Váltó kiállítása kötelezettség teljesítésére

Kérdés: X Kft. tagikölcsön-kötelezettség ellenértékeként váltót állít ki a tulajdonosok felé. A tulajdonosok az elfogadott váltóval Y Kft.-től (tulajdonosai azonosak az X Kft. tulajdonosaival) kapott kölcsön kifizetésére tovább forgatják. Y Kft. leszámítoltatja a váltót, amely készpénzzel továbbra sem tud fizetni, helyette eszközt ad. Az eszközértékesítés ellenértékeként a váltó leszámítolásra kerül, az értékesítésről X Kft. számlát állít ki az Y Kft. felé, nettó+áfa értékben. Kérem szakmai segítségüket a fenti ügylet számviteli elszámolása kapcsán! A kötelezettség és követelések megszűnésének számviteli időpontja a váltókiállítás napja, a váltóelfogadás napja, a váltó leszámítolásánál az eszközátadás napja lesz?
Részlet a válaszából: […] ...beszámítani). Az eszköz átadásának időpontjával az X Kft.-nél a számviteli elszámolás a következő: T 31. Vevőkövetelések – K 9. Bevételek, áfa kapcsolódó tétel, az átadott eszköz könyv szerinti értékének a kivezetése: T 8. Ráfordítások – K 1-3. Eszközök...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 10.

Árfolyam-különbözet számításba vétele

Kérdés: A tavaly alakult "A" építőipari kft. 918 000 kanadai dollár értékben vásárolt Magyarországon telket egy kanadai állampolgártól. Az ellenértéket a "B" nevű társult vállalkozása fizette ki, amelyet tagi kölcsönnek minősítettek. A "B" nevű cég átutalta a 918 000 kanadai dollárt, amelynek a forintosított értéke 192 145 E Ft. Az adásvételi szerződés napján érvényes árfolyam alapján az "A" cég könyveiben a telek mint áru 192 303 E Ft-tal szerepel. A "B" cégnél nem keletkezett árfolyam-különbözet. "A" cégnél az árfolyam-különbözet összegét a telek értékére kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ..."A" cég kifizeti a telek ellenértékét kanadai dollárban (T 455 – K 386), azon az árfolyamon elszámolva, amelyen azt a 386. számlán bevételezték. Ez esetben a 455. számlán lesz árfolyam-különbözet (a telek vétele, beszerzése időpontjában az "A" cég által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 13.

Követelésvásárlás szerződésének a módosítása

Kérdés: "A" társaság megvásárolta "B" cégtől annak a "C" társasággal szemben fennálló követelését. Az eredeti követelés kölcsöntartozás, 50 millió forint tőke és 10 millió forint kamat. A megállapodás szerint az "A" társaság a követelést 12 millió forint összegben szerzi meg. "A" társaság tulajdonosa "C" társaságnak, "A" társaság a követelésvásárlásról tájékoztatta a "C" társaságot. "A" társaság 12 millió forintos egyéb követelést mutat ki, a 0. Számlaosztályban pedig az 50+10 millió forintot. Ezt követően "A" társaság és "C" társaság a megállapodást módosítja. A tőke összegébe a kamat összegét is beszámítják, és a 60 millió forintot átszámítják devizára, az egyéb feltételeken is módosítanak. Felvetődő problémák: Az új megállapodás megváltoztatja-e az "A" társaságnál a követelés jogcímét, összegét? Az egyéb követelés tagi kölcsönné változik-e? Kell-e kezelni azt a tényt, hogy a követelés hosszú lejáratú? A 0. Számlaosztályban kell-e követni az új szerződés szerinti adatokat (devizában nyilvántartás, átértékelés)? A szerződés alapján kapott kamat pénzügyi bevétel vagy egyéb bevétel? "A" társaság a követelést a szerződés szerinti összegekkel egyezteti, figyelembe véve a közben keletkező kamatokat és pénzügyi teljesítéseket? A "C" társaságnál a kölcsön és kamat együttes összegében kölcsöntartozást kell kimutatni? Az analitikában a devizás elszámolást rögzíteni kell? Stb.
Részlet a válaszából: […] ...(elsősorban a fizetési feltételeket) "A" és "C" társaság módosíthatja közös megegyezéssel a Ptk. előírásainak figyelembevételével, a szerződés megkötésére vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával (6:382-6:389. §-ok).Ha "A" és "C"...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 25.

Osztalék miatti kötelezettség átminősítése

Kérdés: A kft.-nek két gazdasági társaság az alapító tagja. A tagokkal szembeni osztalékfizetési kötelezettség és tagi kölcsön miatti kötelezettség is szerepel a kft. könyveiben. Megállapodásban (szerződésben) "átminősíthető-e" az osztalék miatti kötelezettség tagikölcsön-kötelezettséggé pénzmozgás nélkül?
Részlet a válaszából: […] ...csökken, de ugyanilyen összegben nő a követelés. Osztalék esetén a tulajdonosnál az osztalék követeléskénti előírásával a bevétel (sőt adózás hiányában a saját tőke) nő (eszköz nő, forrás nő).A kötelezettségek (a tulajdonosoknál a követelések)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 12.

Tagi kölcsön adói

Kérdés: A kft.-nek 2006. 08. 31-én a tagi hitelállománya 1 200 000 Ft. Van-e bármilyen fajta adó- vagy egyéb fizetési kötelezettsége az állam felé?
Részlet a válaszából: […] ...a fizetett kamat a kft.-nél része az adózás előtti eredménynek és azadóalapnak. A kapott kamat a kölcsönt nyújtó társaságnál kamatbevétel, és mintilyen, része az adózás előtti eredménynek. A tulajdonos magánszemély részére a tagi kölcsön (a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 14.

Tagi kölcsön kamatának kifizetése

Kérdés: Egy bt. beltagja 1995 márciusában tagi kölcsönt nyújtott a bt.-nek. A kölcsön kamatainak visszafizetésére 2005-ben nyílt lehetőség. Milyen szabályok szerint fizethetők ki az elmaradt kamatok? Milyen szja-, társaságiadó- és eho-vonzata van a kamat kifizetésének?
Részlet a válaszából: […] ...a késedelmi kamat megfizetését." Az Szja-tv. 2005-ben hatályos előírása (65. §) szerint amagánszemély kamatból származó bevételének egésze jövedelem, de ez után az adómértéke 0százalék. A 0 százalékos adókulcs alá tartozás tekintetében az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 16.