Üzletrész visszavásárlása és újbóli eladása

Kérdés: A kft. egyik kilépő tagjától visszavásárolta üzletrészét a névérték kétszereséért (a különbözet adóját a vásárláskor levonta, bevallotta, megfizette). A megvásárolt üzletrészt egy éven belül szeretnék eladni, amelyet a bent maradó tagok vásárolnának meg – a terv szerint – névértéken. A társaság saját tőkéje jelenleg a jegyzett tőke háromszorosa. Az üzletrész fenti értékek melletti eladása a vevőknél milyen adóköteles jövedelmet keletkeztet, és azt milyen adó- és járulékkötelezettségek terhelik? Az eladáskor szükséges-e közbenső mérleget készíteni? Az eladás következtében keletkezett veszteség a társaságiadó-alap tekintetében miként viselkedik?
Részlet a válaszából: […] ...megszerzésére fordított igazolt kiadás (érték) és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét. A bevétel adókötelezettségének jogcímét a felek (a magánszemély és az értékpapírt juttató személy) között egyébként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 13.

Személygépkocsi átadása térítés nélkül

Kérdés: A kft. a tulajdonát képező személygépkocsit térítés nélkül átadta a tagsági viszonyát megszüntető ügyvezető részére. A gépkocsi vásárlásakor áfalevonás nem történt. Kérem a gazdasági események kontírozását! A gépkocsi bruttó értéke: 6650 E Ft, elszámolt értékcsökkenése: 5954 E Ft, piaci értéke (hivatalos márkakereskedőtől kért kalkuláció alapján): 2575 E Ft. Számlát kell kiállítani?
Részlet a válaszából: […] ...(T 541 – K 476), majd a piaci érték és a könyv szerinti érték különbözetét (2575-696 = 1879 E Ft-ot) 2015-ben a rendkívüli bevételek, 2016-ban az egyéb bevételek közé kell átvezetni (T 476 – K 9899, illetve T 476 – K 9699).A természetben adott bér után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 18.

Üzletrész visszavásárlása, térítés nélküli átadása, tőkeemelés

Kérdés: A kft. 600 E Ft jegyzett tőkével rendelkezik, a tagok száma 3 fő, a jegyzett tőkén belüli arányok egységesen 200-200-200 E Ft. A társaság egyik tagja kiválik, és eladja az üzletrészét 6530 E Ft-ért, a két régi tag térítésmentesen megkapja. Egyúttal felemelik a jegyzett tőkét az eredménytartalék terhére, 3000 E Ft-ra. Az eredménytartalék összege 40 000 E Ft. A leírt gazdasági eseményeket hogyan kell könyvelni? Milyen adóvonzatok keletkeznek? A 6530 E Ft fizethető-e az eredménytartalékból?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti esetben a visszavásárolt üzletrész piaci értéke a 600 E Ft összegű jegyzett tőke és a 40 000 E Ft eredménytartalék figyelembevétele mellett a 40 600 E Ft egyharmada, azaz 13 533 E Ft. Egy-egy tagra jutó összeg: 6766 E Ft.Az Szja-tv. 4. §-a (2) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 14.

Egyéni vállalkozó egyénicég-alapítása

Kérdés: Az egyéni vállalkozó egyéni céggé "alakulásával" kapcsolatban kérdezem. 1. Előadáson hallottam, hogy az elhatárolt veszteséget továbbviheti az egyéni cég, de erre sehol nem találtam törvényhelyet. Sem a továbbvitelre, sem ennek módjára, mértékére. Ha ez lehetséges, hogyan, mikor kell ezt dokumentálni? 2. A követelések leltározásáról szó van, de a kötelezettségekről szintén nem találtam semmit. Mi történik az egyéni vállalkozó megszűnés utáni kifizetetlen kötelezettségeivel (szállítók, adótartozások)? Ezeket, ha később kifizeti, hogyan kerülnek a költségei közé? 3. Problémám van a meglévő tárgyi eszközökkel, amiket esetleg nem apportál az egyéni cégbe: a) ha nulla értéken van, vonatkozik-e rá a megszűnésre vonatkozó Szja-tv. 10. mellékletének II. pontja, miszerint bevételként kell elszámolni, b) Szja-tv. 49/A. § szerinti nettó értéken kell számba venni, c) vonatkozik-e erre a megszűnésre az Áfa-tv. 11. §-a (2) bekezdésének d) pontja, a megszűnt egyéni vállalkozónál is maradnak eszközök, illetve továbbviszi, de apport után nem fizet áfát?
Részlet a válaszából: […] ...(2) bekezdése alapján (még ha kissé ellentmondásosis) – a bevallásában szereplő kiadást az egyéni vállalkozó a vállalkozóibevételével szembeni költségként veheti figyelembe.– Ha a kötelezettség teljesítése nem történik meg amagánszemély által az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 7.

Lakás bérbeadása térítés nélkül

Kérdés: Ha a társaság a saját ingatlant bérbe adja egyik tulajdonosának ingyenesen, akkor erre a természetbeni juttatás szabályait kell alkalmazni? Milyen más vonzata van a cég vagy esetleg a magánszemély oldaláról?
Részlet a válaszából: […] ...ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtottszolgáltatás (az adott esetben az ingatlan bérbeadása) révén juttatottadóköteles bevétel e törvény külön rendelkezésének hiányában is természetbenjuttatás akkor, ha a kifizető (az adott esetben a kérdező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 6.

Ajándék nem magánszemélynek

Kérdés: A társaság a forgalom növelése érdekében akciót hirdet, amely szerint a 10 legtöbbet vásárló meghatározott ajándékot kap. A vevők között egyéni vállalkozó és nagykereskedelemmel foglalkozó cég is van. Ha csak viszonteladók között hirdetik meg az akciót, akkor minősülhet-e az ajándék üzletpolitikai célból nyújtott terméknek, és minősülhet-e természetbeni juttatásnak? Milyen tb-, szja-, eho- és áfafizetési kötelezettség merül fel, és az áfa visszaigényelhető-e?
Részlet a válaszából: […] ...viszonteladó pedigcsökkentheti az adóalapot a kapott eszköz könyv szerinti, legfeljebb piaciértékével azonos összegben elszámolt bevétellel a Tao-tv. 7. §-a (1)bekezdésének ly) pontja alapján]. Ebből következően a juttatás után tb-járulék,szja és eho nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 5.