Életbiztosítás biztosítási díjának adózása, elszámolása

Kérdés: Adott egy kft., amely az életbiztosításnál díjfizetőként jelenik a szerződésben. A felépítés a következő: díjfizető: cég, szerződő: magánszemély (ügyvezető), biztosított: magánszemély alkalmazott (ügyvezető). Ebben az esetben a vállalkozásnak milyen adófizetési kötelezettsége merül fel? Amikor a magánszemély megkapja a biztosítási összeget, a vállalkozás részéről keletkezik-e adófizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...meg – a csoportos biztosítás díja.Ugyanakkor az Szja-tv. 7. § (1a) bekezdése szerint a 3. § 89. pontjától eltérően nem szerez bevételt a díjfizetés időpontjában a biztosított magánszemély, ha a biztosító teljesítésére korlátozások nélkül a díjat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 28.

Társasház kizárólagos használati jogának értékesítése

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető "A" társasház az osztatlan közös tulajdonú tetőteraszának a kizárólagos használati jogát eladja 3 millió forintért az egyik magánszemély tulajdonostársnak. A "B" társasház egy másiktól pedig visszavásárolja az egyik közös tulajdonú tárolójának a kizárólagos használati jogát. A társasházaknak nincsenek a tárgyi eszközei között osztatlan közös tulajdonú ingatlanrészek, használati jogok. Ebben az esetben, a társasházaknál a kizárólagos használati jog értékesítését és vásárlását hogyan kell könyvelni? A társasház bevételei közül az ún. külön adózó jövedelmek körébe tartozók esetében a fizetendő adó mértéke 16 százalék. A közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész átruházása esetén az átruházásból származó bevétel 25 százalékát kell a társasház jövedelmeként figyelembe venni, amely után a társasháznak 16 százalék személyi jövedelemadót kell fizetnie. A kizárólagos használati jog értékesítése esetén mely számítási módot kell alkalmazni az adó kiszámításához? A társasházak által adóalanyként leggyakrabban végzett, az Áfa-tv. hatálya alá tartozó, ellenérték fejében teljesített termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások a tevékenység speciális jellegére tekintettel adómentesek. Az "A" társasház, amikor bejelentkezett az adóhatósághoz adószám igénylése miatt, a NAV felszólítása után alanyi adómentességet választott. Ha jól olvasom a NAV 2014. évi 28. számú füzetét (a társasházak alapvető szabályai), akkor a társasház e gazdasági tevékenysége mentes az adó alól, és nincs áfabevallási kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...az következik, hogy ha az osztatlan közös tulajdonú tetőteraszának a kizárólagos használati jogát értékesíti, annak ellenértékét árbevételként kell elszámolnia, függetlenül attól, hogy az értékesítésre kerülő használati jog a társasház könyveiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 26.

Végtörlesztéshez támogatás

Kérdés: A végtörlesztésre adott munkáltatói támogatást hogyan kell a társaságnál elszámolni? Van-e bármilyen adó-, járulék- vagy adóalap-módosítási kötelezettsége a társaságnak?
Részlet a válaszából: […] ...a lakáshoz kapcsolódóan avégtörlesztéshez adott vissza nem térítendő támogatás 7 millió 500 ezerforintig a magánszemély adómentes bevétele, és mint ilyen bevétel, amunkáltatónak sincs adó-, illetve járulékfizetési kötelezettsége. Ezen visszanem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 2.

Horgászegyesület vállalkozási tevékenysége

Kérdés: Társaságiadó-alapba beszámító bevételnek minősül a horgászegyesület tagdíjbevétele és a horgászengedély ellenértéke?
Részlet a válaszából: […] ...nem minősül közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú szervezetnek,akkor adómentességben részesül, ha vállalkozási tevékenységének bevétele nemtöbb, mint 10 millió forint, illetve az összes bevétel 10%-a közül a kisebbösszeg. A vállalkozási tevékenység a Tao-tv. 6...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 18.

Közhasznú társaság társaságiadó-fizetése

Kérdés: Közhasznú társaságunk főtevékenysége kutatás-fejlesztés, és vállalatokkal kötött kutatási együttműködések alapján végzünk kutatási-fejlesztési feladatokat. A társaságnak szinte kizárólag (98%) a cél szerinti közhasznú (73.10) kutatási-fejlesztési tevékenység ellenértékeként származik bevétele. A kht. nyereséget nem termel, minden forrását a társasági szerződésben foglalt cél szerinti közhasznú tevékenységére fordítja. Társaságunk alvállalkozót, illetve közvetített szolgáltatást nem vesz a K+F tevékenységhez igénybe. Az általunk végzett munka ellenértékével a cégek csökkenthetik a befizetendő innovációs járulék összegét [2003. évi XC. törvény 4. §-ának (3) bekezdése]. Kérdés, hogy a K+F tevékenység bevételei, illetve bármilyen más forrásból származó, cél szerinti közhasznú tevékenység bevételei alapján a kht.-nak lehet-e társaságiadó-kötelezettsége, figyelemmel arra is, hogy a K+F tevékenységet folytató költségvetési gazdálkodási rendszerben működő szervezet, illetve az alapítványi formában működő K+F szervezetek cél szerinti tevékenységükhöz kapcsolódóan mentesek a társaságiadó-kötelezettség alól?
Részlet a válaszából: […] ...20. §-a (1) bekezdésénekb) pontja és (5) bekezdése alapján. Ehhez meg kell határozni, hogy a közhasznútársaságnál milyen összegű bevétel minősül kedvezményezett bevételnek. Ez nemfeltétlen azonos a cél szerinti vagy a közhasznú tevékenységével. A Tao-tv. 6...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 29.

Beltag tőkeemelésének adója

Kérdés: Egy bt. 20 E Ft törzstőkével rendelkezik, s kft.-vé szeretne alakulni. Van kb. 8 M Ft eredménytartaléka. A kft.-hez szükséges 3 M Ft törzstőkét az eredménytartalékból kívánja feltölteni. A bt.-nek egy beltagja és egy kültagja van. A beltag az ügyvezető. Mennyi osztalékadót kell fizetnie a beltagnak? Az Szja-tv. 66. §-a szerint 20 százalékot vagy többet?
Részlet a válaszából: […] ...üzletrész-tulajdonosaként vagy dolgozói részvényként, illetőleg dolgozói üzletrészként szerzett jövedelem a juttatáskor nem minősül bevételnek. Az előzőekben felsorolt esetekben az adókötelezettség az értékpapír elidegenítésekor, vagy a vállalkozásból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 20.