Ki nem fizetett osztalék kezelése

Kérdés: Adott egy zrt., ami korábban szövetkezeti formában működött. A tulajdonosainak száma közel 600 fő magánszemély. 2014. évtől kezdődően napjainkig, a közgyűlés határozatai alapján osztalékkifizetések történtek. A kifizetésekre végső határidőt sem az alapszabály, sem a közgyűlési határozatok nem rögzítettek. Ezen évekre vonatkozóan a számviteli nyilvántartás jelentős összegű fel nem vett osztalékkötelezettséget mutat. A 2022. év májusi közgyűlésen módosították az alapszabályt, amely az osztalék fizetését már határidőhöz kötötte. Az elmúlt éveket illetően van-e valamilyen lehetőség ezen kötelezettségek megszüntetésére?
Részlet a válaszából: […] ...ami ellentétes a Ptk. tételes előírásával (pl. a 3:262., a 3:253. §-okban foglaltakkal).Az előző bekezdésben említettek figyelembevétele mellett a legfontosabb teendő a részvénykönyv naprakészségének biztosítása.Milyen lehetőségek vannak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 29.

Földbérlet díjának adózása

Kérdés: Társaságunk bérleti díjat fizet egy magánszemélynek föld- (nem termőföld) bérlet címén. Ez a kifizetés szja szempontjából olyannak minősül, mint más ingatlanbérlet? Nyilatkozhat-e a magánszemély 10% költséghányadról az adóelőleg levonásakor?
Részlet a válaszából: […] ...szabályokat kell alkalmazni. A bérbeadás díja a kifizetőnél úgy viselkedik, mint más önálló tevékenység. Az adóelőleg alapja a bevételből a magánszemély adóelőleg-nyilatkozata szerinti, a bevétel 50 százalékát meg nem haladó mértékű, igazolható vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 24.

Ingatlan ingyenes használatba adása

Kérdés: Az "A" és "B" társaság kapcsolt vállalkozások. Az "A" társaság a tulajdonában álló üzemi célú ingatlant műhely és bolt céljára ingyenes használatba adja "B" társaságnak. A használati jog ingyenes átadásához milyen bizonylatot kell kiállítani? Az ingyenes átadás áfaköteles? A térítés nélküli használati jog átengedését hogyan kell elszámolni? A társasági adó alapját kell korrigálni?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározott céljával és tevékenységével összhangban használhatja, és szedheti annak hasznait.A Ptk. kapcsolódó előírásai figyelembevétele mellett az "A" társaságnak – megállapodásuknak megfelelően – meghatározott időtartamra szerződésbe foglaltan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 7.

Bérelt lakás bérleti díjának elszámolása

Kérdés: Ügyvédi iroda lakást bérel aliroda működtetésére. A bérbeadó olyan magánszemély, akinek az adószámában középen nem 7-es, hanem 1-es van. Így a bérleti díjat – nem számfejtés keretében – teljes összegében átutaljuk. A közüzemi számlák az iroda nevére érkeznek, a közös költséget azonban a bérleti szerződésben foglaltak alapján – számla nélkül – fizeti az iroda. A bérelt lakás egyben az iroda tagjának bejelentett tartózkodási helye is. A fent említett költségek 100%-ban irodai költségként kerülnek elszámolásra. Helyesen járunk el?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenysége az Szja-tv. 16. §-ának (1) bekezdése alapján önálló tevékenységnek minősül. Az önálló tevékenységből származó bevételből az Szja-tv. 17-23. §-ai rendelkezéseinek figyelembevételével számított rész a jövedelem. (Az adott esetben a 17-18....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 10.

Tagi kölcsönnel rendelkező bt. megvásárlása

Kérdés: Jelentős összegű tagi kölcsönnel rendelkező bt.-t megvásárolhatja-e a kft.? Mindkét cég tevékenysége kereskedelem. Milyen adóvonzata van a bt.-ben, a kft.-ben, a magánszemélynél, ha a kft. csak a működése során szerzett bevételekből részletekben tudja visszafizetni a tagi kölcsönt a bt. tulajdonosának?
Részlet a válaszából: […] ...ez nem megy, akkor a kft. átvállalja a bt. tartozását az errevonatkozó szerződés alapján. Az átvállalt tartozást a bt.-nél rendkívülibevételként kell elszámolni, a kft.-nél pedig rendkívüli ráfordításként,amelyet a visszafizetésig időbelileg el kell határolni. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 24.

Térítés nélküli átadás

Kérdés: A bt. a már nem használt eszközét átadná egy kft.-nek, ahol a beltagnak 33%-os üzletrésze van. Ha ingyenesen adná át, milyen adóvonzata lenne? Hogyan történik a számviteli elszámolás mind a bt.-nél, mind a kft.-nél? Az átadásra kerülő eszköz már nullára leírt, de a piaci értéke közel 20 millió forint. A kft. – jelenleg – e nélkül az eszköz nélkül is veszteséges. Így nem tud nyilatkozni. Segítene az, ha mégis tudna árbevételt realizálni? Ha a kft. az eszközzel nem tud mit kezdeni, eladhatja? Ez egyszerű értékesítés? De nem lesz mit leírnia, jól gondolom?
Részlet a válaszából: […] ...a bt.-től térítés nélkül átvett eszközt, akkor aztermékértékesítésnek minősül, a ténylegesen számlázott eladási áratárbevételként kell elszámolni, és az teljes összegében része az adózás elő­ttieredménynek. A térítés nélkül átvett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 12.

Ingatlan ingyenes használatba adása

Kérdés: "A" és "B" cég kapcsolt vállalkozások. "A" cég a tulajdonában álló üzemi célú ingatlant műhely és bolt céljára ingyenesen használatba adja "B" cégnek. A Számviteli Levelek 149. számában a 3053. számú kérdésre adott válasz szerint "B" cég az ingatlan használati jogának értékét a rendkívüli bevételekkel szemben aktiválja, majd a rendkívüli bevételt időbelileg elhatárolja, az elhatárolást a használati jog után elszámolt terv szerinti értékcsökkenési leírással azonos mértékben szünteti meg. A használati jog ingyenes átadása szolgáltatásnyújtásnak minősül, így áfaköteles. Az áfát átháríthatja-e "A" cég a "B" cégre? Ha igen, "B" cég levonásba helyezheti-e azt? Milyen bizonylatot kell ehhez kiállítani? A térítés nélküli használati jog átengedését hogyan kell elszámolni? Milyen korrekciók kapcsolódnak ehhez a társasági adóban? És a kapcsolt vállalkozásoknál?
Részlet a válaszából: […] ..."B" cég azon nyilatkozatával, mely szerint a juttatás (az átadás)adóévében az eredménye a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül nemlesz negatív, amelyet a beszámolója elkészítését követően azzal igazol [Tao-tv.3. számú melléklete A) részének 13...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 8.

Kötelezettség átvállalása

Kérdés: Az "A" kft. könyveiben "B" kft.-vel szembeni követelés 31 M Ft. "A" kft.-nek tagi kölcsön miatt 51 M Ft kötelezettsége van a volt tulajdonosával szemben. A volt tulajdonos felesége 50%-ban tulajdonos a "B" kft.-ben. A "B" kft. likviditása miatt a jövőben sem tud az "A" kft.-nek fizetni. A volt tulajdonos engedményezheti-e követelését a "B" kft.-re (illetve "B" kft. átvállalhatja-e "A" tulajdonossal szembeni kötelezettségét, annak érdekében, hogy a 31 M Ft-os számla kiegyenlítésre kerüljön)? Könyvelés a kérdező szerint "A" társaságnál: T 432 Tagi hitel 51 M Ft, K 311 Belföldi vevők 31 M Ft, K 98. Rendkívüli bevételek 20 M Ft. "B" kft.-nél: T 452. Szállítók 31 M Ft, T 88. Rendkívüli ráfordítások 22 M Ft, K 432. Tagi hitel 53 M Ft. Ez az elgondolás lehetséges-e számvitelileg, és milyen adók terhelik az eseményeket? "A" társaság csökkentheti-e adóalapját 20 M Ft-tal, és "B" társaságnak növelnie kell-e ugyanezen összeggel?
Részlet a válaszából: […] ...adóév végén "A" kft.-nek nem lesz legalább annyi adózás előttieredménye, mint amennyi a tartozásátvállalás miatt kimutatott rendkívülibevétel (20 M Ft).A kérdéshez kapcsolódóan, természetesen módosítani kell atagikölcsön-szerződést is (a kölcsönt nyújtó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 21.

Veszteség rendezése tagi kölcsönnel

Kérdés: A saját tőke a jegyzett tőke alatt van már 2 éve, és azt pótoltatni kellene pótbefizetéssel, de van a cégben tagi kölcsön is. Lehet-e a tulajdonos által írt nyilatkozattal a tagi kölcsönt pótbefizetésként átkönyvelni? Még taggyűlési jegyzőkönyvre is gondolunk. A társasági szerződésnek tartalmaznia kell a lehetőséget?
Részlet a válaszából: […] ...a tulajdonos elengedheti. Ez esetben atársaságnál a tagi kölcsön miatti tartozást elengedett kötelezettségként kell arendkívüli bevételek között elszámolni. Ez közvetetten – a mérleg szerintieredményen keresztül – csökkentheti a saját tőke és a jegyzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 15.

Tulajdonos ingatlanának bérbeadása

Kérdés: Társaság székhelye a tag állandó lakóhelyéül szolgáló ingatlan. A székhelyre vonatkozó szívességi használati megállapodás szerint az ingatlan használata ingyenes, de az ingatlan használatával felmerülő valamennyi költséget köteles viselni a társaság. Kérdésem a 2010-es szabályozás szerint, hogy a magánszemélynek a felmerülő költségek átterhelését hogyan kell elszámolnia? Be kell-e jelentkeznie bérbeadási tevékenységre, ki kell-e számláznia a felmerülő és átterhelt költségeket? Ha tételes költségelszámolást választ a bérbeadásra vonatkozóan, akkor a kiszámlázott (átterhelt) költségekkel szembeállíthatja-e (levonhatja-e) a felmerült (általa megfizetett) közös költséget és rezsit? A társaságnak mint kifizetőnek kell-e szja-előleget levonnia a kiszámlázott költségekből tételes költség­elszámolás választása esetén? Áfa szempontjából mi a szabály a kiállított számlákra vonatkozóan? Választhatja a magánszemély a bérbeadási tevékenységére az alanyi adómentességet?
Részlet a válaszából: […] ...ingatlan bérbeadásából származó jövedelem adója amagánszemély választásától függően kétféle módon állapítható meg.1. A bevétel egésze alapján történik az adó megállapítása,azaz költségelszámolás nem érvényesíthető, és az adó mértéke 25...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 29.