Forintban jóváhagyott osztalék kifizetése euróban

Kérdés:

A Számviteli Levelek többször foglalkozott a forintban jóváhagyott osztalék euróban történő kifizetése esetén, az osztalék utáni szja forintra történő átszámításának szabályaival. A forintban jóváhagyott, de utóbb euróban kifizetett osztalékot terhelő személyi jövedelemadó – Szja-tv. 5–6. §-ai szerint forintra történő átszámítási szabályainak alkalmazásához – két eltérő tartalmú szakmai vélemény is megjelent.
A 8583. szakmai kérdés szerint: "A választ azzal kell kezdeni, hogy a kérdés szerinti két tulajdonosnak a bevétele nem külföldi pénznemben (euróban) keletkezett, hanem forintban, a beszámolót elfogadó taggyűlésen 141.216 E Ft osztalékról döntöttek. Így feleslegesen hivatkoznak az Szja-tv. 5. §-ának (7) bekezdésére. Az már más téma, hogy a tulajdonosok a forintban megszerzett osztalékot euróban kívánják átutalni a devizaszámlájukra."
A 9061. kérdésre adott válasz szerint: "Ha a forintban jóváhagyott osztalékot a tulajdonosok euróban kívánják kifizetni, akkor az Szja-tv. 5–6. §-a szerint külföldi pénznemben megszerzett jövedelemről van szó, amelynél az adóalap meghatározásakor a hivatkozott törvényi előírásokat kell figyelembe venni, az adókat is külföldi pénznemben kell megállapítani (ami valószínű, hogy eltér a forintban meghatározottól), garantált az adóhiány."
Abban kérjük szakmai véleményüket, hogy ha a tulajdonosok forint pénznemben jóváhagyott osztalékot külföldi pénznemben (euróban) szeretnék kifizetni, akkor a forintban jóváhagyott osztalék az Szja-tv. 5. §-a (7) bekezdése által szabályozott külföldi pénznemben keletkezett bevételnek minősül-e? Amennyiben az osztalék külföldi pénznemben keletkezett bevételnek minősül, akkor a személyi jövedelemadó forintosítását az Szja-tv. 6. § (2) bekezdés szerint, az osztalékból (az osztalékelőlegből) a megszerzés időpontjában érvényes árfolyamon kell forintra átszámítani, vagy pedig az Szja-tv. 6. § (4) bekezdés b) pont szerint a bevétel megszerzése napját megelőző hónap 15. napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyam alapján?

Részlet a válaszából: […] ...mint kötelezettség euróban kerül kifizetésre, akkor sem kell az Szja-tv. 5–6. §-át alkalmazni, mivel a magánszemély adózás előtti bevétele forintban és nem külföldi pénznemben keletkezett.(Kéziratzárás: 2023. 11....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 23.

Jegyzett tőke leszállítása tőkekivonással

Kérdés: A Cégtörvény legutóbbi módosítása hogyan befolyásolja a jegyzett tőke leszállítását, ha azt tőkekivonás útján kívánjuk megvalósítani? A mérleg szerinti adózott eredményt is ki kell fizetni osztalékként? A társaság tagjai jogi személyek. Van-e lehetőség arra, hogy még ebben az évben osztalékelőleg-fizetésről döntsön a taggyűlés? (A jegyzett tőke 80 millió forint, az eredménytartalék 50 millió forint, más tőkeelem nincs, a jegyzett tőkét a felére szállítanánk le.)
Részlet a válaszából: […] ...– közbenső mérleg alapján – meghatározott összegének a fenti könyvelés utáni része az, amelyet a Ptk. és az Szt. szabályai figyelembevétele mellett kifizethető osztalékelőlegként a tőkeleszállítás cégbírósági bejegyzése után.A kérdés szerint a tulajdonosok,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 7.

Törzstőke leszállítása

Kérdés: A törzstőke leszállításával a Számviteli Levelekben többször foglalkoztak. A különböző jogcímeken történő törzstőke-leszállítást azonban egymás mellett, azok előnyeivel-hátrányaival, a saját tőkét érintő hatásával, a tulajdonosokat megillető összegek meghatározásával, azoknak a magánszemélyeket terhelő adójával stb. még nem mutatták be. Érdekelnének a Ptk., az Szt., az Szja-tv. kapcsolódó előírásai is.
Részlet a válaszából: […] ...K 413);– történhet a veszteség rendezése a korábban képzett lekötött tartalék terhére is: T 414 – K 413, a Ptk.-ban előírtak figyelembevétele mellett.A tőkeleszállítással történő veszteségrendezés esetén is, és a saját tőke más elemeinek növelése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Könyvelés hibás főkönyvi kivonat alapján

Kérdés: 2013. évre elvállaltam egy bt. könyvelését. A bt. 2012. 12. 31-ével kilépett az evából. Az előző könyvelő tájékoztatása szerint a bt. kettős könyvvitelt vezetett. Megkaptam a záró főkönyvi kivonatot, annak alapján megnyitottam a 2013. évet. Később kiderült, hogy 2007 decemberében a bt. valóban az evát választotta, de bevételi nyilvántartás vezetésével, ezért a beszámolókat nem kellett volna letétbe helyezni. Több hibát is találtam a beszámolókban, a 2012. évi záró főkönyvi kivonat adatai is hibásak. Mikor járok el helyesen? Ha elfogadom a 2012. évi záró főkönyvi kivonat adatait, vagy ha az analitikák alapján új főkönyvi kivonatot készítek, amelyet könyvvizsgálóval felülvizsgáltatok?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésre a rövid válasz az, hogy egyik sem támogatható.A bt. 2007-ben úgy lett evás, hogy az eva alapját bevételi nyilvántartás vezetésével határozza meg. Feltételezhetően nem vezetett külön bevételi nyilvántartást, hanem a kettős könyvvitel szabályai szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...mellékletében köteles bemutatni külön-külön amentesített anyavállalat és kapcsolt vállalkozásai befektetett eszközeinek,tárgyévi bevételeinek és adózott eredményének, saját tőkéjének, valamintfoglalkoztatottjai átlagos állományi létszámának adatait.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Áttérés a naptári évtől eltérő üzleti évre

Kérdés: Milyen feladatokkal jár a naptári évtől eltérő üzleti évre történő áttérés?
Részlet a válaszából: […] ...adatok nem hasonlíthatók össze, akkor ezt a kiegészítő mellékletben be kell mutatni, és indokolni kell."Ez utóbbi két előírás figyelembevételével a naptári évtől eltérő üzleti évre történő áttéréskor a kiegészítő mellékletben a megelőző teljes üzleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 9.

Visszatérés számviteli feladatai (eva)

Kérdés: Nem az Szt. hatálya alá tartozó, evát választó bt. már 2003-ban kénytelen megszüntetni tevékenységét, egyszerűsített végelszámolással. Hogyan kell ez esetben az Szt. hatálya alá való visszatérés szabályait alkalmazni? Hogyan kell a végelszámolást számviteli és adózási szempontból lebonyolítani? Kell-e könyvvizsgálóval értékeltetni az eszközöket?
Részlet a válaszából: […] ...időpontját megelőző nappal készítendő záróleltárt és zárómérleget az Szt. 2/A. §-a (4) bekezdésének előírása figyelembevételével kell elkészíteni azzal, hogy azt könyvvizsgálóval nem kell ellenőriztetni.A Cstv. 65-79. §-ai tartalmazzák...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 22.