Ki nem fizetett osztalék kezelése

Kérdés: Adott egy zrt., ami korábban szövetkezeti formában működött. A tulajdonosainak száma közel 600 fő magánszemély. 2014. évtől kezdődően napjainkig, a közgyűlés határozatai alapján osztalékkifizetések történtek. A kifizetésekre végső határidőt sem az alapszabály, sem a közgyűlési határozatok nem rögzítettek. Ezen évekre vonatkozóan a számviteli nyilvántartás jelentős összegű fel nem vett osztalékkötelezettséget mutat. A 2022. év májusi közgyűlésen módosították az alapszabályt, amely az osztalék fizetését már határidőhöz kötötte. Az elmúlt éveket illetően van-e valamilyen lehetőség ezen kötelezettségek megszüntetésére?
Részlet a válaszából: […] ...ami ellentétes a Ptk. tételes előírásával (pl. a 3:262., a 3:253. §-okban foglaltakkal).Az előző bekezdésben említettek figyelembevétele mellett a legfontosabb teendő a részvénykönyv naprakészségének biztosítása.Milyen lehetőségek vannak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 29.

Egyéni cég beolvadása

Kérdés: Egyéni cég úgy döntött, hogy beolvadna egy kft.-be. Ezt az ügyletet egy lépésben végre lehet hajtani? Vagy szükséges, hogy az egyéni cég először bt.-vé vagy kft.-vé alakuljon át, és csak az után olvadjon be a kft.-be? Az átalakulás költségei jelentősek, fontos tudni, hogy van-e lehetőség egy lépésben a beolvadásra.
Részlet a válaszából: […] ...alapján vállalkozásból kivont jövedelemnek minősül. Az Szja-tv. 77/A. §-a (2) bekezdésének c) pontja alapján azonban nem minősül bevételnek a magánszemély által értékpapír (kft.-üzletrész) formájában megszerzett vagyoni érték, ha a magánszemély az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Átalakított befektetői részjegy visszavásárlása

Kérdés: Szövetkezetünk a jegyzett tőke részét nem képező, átalakított befektetői részjegyek egy részét a tulajdonosaiktól megvásárolta, és nem kívánja a tagoknak értékesíteni. Könyvelési, illetve törvényi értelmezésben szeretnénk segítségüket kérni. A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 101. §-a alapján az átalakított befektetői részjegy a szövetkezetből annak működése során nem vonható ki. Szintén e törvény 105. §-a alapján a szövetkezet az általa megszerzett üzletrészt, átalakított befektetői részjegyet a soron következő közgyűlés határozatával bevonja. Kérdésünk: Hol tartsuk a könyveinkben nyilván a megvásárolt átalakított befektetői részjegyeket? Be kell-e vonni, és ha igen, akkor ugyanúgy könyveljük-e, mint annak idején az üzletrészek bevonását? Amennyiben bevonjuk, akkor nem vonjuk ki a szövetkezet működéséből? (Jelenleg lekötött tartalékban mutatjuk ki az üzletrészekből átalakított, befektetői részjegyeket. Cégbíróságunk véleménye alapján jegyzett tőkében csak a részjegyek szerepelnek.)
Részlet a válaszából: […] ...értékét rendkívüliráfordításként, míg a névértéknek megfelelő összeget a jegyzett tőkecsökkentésével szemben rendkívüli bevételként kell elszámolni [számvitelitörvény 86. §-a (3) bekezdésének f) pontja és (6) bekezdésének b) pontja].A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 23.

Betéti társaság megszűnésekor ingatlan kivitele

Kérdés: Egyik ügyfelünk, egy betéti társaság (családi vállalkozás: szülő és gyerekek), mivel tevékenységet évek óta nem folytat, szeretné a társaságot jogutód nélküli végelszámolással megszüntetni. A bt.-nek 2 beltagja és 1 kültagja van. A bt.-nek tartozása nincs, egyetlen vagyontárgya egy ingatlan (lakás). A törzsbetétek arányában felosztott vagyon (lakás) utáni 25% szja-n kívül van-e egyéb adófizetési kötelezettsége a tagoknak – különös tekintettel az áfára? Amennyiben az ingatlanrészről a tulajdonosok az egyik tulajdonos tag javára lemondanak, milyen adófizetési kötelezettség terheli a lemondó tagokat, és milyen adókat kell fizetni annak a tulajdonosnak, aki a kedvezményezett?
Részlet a válaszából: […] ...illeték alá esik. Az ingatlan közös tulajdonának megszüntetéseesetén a vagyonszerzési illetéket az Itv. 25. §-ában foglaltakfigyelembevételével kell fizetni. A leírtak alapján a tulajdonosokat az ingatlannak atársaságból történő kivitelekor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 9.

Éves prémium, jutalom elszámolása

Kérdés: Részvénytársaságunk a vezető állású dolgozók részére – prémiumfeladat kitűzése alapján – minden év végén, a várható eredmény tükrében "prémiumelőleget" fizet. A prémium kiértékelésére és a végső elszámolásra az éves eredmény közgyűlésen történő elfogadása után kerül sor. Az elnök-vezérigazgató prémiumkifizetését a közgyűlés hagyja jóvá. Hogyan kell könyvelni a prémiumelőleget? Mikor számolható el költségként? Mi a teendő, ha a prémiumelőleget vissza kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...inkább azkövetkezik, hogy az adott esetben nem prémiumról, hanem jutalomról van szó.Az összemérés számviteli alapelv követelménye, hogy abevételeknek és a költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikorazok gazdaságilag felmerültek. Az adott esetben ez azt jelenti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 3.