 millió forint került elszámolásra. A nagyságrend bemutatásával csak azt kívántam érzékeltetni, hogy ennek a témakörnek a helyes számviteli és adózási elszámolása kiemelkedően fontos a társaság számára.
5. cikk / 27 Közös üzemeltetés költségeinek megosztása épület esetén
Kérdés: Társaságunk az irodaház egyik tulajdonosa. Az irodaház mint épület karbantartásával, felújításnak nem minősülő nagyjavításával kapcsolatosan felmerülő költségeket az egyes tulajdonosok között hogyan indokolt megosztani? Az üzemeltető miként köteles elszámolni? A közös üzemeltetés költségeit számlázni kell, vagy egyéb módon is átterhelhető? A közös üzemeltetés költségeit csökkentő tételként számításba vehető-e pl. a közös helyiség bérbeadásából származó bevétel, illetve beszámítható-e?
6. cikk / 27 Bérleti díj miatt iparűzésiadó-alap két helyen
Kérdés: Kapcsolt vállalkozásaink közül az egyik kizárólag ingatlan-bérbeadással ("A" cég), a másik pedig ingatlanüzemeltetéssel és bérbeadással foglalkozik ("B" cég). A bérlőkkel történő egyszerűbb kapcsolattartás érdekében "B" cég nemcsak az üzemeltetési díjat, hanem egyúttal a bérleti díjat is számlázza, és beszedi a bérlőktől a velük kötött szerződés alapján. A fentiek miatt probléma keletkezett az iparűzési adó vonatkozásában, ugyanis az "A" cégnél bevételként és iparűzésiadó-alapként jelentkezik a bérletidíj-bevétel, ami "B" cégnél is árbevétel és iparűzésiadó-alap. Így ugyanazon bérleti díj után kétszer fizetünk iparűzési adót. Léteznek-e olyan szerződéskötési, illetve könyvelési módosítások, amelyekkel a kétszeres iparűzésiadó-fizetés a cégcsoporton belül megszüntethető úgy, hogy "A" cég továbbra sem kerül közvetlen kapcsolatba a bérlőkkel?
7. cikk / 27 Utazási iroda iparűzésiadó-alapja
Kérdés: Utazási irodánál az utóbbi években folyamatosan probléma a helyi iparűzési adó megállapítása. A Fővárosi Önkormányzat ellenőrzése során a közvetített szolgáltatások megítélésénél alapvetően más követelményeket kér számon, mint a NAV vagy a számviteli törvény. A közvetített szolgáltatást nyújtó cégekkel írásos külön szerződést kér, és azt, hogy vevőszámlán külön sorokon írjuk be a közvetített szolgáltatásokat. Az utazási iroda utazási csomagokat értékesít, és az ehhez konkrétan kapcsolódó közvetített szolgáltatások feltüntetése rendkívüli – és szerintünk felesleges – adminisztráció. Nem fogadja el az önkormányzat azokat az üzleti partnerekkel történt levelezéseket, amik e-mailen történtek, csak faxot vagy postai levelezést, a napi üzleti gyakorlat ettől jelentősen eltér. Az utazási iroda a pozíciószámonkénti (áfa)elszámolást választotta, a kimenő számlákon ezért fel kell tüntetni tételesen a közvetített szolgáltatást nyújtókat, hogy az iparűzési adónál elszámolható legyen?
8. cikk / 27 Egyesület és az alapított iskola közötti elszámolás
Kérdés: Kizárólag közhasznú tevékenységet végző egyesület iskolát alapít. Az egyesület – mint fenntartó – biztosítja az iskola számára a működéshez szükséges vagyont, illetve vagyoni fedezetet. Az iskolának és az egyesületnek külön költségvetése van: az iskola működésének költségeiből az épülettel kapcsolatos szolgáltatásokat és eszközöket az egyesület rendeli meg az iskola számára, a többi részét az iskola. Az egyesület még az alapítás előtt hosszú távú bérleti szerződést köt az iskola számára kiszemelt épület tulajdonosával, emiatt az épület bérleti díja és rezsiköltsége az egyesület nevére kerül számlázásra. Az egyesület az épületen beruházást (átalakítást) is végrehajt. Az iskola veszi használatba az épületet. Az egyesület által finanszírozott, de az iskola által használt épületbérlési és rezsiköltségek, valamint a beruházási kiadások elszámolására két verzió szerint köthető megállapodás.
1. verzió: az egyesület ingyenes használatra átadja az iskolának az épületet és a beruházást, áfát nem vall be egyik szervezet sem, az egyesület eredményében jelenik meg az épületbérlés és -átalakítás költsége.
2. verzió: az egyesület az iskolával kötött megállapodás alapján bekerülési értéken továbbszámlázza az iskolának a mindenkori bérleti díjat és a beruházást, amely szolgáltatás/termék ellenértékének megtérítésére biztosítja a vagyoni fedezetet, hasonlóan mint minden egyéb, az iskola által közvetlenül megrendelt szolgáltatás/termék esetében is. Áfát nem vall be egyik szervezet sem, az iskola eredményében jelenik meg az épületbérlés és -átalakítás költsége. Az a tény, hogy az iskola egyes költségei az egyesület költségvetésében szerepelnek, meghatározza-e ezen költségek végleges elszámolásának helyét, illetve módját?
1. verzió: az egyesület ingyenes használatra átadja az iskolának az épületet és a beruházást, áfát nem vall be egyik szervezet sem, az egyesület eredményében jelenik meg az épületbérlés és -átalakítás költsége.
2. verzió: az egyesület az iskolával kötött megállapodás alapján bekerülési értéken továbbszámlázza az iskolának a mindenkori bérleti díjat és a beruházást, amely szolgáltatás/termék ellenértékének megtérítésére biztosítja a vagyoni fedezetet, hasonlóan mint minden egyéb, az iskola által közvetlenül megrendelt szolgáltatás/termék esetében is. Áfát nem vall be egyik szervezet sem, az iskola eredményében jelenik meg az épületbérlés és -átalakítás költsége. Az a tény, hogy az iskola egyes költségei az egyesület költségvetésében szerepelnek, meghatározza-e ezen költségek végleges elszámolásának helyét, illetve módját?
9. cikk / 27 Rezsiköltség továbbszámlázása
Kérdés: A cég saját tulajdonú ingatlan bérbeadásával foglalkozik. A bérlőkkel kötött szerződés szerint az adott ingatlanhoz tartozó rezsiköltségszámlák a tulajdonos kft. nevére érkeznek, amelyeket a bérleti díjon felül továbbszámláznak a bérlők részére. A rezsiköltségszámlákat (víz, gáz, csatorna) a kft. a közvetített szolgáltatások között mutatja ki, a továbbszámlázott díjakat pedig árbevételként számolja el (a továbbszámlázás ténye tételesen kimutatható). Iparűzési adó szempontjából helyesen járunk el, ha a beérkező rezsiszámlákat a közvetített szolgáltatások között mutatjuk ki, és ennek megfelelően csökkentjük az iparűzési adó alapját? A kft. az adott lakások közös költségét is továbbhárítja a bérlőkre. A közös költség is elszámolható a közvetített szolgáltatások között?
10. cikk / 27 Közvetített szolgáltatás pénztárgép esetén
Kérdés: Társaságunk bolti kiskereskedelemben (barkácsbolt) online pénztárgép használatára kötelezett. Új tevékenységi körként lapszabászati tevékenységet harmadik személy végez, szerződés szerint. Mi a helyes számviteli elszámolás, helyes bizonylatolás, ha a vevő nem kér számlát, a közvetítés ténye a kibocsátott számlából nem derül ki, a szolgáltatás ellenértékét csak a pénztárgépbe ütjük be?
