Vagyonkezelő alapítványok beszámolója

Kérdés: Jól értelmezem-e a törvényeket, hogy az állam által közérdekű céllal alapított vagyonkezelő alapítványok, amelyek az államiból a magánszektorba kerülő felsőoktatási intézmények fenntartására jönnek létre, kizárólag a számviteli törvény szerinti éves beszámolót készíthetnek? Következtetésemet az alábbiakra alapozom: A 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 4. §-a (2) bekezdése alapján a vagyonkezelő alapítványoknak nem elegendő csak a Korm. rendelet beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségére tett előírásait figyelembe venni, hanem a 2019. évi XIII. tv. és az Szt. ide vonatkozó pontjait is tanulmányozni kell. Amennyiben csak a Korm. rendelet 7. és 8. §-át néznénk, úgy az értékhatárok alapján ezen vagyonkezelő alapítványok a Korm. rendelet szerinti egyszerűsített éves beszámolót is készíthetnének, azonban az Szt. 9. §-ának (3) bekezdése alapján a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó nem készíthet egyszerűsített éves beszámolót, azaz kötelező az Szt. szerinti éves beszámoló. A gazdálkodó az Szt. 3. §-ának (1) bekezdése alapján az egyéb szervezet is, azaz az alapítvány. Az Szt. 3. §-ának (15) bekezdése alapján közérdeklődésre számot tartott gazdálkodó az, aki a 2007. évi LXXV. törvény 2. §-ának 19. pontja annak mond. A hivatkozott törvény 2. §-a 19. pontjának b) alpontja azon gazdálkodókat is közérdeklődésre számot tartónak minősíti, amelyeket jogszabály annak minősít. Minden állam által alapított vagyonkezelő alapítványra külön-külön törvény vonatkozik, az 1. § (1) bekezdése leszögezi, hogy ezen alapítványokat közérdekű vagyonkezelői alapítványként kell létrehozni, tehát ez nem opció, hanem törvényi előírás. Véleményem szerint az Szt. szerint az éves beszámolókészítési kötelezettséget erősíti meg a 2019. évi XIII. tv. 10/A. §-ának (2) bekezdése is, amely előírja, hogy az állam által teljesített vagyoni juttatás felhasználása bemutatásának az Szt. szerinti éves beszámolóval kell eleget tenni.
Részlet a válaszából: […] ...következően, ha a közérdekű vagyonkezelő alapítvány közalapítványnak minősül, akkor kötelező a könyvvizsgálata.A fentiek figyelembevétele mellett a vagyonkezelő alapítvány lehet közérdekű, de ebből nem következik az, hogy közérdeklődésre számot tartó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 24.

Reprezentáció az egyetemen

Kérdés: Miként kell értelmezni a 7705-ös kérdésre adott válaszukat az Szja-tv. 70. § (2a) bekezdése tükrében. Válaszukban csak az 1. melléklet 8.35 szabályát értelmezték? Szerintem a 70. § (2a) pontja nem írja elő, ill. nem támaszt korlátot a "zártkörűségre" vonatkozóan.
Részlet a válaszából: […] ...az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott összes ráfordítás 10 százalékát, de legfeljebb az adóévre elszámolt éves összes bevétele 10 százalékát nem haladja meg."A kérdés megfogalmazója "Egyházi támogatású felsőoktatási intézmény". Az Szja-tv. 70....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 31.

Határon túli iskola tanulóinak nyári tábor

Kérdés: Egyházi fenntartású általános iskolai oktatási intézmény vagyunk. Augusztus hónapban a határon túli testvériskola tanulóinak egyhetes nyári tábort szerveztünk. A tábor programjában szerepelt mozi, vármúzeum, strandlátogatás, és az ehhez kapcsolódó személyszállítás-, étkezés- és szállásdíj, amelyek számlái az iskola pénztárából kerültek kifizetésre. A fenti számlák után milyen adófizetési kötelezettség terheli az intézményt? Reprezentációnak minősül, kettős könyvelésben hová kell könyvelni a fenti kiadásokat?
Személyi jövedelemadó
Részlet a válaszából: […] ...alapján akár közvetetten is – valamely alrendszeréből, az egyházi jogi személy forrásából vagy a köznevelési intézmény saját bevételéből a köznevelésben vagy hasonló képzésben részt vevő gyermek, tanuló a tanulmányi kirándulás, táborozás, tanulmányi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Közhasznú alapítványi támogatás

Kérdés: Közhasznú alapítványunk céljai között szerepel anyagi támogatás nyújtása háziorvosok tevékenységéhez, eszközbeszerzéseihez. Ha alapítványunk informatikai eszközöket szerez be a saját nevére, és ezeket ingyenesen használatba adja a háziorvosnak (esetenként ez bt.-t, kft.-t jelent), akkor keletkezik-e az alapítványnak bármiféle adó-, illetve járulékfizetési kötelezettsége? A beszerzéshez kapcsolódó áfát az alapítvány nem vonja le. Mennyiben más a helyzet, ha pénzbeli támogatást ad az alapítvány?
Részlet a válaszából: […] ...a szolgáltatáshoz.Ha e juttatással a bt., a kft. a tevékenységvégzés feltételeit biztosítja (ezvalószínűsíthető), akkor ez nem bevétel [4. § (2) bekezdés 3. mondat], akkorsem, ha van magáncélú használat is. Ha az orvos esetleg a bt.-nek, kft...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 18.

Szakképzési hozzájárulás elszámolása

Kérdés: Cégünk szakképzési hozzájárulásra kötelezett, amelynek háromféle módon tesz eleget: saját munkavállaló képzése, fejlesztés, gyakorlati képzés. Hogyan kell ezeket a tételeket könyvelni és kiszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...bruttó kötelezettség összegét, akkor az azt meghaladó részt aköltségvetésből vissza lehet igényelni. A kapott visszatérítést az egyébbevételek között kell elszámolni.Olvasói észrevétel(megjelent a Számviteli Levelek 178. számában – 2008.06.26.):Olvasónk szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 3.

Közhasznú szervezet "ötletpályázata"

Kérdés: Közhasznú szervezet "ötletpályázatot" ír ki. A pályázat I. helyezettjét 300 000 forinttal díjazzák. Kérdés, hogyan kell elszámolni a 300 000 forint kifizetését a kiírónál, ha magánszemély a nyertes? Milyen adóvonzatokkal kell számolni magánszemély esetében (szja)?
Részlet a válaszából: […] ...közalapítvány, az egyesület a részére történő befizetésről (nem pénzbelijuttatásról) adó- vagy adóalap-csökkentés igénybevételére jogosító igazolástnem ad (adott) ki;– a közérdekű kötelezettségvállalásból, a közhasznú,kiemelkedően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 14.

Tanulmányi szerződés felbontása

Kérdés: Egy társaság tanulmányi szerződést kötött az általa megbízási szerződéssel foglalkoztatott magánszeméllyel 2002. évben. A tanulmányi szerződés szerint a társaság átvállalja a megbízott továbbképzésének költségét, a megbízott viszont kötelezettséget vállal arra, hogy tanulmányai befejezése után ismereteit a megbízónál hasznosítja legalább öt évig. A társaság a megbízott nevére szóló számla alapján az oktatási költséget lekönyvelte, és a számla összegét átutalta az oktatási intézménynek 2002. évben. Megbízott tanulmányait 2003. évben befejezte, és még további két évig dolgozott megbízója számára. 2005. évben a tanulmányi szerződést felbontották, a ledolgozott idővel arányos részét a megbízó elengedte, és az átvállalt oktatási költség fennmaradó részének megfizetésére kötelezte a megbízottat. Az összeg megfizetése öt év alatt egyenlő részletekben esedékes. 2005. évben a társaság ez utóbbi összeget egyéb bevételként elszámolta. Helyesen könyvelt-e a támogatást nyújtó társaság? Keletkezett-e jövedelme – bármilyen jogcímen – a megbízottnak? Felmerül-e a természetbeni juttatás, ha igen, hogyan kezelendő a visszafizetendő összeg?
Részlet a válaszából: […] ...A tanulmányi szerződés felbontása után az átvállalttovábbképzési költségnek a megbízott által megfizetett részét az egyébbevételek között kell elszámolni az Szt. 77. §-a (2) bekezdésének d) pontjaalapján a pénzügyi rendezéskor, ha a pénzügyi rendezés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 31.

Közcélú adomány

Kérdés: Kérdésem a közhasznú alapítvány esetében az adomány értelmezésére irányul. Konkrétan az a kérdés, hogy az Szja-tv.-ben meghatározottakon túli vagyoni előnynek minősül-e az oktatásban részesítés, vagy ellenérték nélküli, kedvezményes juttatás (pl. tankönyv). További kérdés, hogy indokolt-e megkülönböztetni, ha akkreditált oktatás történik, illetve ha nem? Általában van-e jelentősége, hogy az alapítvány normatív támogatásban részesül, illetve lehet-e adomány a befizetés, ha díjat szed az alapítvány, amelynek befizetése a szolgáltatásnyújtás feltétele? Adománynak tekinthető-e a befizetés, ha nincs tandíj, csak ajánlott befizetés? A hatályos Áfa-tv. szerint mikor kell számlát adni a befizetésről?
Részlet a válaszából: […] ...tartalmaz.A közcélú adomány fogalma szerint – többek között – nem minősül közcélúadománynak és nem jogosít a kedvezmény igénybevételére az olyan igazolt összeg,amellyel az adókedvezménnyel elérhető vagyoni előny megszerzése mellett azadományozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 28.

Magánszemélyek alapítványi támogatása

Kérdés: Alapítvány magánszemély tagjának vagy alapítványhoz nem tartozó magánszemélynek támogatást ad konferencián való részvétel céljából. A támogatás összege a részvételi díj töredéke. Az alapítvány nevére kiállított számla nincs. A konferencia tárgya az alapítvány célkitűzésével megegyezik. Az alapítvány által nyújtott támogatás szja-vonzatát illetően kérjük szíves tájékoztatásukat.
Részlet a válaszából: […] ...ha azt vállalkozási tevékenységet nem folytató alapítvány nyújtja, feltéve hogy az alapítvány adó- vagy adóalap-csökkentés igénybevételére jogosító igazolást nem ad (adott) ki.Általában az alapítványi juttatások adómentességével kapcsolatosan irányadóak még...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.

Alapítványi támogatások adózása

Kérdés: Milyen kedvezmények illetik meg az alapítványok támogatóit? Meddig, milyen feltételek mellett adómentesek az alapítványok által adott támogatások?
Részlet a válaszából: […] ...céljára az adóévben befizetett (átadott) pénzösszeg.Nem minősül közcélú adománynak, és nem jogosít a kedvezmény igénybevételére az olyan igazolt összeg, amellyel összefüggésben a jogügylet vonatkozó dokumentumai (így pl. az alapító okirat)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 19.
1
2