Lízingelt eszköznél a maradványérték és a piaci érték különbözete

Kérdés: Nyílt végű lízing lezárásakor a társaság átengedi nyugdíjas munkavállalójának a személygépkocsi megvásárlásának jogát, őt jelöli ki vevőnek. A magánszemélynél a piaci ár és a maradványérték (amin megvásárolhatja) közötti összeg a vállalkozás által juttatott jogviszonyos jövedelemnek minősül (nem kerül kiszámlázásra). A jövedelmet a társaságiadó-törvény rendelkezései alapján bérszámfejtjük, az szja-t bevalljuk és megfizetjük. (Vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül az adózó által a vele munkaviszonyban álló magánszemély, illetve vezető tisztségviselője, tevékenységében személyesen közreműködő tagja, valamint az adózóval korábban munkaviszonyban álló, saját jogú nyugdíjas, valamint az említett magánszemélyek közeli hozzátartozója részére személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt összeg.) A számfejtett jövedelmet a bérköltség vagy a személyi jellegű egyéb kifizetések közé számoljuk el, illetve miként fog kifutni a (kereset)elszámolási számla? Nyilvántartásba kell vennünk a vagyoni értékű jogot egyéb bevételként, majd ennek kivezetésekor az egyéb ráfordítással szemben fog kifutni a juttatás nettó értéke? Pl. T11/K96, T55/K4711, T4711/K4621, T86/K4711?
Részlet a válaszából: […] ...adózásra vonatkozó válasz után néhány mondat a számviteli elszámolásra vonatkozóan is.A Ptk., az Szt. előírásainak figyelembevétele mellett nyílt végű pénzügyi lízing esetében a lízingbe vevő szerzi meg a tulajdonjogot a maradványérték megfizetése után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 15.

Életbiztosítás biztosítási díjának adózása, elszámolása

Kérdés: Adott egy kft., amely az életbiztosításnál díjfizetőként jelenik a szerződésben. A felépítés a következő: díjfizető: cég, szerződő: magánszemély (ügyvezető), biztosított: magánszemély alkalmazott (ügyvezető). Ebben az esetben a vállalkozásnak milyen adófizetési kötelezettsége merül fel? Amikor a magánszemély megkapja a biztosítási összeget, a vállalkozás részéről keletkezik-e adófizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...meg – a csoportos biztosítás díja.Ugyanakkor az Szja-tv. 7. § (1a) bekezdése szerint a 3. § 89. pontjától eltérően nem szerez bevételt a díjfizetés időpontjában a biztosított magánszemély, ha a biztosító teljesítésére korlátozások nélkül a díjat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 28.

Nyereményjáték, a vevő visszakapja a vételár 50%-át

Kérdés: Gépjármű-kereskedelemmel fő tevékenységként foglalkozó vezérképviselet (importőr) nyereményjátékot hirdet. A nyereményjáték lényege, hogy egy adott időszakban új autóra adásvételi szerződést kötött ügyfelek közül egy szerencsés magánszemély visszakapja a megrendelt autója vételárának 50%-át. Az árkedvezmény a magánszemély részére oly módon kerül átadásra, hogy a vezérképviselet a márkakereskedő részére, a márkakereskedő pedig (egyező összegben) a magánszemély részére adja át az árkedvezményt. Az előbbi konstrukcióval kapcsolatban az alábbi kérdések merültek fel mind a márkakereskedő, mind az importőr szempontjából:
1. Keletkezik-e valamilyen adókötelezettsége a magánszemélynek vagy a kifizetőnek az 50% mértékű árkedvezmény után?
2. Alkalmazható-e a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú mellékletének 8.14. pontjában foglalt adómentességi jogcím?
3. A visszatérítést egyéb ráfordításként vagy árbevétel-csökkentő tételként kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak szerint a nyereményjátékot a gépjármű-kereskedelemmel fő tevékenységként foglalkozó vezérképviselet (importőr) szervezi, de a magánszemély az árkedvezményt, a megrendelt autó vételárának 50%-át utólag a márkakereskedőtől kapja vissza. Mivel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 9.

Ingyenes használatba adás

Kérdés: A kft. saját ingatlanának (alapterület szerint 30 százalékát) ingyenesen használatba adná a cég tulajdonosainak vagy csak az egyiküknek (házaspár). Amennyiben ingyenesen adná használatba, akkor is be kell jelentkeznie bérbeadásra mint tevékenységre? A kft. tulajdonosai egyben a kft. munkavállalói is. Amennyiben a cég megtéríttetné a tulajdonosokkal a rájuk eső rezsi díját, akkor is kell adózniuk az ingyenesség miatt felmerült nem önálló tevékenység jövedelme után?
Részlet a válaszából: […] ...a használatba adás piaci értékével.Az Szja-tv. 4. §-a (2) bekezdésének d) pontja alapján a magánszemély nem pénzben megszerzett bevételének minősül a dolog, szolgáltatás (jelen esetben az ingatlan használata) személyes (magáncélú), ingyenes vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 12.

Lekötött bankbetét hiteltartozás fedezetére

Kérdés: A kft. a bankjánál kamatozó betétként lekötött 1 millió forint összeget 5 évre oly módon, hogy egyben az összeg erejéig kezességet vállalt dolgozója hiteltartozására. Időközben a társaság megvált dolgozójától, aki a hiteltartozását nem tudta megfizetni, így a lekötött bankbetétet a bank elvonta. Hogyan rendezendő az esemény a könyvekben? Elszámolható-e az 1 millió forint egyéb ráfordításként? A társaságiadó-alap növelése mellett kezelhető-e tartozás átvállalásaként? A magánszemély adókötelezettsége is felmerül, de a "kifizető" semmit sem tud érvényesíteni.
Részlet a válaszából: […] ...a magánszemély tartozását, elengedheti követelését, de ez az Szja-tv. 4. §-ának (2) bekezdése alapján a magánszemély bevétele (egyben – költségelszámolás lehetősége hiányában – jövedelme) lesz. Ez a jövedelem a kft.-től mint kifizetőtől származik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 21.

Végtörlesztéshez támogatás

Kérdés: A végtörlesztésre adott munkáltatói támogatást hogyan kell a társaságnál elszámolni? Van-e bármilyen adó-, járulék- vagy adóalap-módosítási kötelezettsége a társaságnak?
Részlet a válaszából: […] ...a lakáshoz kapcsolódóan avégtörlesztéshez adott vissza nem térítendő támogatás 7 millió 500 ezerforintig a magánszemély adómentes bevétele, és mint ilyen bevétel, amunkáltatónak sincs adó-, illetve járulékfizetési kötelezettsége. Ezen visszanem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 2.

Üzletrész ingyenesen vagy kedvezményesen

Kérdés: A kft. a tulajdonosi szerkezet átalakításával a társasággal munkaviszonyban álló menedzsment érdekeltségi rendszerét szeretné kialakítani oly módon, hogy részükre biztosítani kívánja az ingyenes vagy kedvezményes áron történő üzletrészhez jutás lehetőségét. A Gt. milyen lehetőséget kínál az érdekeltségi rendszer ilyen módon történő kialakításához akkor, ha a társaság rendelkezik visszavásárolt üzletrésszel, és ha nem rendelkezik? A tulajdonosi szerkezet ilyen módon történő átalakítása során a társaságot és a magánszemélyt milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] ...– a korábbi törzsbetéteik arányábannöveli (ezen aránytól – feltételekkel – el lehet térni).A Gt. hivatkozott előírásai figyelembevételével a kft.számára a legjobb, a legolcsóbb megoldás az, ha a már meglévő tagok adják át amenedzsmentnek – ingyenesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 13.

Hajóvásárlás adóterhei

Kérdés: Gazdasági társaságnál magánszemélytől a Balatonra hajót vásárolna, amelyet tréningek megtartására, ügyfelek fogadására és természetesen munkatársainak az üdülésére is használna. Milyen adókötelezettséget keletkeztetne a fenti tevékenység?
Részlet a válaszából: […] ...étkeztetés költségeit, az egyéb költségeketelkülönítetten mutassák ki, másrészt vezessenek nyilvántartást a hajó különbözőigénybevételéhez kapcsolódó naturális értékekről (igénybevevők száma, napokszáma, létszám stb.), majd határozzák meg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 16.

Tagnak adott kölcsön elengedése

Kérdés: Társaságunk saját tagjának adott kölcsönt, amit ő nem fizetett vissza. Milyen járulékok, adók terhelik a társaságot és a tagot?
Részlet a válaszából: […] ...elengedése a magánszemélytag elengedett tartozása, és mint ilyen az Szja-tv. 4. §-ának (2) bekezdéseszerint a magánszemély bevétele, a magánszemély egyéb jövedelme a tartozáselengedése időpontjában. Ezen jövedelem adókötelezettségére a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 2.

Munkahelyi étkeztetés adóztatása

Kérdés: Saját üzemi konyhával rendelkezünk. A dolgozók, illetve a kívülállók a megállapított térítési díjat – számla alapján – megfizetik. Természetbeni juttatásként kell-e kezelni a munkahelyi étkeztetés költségeinek azon részét, amelyet a térítési díj nem fedez? Kell-e ezt számlázni? Van-e ez után áfa?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdésének a) pontjában szereplő áfalevonási tiltás nem vonatkozik a kapcsolódó beszerzésekre (a vállalkozás gazdasági, ti. bevételszerző tevékenységét szolgálja a nyersanyagok, a konyhai felszerelések stb. vásárlása is).Felmerül azonban az áfatörvény 22...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 3.