Üzletrész-visszavásárlás készpénzzel, tárgyi eszközzel

Kérdés: „A” kft.-nek két magánszemély tulajdonosa volt, 50-50%-os tulajdoni hányaddal. Mindkét tag ügyvezetői tisztséget látott el, aláírásuk közös volt. A tulajdonosok között megromlott a viszony, ezért az egyik tulajdonos el szerette volna adni a tulajdoni hányadát. A tulajdoni hányadot az „A” kft. vásárolná vissza, amelyről a megállapodás már megszületett. A visszavásárlás készpénzből és tárgyieszköz-átruházásból fog megvalósulni. A tulajdoni részt az „A” kft. 74 millió Ft értékben vásárolná vissza, amelyből 30 millió forintot készpénzben ki is fizetne. A fennmaradó 44 millió forintot az „A” kft. tárgyi eszközeiből fedezné úgy, hogy a gépkocsiállományból piaci értéket alapul véve kiszámlázná a kilépő magánszemély tag felé. A kilépő tag rendelkezik egy másik „B” kft.-ben is tulajdoni hányaddal, ezért azt szeretné, ha a számlákat a „B” kft. nevére állítanák ki. Ehhez rendelkezésünkre bocsátott egy engedményezési megállapodást, miszerint a „B” kft.-re engedményezi valamilyen tartozás fejében a 44 millió forint értékű tárgyi eszközt, és kéri, hogy a számlákat a „B” kft. nevére állítsuk ki. A tárgyi eszközöket a megállapodás alapján kiszámlázná „A” kft. a „B” kft. részére. Megfelelő ez ebben a formában? Ha nem, akkor milyen egyéb dokumentumok hiányoznak az ügylethez? Milyen könyvelési tételek keletkeznek az ügylet során? A visszavásárolt 50%-os tulajdoni rész értékét az „A” kft. nem értékelte fel, azt csak a két tag együttes döntése alapján határozták meg, és nem történt független könyvvizsgálói jelentés sem az eladás előtt. Ez megfelelő így?
Részlet a válaszából: […] ...előírásokból az következik, ha egy eszköz értékesítésre kerül, akkor a számlázandó ellenértéket az eszköz piaci értéke figyelembevételével, az áfa felszámításával kell meghatározni. (Gépjárművek értékesítése jellemzően áfaköteles, de vannak esetek, amikor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 12.

Közös tevékenység eredményének átadása/átvétele

Kérdés: Több vállalkozó együttes, közös felelősséggel és kockázatviseléssel vállal el egy bonyolult, összetett beruházási munkát, amelynek az eredményén előre megállapított arányban osztoznak. A közös tevékenység eredménye átadás/átvételének elszámolása alkalmazható-e a számviteli törvénynek a közös üzemeltetés közös költségeinek a résztvevőkre való átterhelésére, illetve a közös üzemeltetésből származó nyereség átadására/átvételére vonatkozó előírásai?
Részlet a válaszából: […] ...részt vevőkre való átterhelése-átvétele során, amelyet csökkenthet a közös üzemeltetéshez kapcsolódóan realizált esetleges bevétel.A kérdésben leírt esetben azonban nem közös üzemeltetésről, hanem közös tevékenységről van szó, amikor a bonyolult,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 9.

Osztalékként lakóingatlan kiadása

Kérdés:

Egy egyszemélyes kft. rendelkezik egy lakóingatlannal. Ezen ingatlant osztalékként szeretné a kft. a tulajdonosának kiadni. Ennek milyen adó- és illetékvonzata van a társaságnál és a magánszemélynél, áfa kapcsolódik-e hozzá, és milyen számviteli elszámolási feladatok merülnek fel?

Részlet a válaszából: […] ...hogy a lakóingatlan osztalékként nem adható ki. A kifizethető osztalékról az Szt. 39. §-a (3) bekezdésének előírásai figyelembevételével lehet dönteni. Fontos szabály, amit a kérdésben leírtak esetében alkalmazni kell – a (2a) bekezdés tartalmazza –: "Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 31.

Osztalékfizetés tárgyi eszközzel

Kérdés: A kft. tulajdonosa részére jóváhagyott osztalékot nem készpénzben, hanem tárgyi eszköz formájában fizeti meg. Ez a tárgyi eszköz a jelenlegi piaci értéken egy 80 millió Ft értékű lakás. Kérem, térjenek ki az ezzel a gazdasági eseménnyel kapcsolatos valamennyi adózási tudnivalóra, illetve a kontírozásra is!
Részlet a válaszából: […] ...kérdés szerint a kft. tulajdonosa részére járó osztalékot – feltételezhetően – a Ptk. 3:185. §-a előírásának a figyelembevételével állapította meg a taggyűlés. Az osztalék összegszerű megállapításánál tekintettel voltak az Szt. 39. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 12.

Egyéni vállalkozó osztalékfizetése

Kérdés: Egyéni vállalkozó osztalékkifizetése kapcsán kérdezem: Adott egy adózás előtti eredmény, a vállalkozó kifizeti a 9% nyereségadót. Osztalékadója nem volt, mert az adott évben értékcsökkenés alá vont tárgyi eszközök nettó értéke, valamint beruházási költség címen levont összeg magasabb volt, mint az osztalékalap. Jelen esetben mi a kivehető leadózott jövedelme?
Részlet a válaszából: […] ...274.000 bevétel-8000 kisváll.-i kedvezmény-27.000 fejl. tartalék = 239.000. Költsége: 211.000. Jövedelem: 28.000. Ez után fizeti a 9% nyereségadót. Beruházási költség: 8000, écs. alá vont tárgyi eszközök nettó értéke 34.000. Osztalékalap: 36.000-42.000 = 0...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 9.

Katás ügyvédi iroda ingatlaneladása

Kérdés: A 2012. évi CXLVII. törvény 2. § 12. g) pontja értelmében a kisadózó egyéni vállalkozónak a nem kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköze értékesítésekor az ebből származó jövedelmének adózására az 1995. évi CXVII. Szja-tv. XI. fejezetében foglalt rendelkezéseket kell alkalmaznia. Tehát a nem kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköze értékesítésének ellenértéke nem számít a kisadózó vállalkozás bevételének. Ingatlan esetén, ha több mint öt év eltelt a vásárlás óta, adómentessé válik az értékesítéssel megszerzett jövedelme.
1. Hasonló helyzetben lévő kataadóalany ügyvédi iroda esetén hogyan kell leadózni az ingatlaneladásból származó jövedelmet, ha az nem kizárólag üzemi célt szolgált?
2. A jelenleg kataadóalany ügyvédi iroda 20 éve vásárolt ingatlanának értékesítését milyen adózási forma választása esetén tudja optimalizálni?
3. Esetleg érdemes értékhelyesbítéssel a piaci értékre módosítani az ingatlan értékét még az értékesítést megelőzően, hogy ezáltal az értékesítés ellenértékével szemben magasabb legyen a beszerzési érték?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozóra vonatkozik. Az ügyvédi iroda tulajdonát képező ingatlan értékesítéskor az ellenérték minősül a kisadózó vállalkozás bevételének. Ha ezzel túllépi a 12 millió forint bevételi határt, akkor a Katv. 8. § (6) bekezdése szerint a felettes összegre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 10.

Nyílt végű pénzügyi lízing elszámolása egyéni vállalkozónál

Kérdés: Közúti árufuvarozó áfás egyéni vállalkozó nyílt végű lízingkonstrukcióban új tehergépkocsit lízingel 36 hónapos futamidőre. A lízingcég számlája a teljes vételárról nettó: 25.000 E Ft, áfa nincs feltüntetve. Az első lízingdíj összege: 22.000 E Ft, ez 4685 E Ft áfát tartalmaz. Ez pénzügyileg teljesítve. A további lízingdíjak is tartalmaznak áfát. A lízingszerződésben maradványértékként 1260 E Ft lett feltüntetve a futamidő végén.
1. Értékcsökkenés elszámolása:
Az értékcsökkenés alapja a teljes bekerülési érték, 25.000 E Ft. Helyes-e ez így?
2. Erre a gépjárműre lehet-e fejlesztési tartalékot feloldani? Ennek mértéke a teljes bekerülési érték, vagy csak annyit lehet feloldani, amennyit ténylegesen kifizetett?
3. A vállalkozó igénybe venné év végén a kisvállalkozói kedvezményt. (Nem a zs. pontnak megfelelő kedvezményt, hanem az osztalékalapot csökkentő kedvezményt.) Eszerint a mérték a tárgyévi üzembe helyezett tárgyi eszközök nettó értéke lehet. Ezt a nettó értéket hogyan kell megállapítani, tekintettel a fejlesztési tartalék feloldására, és a lízinggel történő beszerzésre, melyben a kifizetés részletekben történik?
4. A fenti konstrukció szerinti beszerzett egy másik tehergépkocsit. Ezt a korábban beszerzett tehergépkocsit a lízingszerződés lejárta előtt értékesíti.
Hogyan kell elszámolni az értékesítéskor a lízingügyletet? A nettó érték milyen értéken vezethető ki? Kell-e módosítani a korábbi elszámolásokat?
Részlet a válaszából: […] ...csökkentő tétel lehet.4. Ha a részletfizetéssel beszerzett tehergépkocsit a lízingszerződés lejárta előtt értékesítik, akkor a bevétellel szemben az értékesítés időpontjáig még el nem számolt értékcsökkenési leírás költségként számolható el az Szja-tv. 11...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 7.

Megszűnik az egyszerűsített vállalkozói adó

Kérdés: 2020. január 1-jétől hatályát veszti az Eva-tv. Az e törvény hatályon kívül helyezésével az Eva-tv. hatálya alá tartozó szervezetek is megszűnnek? Hova, milyen adótörvény hatálya alá kerülnek? Milyen számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak a jogszabályi háttér megszűnéséhez? Hogyan alakulnak ezek egy bt. esetében?
Részlet a válaszából: […] ...része;– csökkenti az evaalanyiság időszaka alatt az Szt. hatálya alá nem tartozó bt., kkt. és egyéni cég esetében az az adóévi árbevétel, bevétel, amelyet az Eva-tv. szerinti adóalanyiság időszakában megszerzett bevételként számolt el;– csökkenti az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 12.

Közösen finanszírozott gépbeszerzés

Kérdés: Négy társaság közösen vásárol egy munkagépet, amihez vissza nem térítendő támogatást is kapnak. Nyilvánvaló, hogy a munkagépet csak az egyik társaság aktiválhatja, számolhatja el a költségeit, de a másik három társaság is használni fogja. A leírtak elszámolására milyen könyvviteli megoldás alkalmazható? Az Szt. szerinti közös üzemeltetésnek mik a feltételei?
Részlet a válaszából: […] ...a kamatfizetés feltételeit. A kölcsönök kamatait az "A" társaságnál kamatráfordításként, a másik három társaságnál kamatbevételként kell kimutatni. (A kölcsön törlesztőrészleteit célszerű a munkagép terv szerinti értékcsökkenési leírásának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 31.

Belépés a kivába, kilépés a kivából

Kérdés: Kivabelépéssel kapcsolatosak a kérdéseim:
1. Kivaidőszak előtt beszerzett tárgyi eszköz áttéréskori nyilvántartási értéke "0", mert fejlesztési tartalékot számoltunk el rá. Kivaidőszak alatt számolom az Szt. szerinti értékcsökkenési leírást. Visszatérek a Tao-tv. hatálya alá. A kivaidőszak előtt beszerzett tárgyi eszköz nyilvántartási értéke (0) csökkentve a kiva alatti, Szt. szerint elszámolt écs-vel (az érték -2000 E Ft), ez az összeg taonövelő lesz-e és mikor? Vagy a felhalmozott eredménytartalékot növeli?
2. Kivaidőszak alatt beszerzett tárgyi eszközre korábban képzett fejlesztési tartalékot szabadítok fel. Számolom a kiva alatt az Szt. szerinti écs-t. A Tao-tv. hatálya alá való visszatéréskor a felhalmozott eredménytartalékot csökkentem a nettó értékkel. Itt mikor kell majd a tao-t megfizetnem, illetve kell-e egyáltalán?
3. Hogyan lehet a kivaidőszak előtt beszerzett tárgyi eszközökre tovább folytatni a Tao-tv. szerinti értékcsökkenést? Ennek mértéke megegyező az Szt. szerinti kulccsal?
4. Ha áttéréskor nem választom a gyorsított amortizációt (nem növelem meg a tao alapját az Szt. szerinti nettó érték és az Adótv. szerinti érték különbözetével), akkor ezt a különbözetet mikor fogom leadózni?
Részlet a válaszából: […] ...(Katv.) 28. § (4a) bekezdése szerint a kivaidőszak alatt beszerzett tárgyi eszköz könyv szerinti értékével és a kapott (a kiva alatt bevételként elszámolt) osztalékkal csökkentett visszatéréskori eredménytartalékot lekötött tartalékba kell helyezni, és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 15.
1
2
3
5