Jegyzett tőke leszállítása tőkekivonással

Kérdés: A Cégtörvény legutóbbi módosítása hogyan befolyásolja a jegyzett tőke leszállítását, ha azt tőkekivonás útján kívánjuk megvalósítani? A mérleg szerinti adózott eredményt is ki kell fizetni osztalékként? A társaság tagjai jogi személyek. Van-e lehetőség arra, hogy még ebben az évben osztalékelőleg-fizetésről döntsön a taggyűlés? (A jegyzett tőke 80 millió forint, az eredménytartalék 50 millió forint, más tőkeelem nincs, a jegyzett tőkét a felére szállítanánk le.)
Részlet a válaszából: […] ...– közbenső mérleg alapján – meghatározott összegének a fenti könyvelés utáni része az, amelyet a Ptk. és az Szt. szabályai figyelembevétele mellett kifizethető osztalékelőlegként a tőkeleszállítás cégbírósági bejegyzése után.A kérdés szerint a tulajdonosok,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 7.

Törzstőke leszállítása

Kérdés: A törzstőke leszállításával a Számviteli Levelekben többször foglalkoztak. A különböző jogcímeken történő törzstőke-leszállítást azonban egymás mellett, azok előnyeivel-hátrányaival, a saját tőkét érintő hatásával, a tulajdonosokat megillető összegek meghatározásával, azoknak a magánszemélyeket terhelő adójával stb. még nem mutatták be. Érdekelnének a Ptk., az Szt., az Szja-tv. kapcsolódó előírásai is.
Részlet a válaszából: […] ...K 413);– történhet a veszteség rendezése a korábban képzett lekötött tartalék terhére is: T 414 – K 413, a Ptk.-ban előírtak figyelembevétele mellett.A tőkeleszállítással történő veszteségrendezés esetén is, és a saját tőke más elemeinek növelése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Osztalékelőleg euróban

Kérdés: Ügyfelem osztalékelőleget vett fel euróbankszámláról készpénzben. Ha a májusi osztalékfizetési döntésnél, forintban határozza meg az osztalékot, árfolyam-differenciával kell számolnom, mivel a könyveit forintban vezeti. Helyesen gondolom?
Részlet a válaszából: […] ...tartalékkal csökkentett – a közbenső mérlegben kimutatott – saját tőke összege az osztalékelőleg megállapított összegének figyelembevételével sem csökken a jegyzett tőke összege alá.Az Szja-tv. 66. §-ának (1) bekezdése alapján a magánszemély osztalékból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 28.

Ügyvédi iroda beolvadása ügyvédi irodába

Kérdés: Az "A" ügyvédi iroda beolvadna a "B" ügyvédi irodába. Ebben az esetben az "A" iroda neve vagy a magánszemély tagjának a neve kerül be a "B" irodába? A "B" iroda nyeri meg az "A" iroda év közben elért nyereségét, vagy azzal az "A" irodának kell elszámolnia a NAV felé a megszűnéskor? Ki lesz jogosult az osztalékra? Mennyi időn belül kell az adót megfizetni és bevallani? Kötelező a beolvadáskor a könyvvizsgálat? A követelések, kötelezettségek átkerülnek a "B" iroda könyvelésébe? Minden átjön?
Részlet a válaszából: […] ...– az Szt. 136-143. §-ának előírásait kell értelemszerűen alkalmazni, az alapul szolgáló külön törvény előírásainak figyelembevételével (az ügyvédi törvény ez utóbbit nem tartalmazza).A Ptk. 3:39-3:47. §-ai, továbbá a 3:133-3:136. §-ai, valamint a 2013...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 26.

Osztalék a kata hatálya alatt

Kérdés: A bt. 2013. évre bejelentkezett a kata hatálya alá. A bt.-ben a beltag 25%, egyik kültag 50%, másik kültag 25% tulajdoni hányaddal rendelkezik. A bt.-ben a beltag nem főállású kisadózó, az 50%-ban tulajdonos kültag heti 8 órás munkaviszonyban fog közreműködni, a 25%-ban tulajdonos nem fog közreműködni. Hogyan lehet 2013-ban a kata hatálya alatt az osztalékot elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...kerül, a fennmaradó jövedelem adófizetési kötelezettség nélkül a tagok között kifizethető.A kata hatálya alatt a bt.-nek csak a bevételeit kell kimutatni. A bejelentett kisadózók után a tételes adót kell megfizetni, továbbá egyszerűsített módon vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 7.

Tőkeleszállítás vagy tőkekivonás

Kérdés: Társaságunk termelési tevékenységéhez szükségtelen mértékű saját tőkével rendelkezik, mivel a magánszemély tulajdonosok az osztalékot évek óta nem vették ki. A társaság versenyképessége megtartásához jelentős fejlesztésbe kezdett. Az ehhez szükséges pénzügyi fedezetet a jegyzett tőke emelésével biztosították. A partnerek piaci magatartása miatt kétségessé vált a beruházás gazdaságos megtérülése. Ennek nyilvánvalóvá válásakor a tulajdonosok a tőke leszállításáról döntöttek, tőkekivonással. Ekkor szembesültek azzal a számviteli előírással, hogy tőkekivonáskor nemcsak a jegyzett tőkét kell csökkenteni, de a rá jutó összegben az eredménytartalékot is. Ezért ezt a megoldást elvetették. Olyan javaslat született, hogy az átalakulás módszerével csökkentsék a saját tőkét, vagy úgy, hogy a kiválással létrejövő társaságba csak jegyzett tőkét visznek ki, vagy úgy, hogy a társaság egy működő részlegét a hozzákapcsolódó eszközökkel, kötelezettségekkel és saját tőkével. A magánszemély tulajdonosok számára melyik módszer a kedvezőbb?
Részlet a válaszából: […] ...Gt. és Szt. előírások mellett a következőkre is tekintettel kelllenni.Az Szt. 86. §-a (3) bekezdésének c) pontja alapjánrendkívüli bevételként kell kimutatni az átalakult gazdasági társaságtulajdonosánál (tagjánál) a kiválással létrejött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 22.

Osztalékadó-kedvezmény igénybevétele

Kérdés: Le kell-e zárnom a 2006. évet 2007. február 4-éig az átmeneti rendelkezések szerint? Ha le kell zárnom, a bevallást hová kell elküldeni? Mi legyen a mérlegkészítés időpontja? A 10%-os osztalékadót melyik számlaszámra kell utalni, és milyen határidőig? Az elengedett tagi kölcsönt hogyan kell elszámolni? A tagi kölcsönt adja vagy kapja a társaság?
Részlet a válaszából: […] ...napon lépett hatályba. (Ez 2007.február 6-a volt.)Az átmeneti rendelkezések szerint az a társaság élhet azosztalékadó-kedvezmény igénybevételének lehetőségével – az egyéb feltételekteljesülése mellett (részletesen a Számviteli Levelek 137., 138. számaiban)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 22.

Átalakulási osztalékadó-kedvezmény

Kérdés: A betéti társaság 2006. 10. 10-én átalakult kft.-vé. Adózott eredménye, eredménytartaléka van. A tag a bt.-ből vagy a jogutód kft.-ből veheti ki kedvezményesen az osztalékot?
Részlet a válaszából: […] ...eredmény felosztásakor az Szt.szabályai szerint megállapított és jóváhagyott, a magánszemélynek amegállapítás évében megszerzett bevételként igazolt osztaléknak azeredménytartalék terhére megállapított összege után az adókötelezettség 10százalék.Az Szt. 141...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 11.

Az eredménytartalék terhére leszállított jegyzett tőke kivonása

Kérdés: A gazdasági társaság leszállított jegyzett tőkéjét a tulajdonosok nem vonják ki, az eredménytartalékba helyezik. A későbbiek során ez az összeg kivonható-e az eredménytartalékból osztalékadó, illetve magánszemély esetében szja-fizetési kötelezettség nélkül?
Részlet a válaszából: […] ...(a társaságnál kötelezettségként kimutatott összegről), akkor ezt a társaságnál elengedett kötelezettségként kell a rendkívüli bevételek között elszámolni, nem lehet közvetlenül az eredménytartalékba helyezni. [A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének ly) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Beolvadás esetén osztalékkifizetés

Kérdés: Egy rt.-be beolvad egy kft. A cégbírósági bejegyzés a mérlegkészítés időpontjáig megtörtént. A beszámolót elfogadó közgyűlés dönt az osztalék kifizetéséről. Jár-e osztalék a beolvadás miatti új részvényeseknek? Mi van akkor, ha a beolvasztó rt.-nél osztalékelőleget fizettek? Milyen eltérést jelent a beolvadás, ha az a tárgyévet követően történik? A vagyonmérleg-tervezet a tárgyév év végi beszámolója alapján készült.
Részlet a válaszából: […] ...arról, hogy a beolvadás előtti rt. fizet-e osztalékot és mennyit részvényeseinek, természetesen az osztalékelőleg figyelembevételével, illetve a kft. fizet-e osztalékot és mennyit tagjainak. (Az osztalékelőleg fizetésének 2002-re még nincsenek meg az Szt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.
1
2